Az euró árnyékos oldala

Pozsony. Az euró bevezetése kapcsán mindig csak a maastrichti kritériumok, azaz az infláció, az államháztartási hiány, az árfolyam-stabilitás kérdése kerül terítékre, miközben azt a kérdést is fel kell tenni, vajon az Európai Unió közös pénze előnyös vagy sem Szlovákia számára, továbbá mennyire stabil az eurózóna – mondta tegnap Peter Gonda, az M. R. Štefánik Konzervatív Intézet elemzője. A szakértő által összeállított feltételrendszerből az világlik ki, a közös pénz a későbbiek során közös adópolitikát, egységes szociálpolitikát is igényel, ami számunkra kedvezőtlen volna, mivel ez magasabb adókulcsokat, nagyobb szociális kiadásokat jelent. Az euró eddig azt eredményezte, hogy a közös pénzt használó 12 országban (Szlovéniával együtt már 13) lelassult a gazdasági növekedés üteme. Vajon mire alapozza a Szlovák Nemzeti Bank azt az állítását, hogy az euró átvétele további 0,6-0,7%-kal gyorsítja fel Szlovákia gazdasági növekedését? – tette fel a kérdést Gonda. Figyelmeztető jel: az érintett 12 ország többségében fegyelmezetlen költségvetési politikát folytatnak, nem tartják be az említett maastrichti kritériumokat, nem reformálták meg a nyugdíjrendszerüket, ami a későbbiekben katasztrófát okozhat. Ami pedig Szlovákiát illeti, a leszorított infláció miatt nem tudjuk majd elérni az unióban megszokott árszintet (jelenleg az EU-átlag 57%-án vagyunk). Egyedül a tranzakciós költségek elesése (nem kell pénzt beváltani) jelent előnyt, ez a megtakarítás a bruttó hazai össztermék (GDP) 0,3-0,4%-ára rúghat. Ennek hátulütője, hogy a kereskedelmi bankok így bevételtől esnek el, ami kisebb adóbefizetést jelent. Összességében a Štefánik Intézet úgy látja, Szlovákia számára jelenleg nem előnyös az euró bevezetése. (shz)