Brüsszel akadályokat gördít kínai közeledésünk elé

Brüsszel szigorítana az euró-pai cégek külföldi felvásárlá-sának engedélyezési folyama-tán, mivel egyre több állami tulajdonú kínai cég szerez be-folyást stratégiainak tekintett ágazatokban. A lépés Szlová-kiát is érintené.

Pozsony/Brüsszel. Peter Žiga gazdasági miniszter még májusban jelentette be, hogy Szlovákia is csatlakozik a Kína által épített új selyemúthoz. Kína közel 500 milliárd dollár értékű, elsősorban infrastrukturális fejlesztéseket tervez, amelyek megkönnyíthetik a kínai cégek terjeszkedését Európában. A 2020-ig érvényes terv utak, kikötők, vasútvonalak, szállítási hálózatok, repterek fejlesztését tartalmazza, melynek segítségével Kína könnyebben összekapcsolódhat Európával. „A gazdasági minisztérium az elkövetkező hónapokban készíti el az ezzel kapcsolatos akciótervet” – nyilatkozta Maroš Stano, a szaktárca szóvivője.

Európai terjeszkedés

A kínaiak már jelenleg sem számítanak kispályás befektetőknek Európában. A Mercator Institute for China Studies számai szerint 2016-ban a kínai beruházások értéke Európában elérte a 35 milliárd eurót, ez több mint 66 százalékos növekedés az egy évvel korábbihoz képest. „Szlovákiában a közvélekedéssel ellentétben az elmúlt időszakban ugyan enyhén csökkent a kínai beruházások száma, azonban még manapság is 1383 olyan cég működik az országban, amelynek a tulajdonosai között kínaiak vannak” – nyilatkozta Petra Štěpánová, a Bisnode nemzetközi cégminősítő társaság elemzője. „Nem árt azonban megjegyezni, hogy a kínaiak egységes egészként fogják fel az Európai Uniót, vagyis ha az egyik uniós tagországban megvetik a lábukat, könnyebben terjeszkedhetnek egész Európában” – tette hozzá Viliam Páleník, a Szlovák Tudományos Akadémia (SAV) közgazdásza.

Jön a szigorítás

Brüsszel azonban keresztülhúzhatja Szlovákia és több más régiós tagország, így például Magyarország terveit, arra készül ugyanis, hogy komolyabban szigorítsa a külföldi cégek európai felvásárlásának engedélyezési folyamatát. Jean Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke várhatóan a szeptemberi beszédében jelentheti be az intézkedéseket.

Az unió politikai napirendjére azután került fel a kérdés, hogy egyre nagyobb az aggodalom a kínai cégek európai technológiai szektorban történt bevásárlásai nyomán. Az uniós vezetők szerint Kína komoly technológiai előnyre tehet szert azáltal, hogy kínai cégek bevásárolják magukat különböző európai cégekbe, miközben fordított esetben komolyan korlátozzák a külföldiek tulajdonszerzését hazai cégeikben. Az EU 28 tagállamából jelenleg csak 13-ban érvényben olyan szabályozás, amely lehetővé teszi, hogy egy külföldi cég tulajdonszerzését abból a szempontból is vizsgálják, fenyegetést jelent-e az adott ország nemzetbiztonságára, illetve akadályozza az adott ország politikai céljainak teljesülését.

A tervezett uniós intézkedésekről folyó párbeszédhez közel álló források szerint egyelőre arról van szó, hogy az eddigieknél jobban koordinálnák a nemzeti vizsgálati és engedélyezési rendszereket, és arra biztatnák az uniós tagállamokat, hogy ugyanolyan kritériumok alapján döntsenek egy-egy külföldi akvizíció kérdésében. A bizottság emellett egy jóval ellentmondásosabb intézkedés bevezetését is tervezi, eszerint uniós szintű vizsgálati rendszert is létrehoznának, amely az olyan vállalatokban történő külföldi tulajdonszerzést vizsgálná, amelyek uniós támogatásokban részesültek.

Protekcionista EU

A szigorúbb szabályozás elfogadása természetesen nem lesz egyszerű. Az EU vezetői júniusban egyszer már napirendre vették a problémát, s ott Portugália, Spanyolország és Írország első körben visszautasította a francia, német és olasz felhívást egy formális uniós, a stratégiai ágazatokban történő külföldi tulajdonszerzést vizsgáló mechanizmus létrehozására. Hogy mi lesz a kérdés sorsa a következő hónapokban jól mutathatja majd, mennyire hajlandó az EU protekcionista irányba elmozdulni.

Az EU döntése a külföldiek tulajdonszerzésének szorosabb felügyeletéről nem lenne egyedülálló. Az Egyesült Államokban létezik egy különböző kormányzati ügynökségek tevékenységét a külföldiek tulajdonszerzésével kapcsolatban koordináló bizottság, a Cfius. Ez már korábban korlátozta olyan kínai cégek amerikai bevásárlását, mint például a Huawei. A növekvő kínai befolyásra válaszul Ausztrália is elrendelte, hogy az összes állami infrastruktúra értékesítése csak az úgynevezett Külföldi Befektetések Felülvizsgálati Tanácsának engedélyével történhet. (TASR, MTI, napi.hu, mi)