Bonyolult eljárás a lakáshitelnél

Jelenleg ez az eljárás csak elméletben érvényes. Tény, hogy az ÁLA-törvény január elsején lépett életbe, de a hozzá kapcsolódó kormányrendelet még várat magára éppúgy, mint az építési tárca rendelete. Ezek várhatóan február elejétől lépnek érvénybe. Korai lenne a kormányrendeletet elemezni, amíg fennáll a veszély a javaslat módosítására. Jelenleg azonban mással van a gond. Aki most szeretné intézni a kérvényt, valószínűleg nem jár sikerrel. Az ügyintézésre az önkormányzatok többségénél ugyanis még nincs beosztott hivatalnok. A lakosok nem kaphatnak választ arra, hogy milyen célra és milyen feltételek mellett igényelhető a hitel. Ahol mégis van hivatalnok, ott is csak azt tudhatjuk meg, hogy még az illetőnek nincs berendezve az irodája, tessék érdeklődni később... Zűrzavar és információhiány uralkodik szinte mindenütt. A járási hivatalok megszűntek a múlt év utolsó napjával, de január elsejétől nem adták át az ügyintézést az önkormányzatoknak.

Ha valaki benyújtja a kérvényt, az még nem biztosíték arra, hogy a hitelt meg is kapja. A igénylés nem csak a kitöltött ívlap beadásából áll, mivel minimálisan 15 különböző igazolást kell hozzá csatolnunk. Ezek nélkül nem teljes a kérvény. Más szóval, nem elegendő a kérvény egyszerű postázása az alaphoz. A mellékelt igazolások alapján a hivatalnoknak meg kell állapítania, hogy a kérvény megfelel-e az előírásoknak. Időigényes és nem könnyű feladat összegyűjteni a szükséges okmányokat, igazolásokat. Egyszerű eseteknél ez néhány hétbe telik, máskor akár hónapokig is elhúzódhat. Nehéz feltételezni, hogy a lakosok olyan járatosak lennének, hogy elsőre komplett lesz a kérvényük. Abban az esetben, ha ki kell egészíteni az igazolásokat, könnyen megeshet, hogy amíg az egyik iratot intézi, a másik érvényét veszti, és ezt fel kell újítani. Ha olyan személy intézi az ügyet, aki idáig nem foglalkozott az ÁLA-val, akkor fennáll a veszély, hogy hátrányos helyzetbe kerülnek az ilyen járás lakosai. Napok alatt lehetetlen elsajátítani azt a tudást, amit mások évek során értek el. Mivel a rendelkezésre álló pénz korlátozott, az idő fontos tényező. Tavaly már márciustól hallhattuk a figyelmeztetéseket, hogy rövidesen leállhat a folyamat. Végül ez csak december elején következett be. 2002-ben a bérlakás programnak köszönhetően június végén merült ki idő előtt a pénz. Idén újból aktuális a bérlakás-program, és ha a községek hasonló mértékben élnek ezzel a lehetőséggel, megismétlődhet az akkori helyzet. A lakásépítés jelentősen hozzájárul a régiófejlesztéséhez. Az elmúlt két évben például az Érsekújvári járásban a lakásfejlesztésre fordított állami támogatás összege meghaladta a 200 millió koronát. A magyarok lakta területeken nagy mértékű a munkanélküliség, és egy ilyen támogatás bizonyos mértékben javíthat ezen a helyzeten.

Azokat, akik már felvették a kölcsönt, egy másik változás érint: a felvett hitel folyósítása. Ezentúl nem járási szinten, hanem a kerületi építési hivatalnál kell jóváhagyatni a számlákat. A kormány reformintézkedéseinek lényege, hogy az ügyintézés közelebb jusson a lakosokhoz. Az ÁLA esetében ennek ellenkezője a valóság. Miért lett az ÁLA ügyintézése két részre bontva? Egy ellenkérdéssel lehetne válaszolni: ha ez nem ment volna át a kerületi hivatalra, akkor mivel is foglalkoznának az ottani hivatalnokok?

A szerző lakáspolitikai szakértő