Az üzletláncok legújabb csapása a hazai termelőkre

Pozsony. Néhány üzletlánc már közölte a szlovákiai baromfi-tenyésztőkkel, hogy 2025-től kizárólag az alternatív állat-tartási technológiában nevelt tyúkok tojását vásárolják fel a tenyésztőktől. Az áttérés óriá-si összeget emészt fel, és a te-nyésztők szerint nem is hozza meg a várt eredményt.

„A Tesco és a Kaufland tudatták velünk, hogy ha 2025-ig nem tudjuk biztosítani az alternatív állattartási technológiákból származó tojást, akkor majd külföldről hozzák be a terméket” – nyilatkozta Anna Hrnčiarová Turčiaková, a Hydina Holding társaság igazgatója. Az alternatív tartásmódok általános jellemzője, hogy az állat nem korlátozott a mozgásában – szabadon mozoghat az istállón belül, vagy ha van, akkor a kifutóban – almozott kaparótér áll a rendelkezésükre, ahol a tyúk fajra jellemző viselkedésformákat gyakorolhatja (kapirgálás, porfürdőzés stb.), és tojófészekben tojja le a tojásait.

Szlovákiában jelenleg 88 százalékban a ketreces tenyésztési technológiát alkalmazzák, amely a szakemberek egyértelmű véleménye szerint a legkedvezőtlenebb állattartási forma. Az alternatív tenyésztési technológiára való áttérés azonban óriási összeget, előzetes számítások szerint mintegy 15 millió eurót emészthet fel.

Veszélyben az önellátás

Brüsszel 2012-ben hagyott jóvá egy rendeletet a ketreces állattartási technológia korszerűsítésére. A baromfitenyésztők azonban ezt nem tartják a legszerencsésebb lépésnek. A váltás ugyanis veszélyeztetheti az országok önellátását a tojásból. A baromfitenyésztők szerint ugyanakkor a tojás minősége és összetétele egyáltalán nem az állattartási technológia függvénye. „Az egyedüli tényező, ami befolyásolja a tojás minőségét, az a takarmány. Vagyis amit a takarmány tartalmaz, az lemérhető a tojás minőségében” – vallja Daniel Molnár, a Szlovákiai Baromfitenyésztők Szövetségének az elnöke.

Az üzletláncok viszont kötik az ebet a karóhoz, megkövetelve az alternatív állattartási technológiát. A Tesco azzal érvel, hogy érdeke a termelés etikai formáinak a betartása. „A ketreces állattartási technológiában tenyésztett tyúkok ezeknek a követelményeknek nem felelnek meg” – áll a Tesco üzletlánc nyilatkozatában. A szlovákiai baromfitenyésztők erre reagálva kifejtették, hogy a korszerűsített ketrecek által biztosított a tyúkok egészséges nevelése. „Németország már két évvel ezelőtt megszüntette az alternatív állattenyésztési technológiát, ugyanis a tyúkok a felhalmozódott ürülékben egészségtelen feltételek között nevelkedtek” – vallják a szlovákiai baromfitenyésztők.

Drágább biotojás

Ami a tojásárakat illeti, az úgynevezett biotojás a duplájáért vásárolható meg, mint a ketreces tenyészetekből származó. Az alternatív állattartási technológiákból eredő tojás is mintegy 40 százalékkal drágább a klasszikus, ketreces tenyészetekben előállított tojásnál.

A tojótyúktartás négy állattartási technológiája ismert: az ökológiai, a szabad, az alternatív, valamint a ketreces technológia. A legkedvezőtlenebb a ketreces állattartás, ahol a tyúkokat ketrecekbe szorítják, mintegy A4-es formátumú területet biztosítva egy-egy tojónak. A ketrecek hosszú sorokba rendezettek, és legkevesebb háromsornyi magasságban vannak elhelyezve. Ennél kedvezőbb és egészségesebb az alternatív állattartási technológia. A tojók itt nincsenek ketrecekbe zárva, nagyobb területen és szabadabban mozoghatnak. A szabad tenyészet az állattartási formáknak már egy magasabb szintje. A tyúkok szabadon mozoghatnak egyrészt az istállóban, de a szabad levegőn is. A legegészségesebb technológia az ökológiai, melyet Eko vagy Bio megnevezéssel jelölnek. Azoknak a tenyésztőknek, akik ezt az állattartást folytatják, szigorú előírásoknak kell megfelelniük. (sb)