Bírálják a csatlakozókat

Szlovákia ugyan már kidolgozta a katasztrofális munkanélküliséget felszámoló stratégiáját, a brüsszeli bizottság szerint azonban ennek végrehajtása továbbra is késik. A bizottság erőteljesen bírálja azonban a többi uniós tagjelölt ország munkapiaci helyzetét is. A jelentés – cáfolva azokat a reményeket, hogy a viszonylag fiatal piacgazdaságok friss lendületet hoznak az unió gazdaságába – arra a következtetésre jut, hogy az új tagok csak növelik a máris siralmas állapotban lévő uniós gazdaság terheit. EU-illetékesek szerint félő, hogy az új tagok megoldatlan munkapiaci problémái még nehezebbé teszik a három éve meghatározott lisszaboni célkitűzések megvalósítását. A lisszaboni EU-csúcson annak idején kitűzött feladatok közé tartozik az, hogy az Európai Uniót 2010-re a világ legversenyképesebb gazdaságává kell tenni, és ehhez a program nagyra törő foglalkoztatási célokat is meghatározott. E célokat még néhány jelenlegi EU-tag is csak nehézségekkel lesz képes teljesíteni, de a tagjelöltek hozzájuk képest is hátrányban vannak. Ebben az országcsoportban „minden mutató a pirosban van”. A tagjelöltek csoportja a lisszaboni célok szempontjából „inkább teher, semmint áldás” lesz, ha ezek az országok nem hajtanak végre gyors reformokat foglalkoztatáspolitikájukban. Különösen Lengyelországnak és Bulgáriának van mit behoznia: foglalkoztatási rátájuk 54, illetve 51%-os, a lisszaboni célok között azonban 70%-os foglalkoztatási arány elérése szerepel 2010-ig. Az uniós bizottsági jelentés szerint a tagjelölt országokban túl sokan dolgoznak a nehéziparban, és túl kevesen a szolgáltatásokban. Romániában és Lengyelországban „riasztóan magas” a mezőgazdasági dolgozók aránya is. Emellett egyes jelölt országokban túl nagyvonalúak a munkanélküliségi juttatások, és az alacsony fizetések adóztatása is eltúlzott, ami csökkenti a munkavállalási hajlandóságot. A jelentés megállapítja: az adó- és a társadalombiztosítási terhek a jelölt országokban hasonlóak a jelenlegi tagokéihoz, ami igen jelentős, tekintve a gazdasági fejlettségbeli különbségeket. A dokumentum sürgető feladatnak nevezi a tagságra váró országok zömében a munkaerő képzettségének javítását is az oktatási és képzési rendszerek reformjával, elismerve, hogy ehhez a források jelentős átcsoportosítására lesz szükség. (MTI, t)