Az adócsalók miatt a beruházók bűnhődhetnek

Pozsony/Brüsszel. Az adópara-dicsomnak minősített orszá-gok uniós pénzügyminiszterek által e héten összeállított fe-ketelistája az elemzők szerint semmit sem old meg. Szlová-kia ezzel kapcsolatos lépései ugyanakkor megnehezíthetik a nálunk megtelepedett koreai beruházók életét.

Az EU-tagországok gazdasági és pénzügyi tárcavezetői kedden fogadták el az adóparadicsomoknak minősített országok, illetve adózási szempontból önálló egységnek számító, különleges jogállású területek 17 országból álló feketelistáját, amelyen Amerikai Szamoa, Bahrain, Barbados, Dél-Korea, az Egyesült Arab Emírségek, Grenada, Guam, Makaó, a Marshall-szigetek, Mongólia, Namíbia, Palau, Panama, Saint Lucia, Szamoa, Trinidad és Tobago valamint Tunézia szerepel. A lista összeállításánál figyelembe vették, hogy melyek azok az országok, amelyek az EU-val tíz hónapon át folytatott egyeztetések során sem mutattak kielégítő együttműködési hajlandóságot az adóelkerülést célzó közös erőfeszítésekre. A feketelista közzétételének azonban egyelőre csak elvi jelentősége van, hiszen nem követik szankciós intézkedések a verbális megbélyegzést. Már a keddi brüsszeli tanácskozást megelőző beszámolók is arról szóltak, hogy az EU-országok közt véleményeltérések vannak abban, elrendeljenek-e valamilyen érdemi intézkedést a listára került országokkal szemben. Most úgy „döntöttek”, hogy erről majd csak később döntenek.

Szlovák szigor

Peter Kažimír pénzügyminiszter szerint azonban Szlovákia nem fog várni arra, hogy közös döntés szülessen az ügyben. „Szlovákia nevében kijelenthetem, hogy azonnal hozzálátunk az ezzel kapcsolatos jogszabályok kidolgozásának, amelyeket benyújtunk a parlamentbe” – nyilatkozta a pénzügyminiszter. Szerinte az egyik leghatékonyabb megoldásnak az számítana, ha az említett országokba irányuló tranzakciókra 35 százalékos büntetővámot vetnének ki. „Ennek köszönhetően elkerülhetnénk, hogy az adott országokba nagy mennyiségű pénzt utaljanak át” – vallja Kažimír.

Koreát is érinti

A feketelistán található országok között van azonban Dél-Korea is, amely az egyik legjelentősebb szlovákiai beruházónak számít. Elég megemlíteni a Kia Motors autógyártót, amely a Zsolna melletti üzemében emberek ezreinek ad munkát, nem beszélve a hozzá kötődő beszállítókról. A legnagyobb koreai beruházók között van a Samsung is, amely a nagyszombati és galántai régióban szintén az egyik legnagyobb munkáltatónak számít. Ha a Kažimír által javasolt intézkedések valóra válnának, az az itt megtelepedett koreai beruházókat is negatívan érinthetné. Hogy ezt a szaktárca figyelembe veszi-e az intézkedések kidolgozásánál, arról a pénzügyminisztériumot is megkérdeztük. „Egyelőre korai arról nyilatkozni, hogy a tervezett intézkedések milyen hatással lesznek az adott cégekre” – áll a minisztérium sajtóosztálya által lapunknak elküldött válaszában.

Foghíjas lista

Az e héten közzétett feketelistával azonban nem ez az egyetlen gond. Az Oxfam nevű nemzetközi karitatív hálózat szerint a listán legkevesebb 35 entitásnak rajta kellene lennie, köztük egyes EU-államoknak is. Az adóelkerülés ellen küzdő nem kormányzati szervezetek követelései ellenére nem kerültek automatikusan a feketelistára azok az országok, amelyekben egyáltalán nem létezik a vállalkozásokra kivetett adónem.

Komoly ellentétek

Az unión belül eddig komoly feszültség hátráltatta a megállapodást. Az olyan, viszonylag alacsonyabb adókulcsokat használó tagországok, mint Írország, Luxemburg és Málta, attól tartottak, a feketelistázás majd Európától is távol tartja az „adóoptimalizálásra” törekvő multinacionális cégeket, és ennek ők fogják látni a kárát. A miniszterek mostani döntését bírálattal fogadták az Európai Parlament (EP) egyes köreiben, és a kritika nem is korlátozódott egy bizonyos politikai család vagy gondolkodási irányzat reprezentánsaira. Így például Markus Ferber, a konzervatív bajor CSU EP-képviselője úgy vélekedett: a hitelesség érdekében nemcsak az unión kívüli „harmadik államokat”, hanem az unión belül igenis létező adóoázisokat szintén szemügyre kellett volna venni. Hasonlóan látja a kérdést Sven Giegold, a Zöldek európai parlamenti pénzpolitikai szóvivője. „A most közzétett lista átláthatatlan ellenőrzési folyamat eredménye, és aláássa az EU szavahihetőségét” – jelentette ki a zöldpárti politikus. (mi, SITA, MTI)