Bécs/Berlin. Közép- és Kelet-Európában jóval nagyobb jövedelmezőséget tudnak elérni az osztrák vállalatok, mint bárhol másutt a kontinensen, a német cégek is sorra térségünkbe telepítik gyártóegységeiket.
Aranyat tojó tyúkok vagyunk
Ezzel szemben szó nincs az országértékelések általános javulásáról – hangsúlyozzák a Contrast szakértői. Az egyes országok megítélésénél ugyanis külön kell választani, hogy mint felvevőpiac, vagy mint termelési hely számítanak-e vonzónak. Egy 21 kritérium alapján felállított rangsorból kiderül, hogy Magyarország, Szlovénia és Horvátország a jövő klasszikus felvevőpiacai lesznek; Ukrajna, Bulgária és Románia ezzel szemben jelentős termelőhelyekké válhatnak. Szlovákia, Lengyel- és Csehország a tanulmány szerint mindkét kategóriában nagyon erős. A vizsgált kritériumok között egyebek mellett olyan mutatószámok szerepelnek, mint az import, a kockázati besorolás, a munkaerő költsége vagy a korrupció.
Németországban a jelenleg mintegy nyolcmillió ipari álláshelyből 2015-re csak hatmillió fog maradni – jósolja a tanácsadó cég. A gyártás külföldre telepítése elsősorban a munkaintenzív, könnyen szállítható és szabványosítható termékeket fogja érinteni, például a hűtőszekrényeket, a memóriachipeket és egyes autóalkatrészeket. Ezzel szemben a komplex, vagy nehezen szállítható termékek (például gépkocsiülések, élelmiszerek) terén kevésbé kell a kitelepüléstől tartani. A német hazai összterméken belül az alacsony bérű országokból származó import aránya a mostani 6-ról egy évtized alatt 12-14 százalékra fog emelkedni. Utóbbinak nagyjából fele érkezhet Kelet-Közép-Európából. (VG, ú)
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.