A végzettségtől is függnek az elhelyezkedés esélyei

„Míg 2012-ben a középiskolát végzettek 57,6 százaléka dolgozott olyan munkakörben, amelynek semmi köze nem volt a kitanult szakmájához, mára ezek aránya 63 százalékra nőtt” – nyilatkozta lapunknak a Trexima most közzétett elemzésére hivatkozva Pál Veronika, a társaság szakmunkatársa. Ez a trend ráadásul nem csupán a középiskolákból frissen kikerülőkre érvényes. Akik több mint öt éve hagyták el az iskolát, azoknál ez az arány úgyszintén 58-ról 63 százalékra nőtt.

A középiskolát végzettekkel szemben a főiskolákról, egyetemekről kikerülők, ha nem is sokkal, de valamivel jobb helyzetben vannak. Ez utóbbiak közül az elmúlt években végzettek helyzete még javult is. A főiskolát legfeljebb öt éve elvégzetteknek 2012-ben még az 53 százaléka volt kénytelen a szakmáján kívüli tevékenységet végezni, mára ez az arány 51,6 százalékra csökkent. A régebben végzetteknél ezzel szemben 52-ről csaknem 55 százalékra emelkedett. Az oktatásügy tervszerű irányításával és a munkaerőpiaccal való összehangolásával ezek a százalékok nagymértékben csökkenthetők.

Természetesen végső soron a diákok kezében van a döntés, hiszen ők választják ki, milyen szakmát szeretnének tanulni és határoznak arról, szeretnék-e folytatni tanulmányaikat. A fent említett arányok is azt mutatják, hogy a munkaerőpiacon nagyobb eséllyel tudnak elhelyezkedni a magasabb végzettséggel és több tudással rendelkező diákok, tehát érdemes továbbtanulni és olyan szakmát választani, amely iránt nagy a kereslet a munkaerőpiacon és nem okoz nagyobb gondot az elhelyezkedés.

Az elvégzett tanulmányi szakuknak leginkább az egészségügyben dolgozók, elsősorban a radiológiai asszisztensek, a nővérek, az orvosok, a szülészeti asszisztensek és a szakápolók veszik hasznát. Az ilyen végzettségűek alig 10 százaléka kénytelen más munkakörben dolgozni.

Nem jelent problémát a saját szakmájukon belül elhelyezkedniük azonban a teológiai és informatikai szakokon végzett főiskolásoknak sem. Nekik is alig az ötödük dolgozik más szakmában.

A középiskolákból kikerülők közül is azok vannak a legjobb helyzetben, akik egészségügyi szakokon végeztek. Elsősorban a fizioterapeuták, a nővérek, laboránsok tartoznak ide, akiknek szintén csak a tizede nem dolgozik a kitanult szakmájában. Kevesebb mint a harmada dolgozik a kitanult szakmáján kívül azonban az óvodapedagógiát, gépészetet és kohászatot végzetteknek is. A legnehezebben ezzel szemben a szociális irányzatú szakok, illetve az olyan művészeti szakok végzős növendékei helyezkednek el a kitanult szakmájukon belül, mint például a ruhatervezők, a fényképészek vagy a képzőművészek. (mi)