A meleg tél egyszerre áldás és átok

Brit meteorológusok szerint az idei lesz az utóbbi 200 év legmelegebb esztendeje, vagyis az utóbbi napok szokatlan időjárása nem pillanatnyi kilengés eredménye, hanem tartós trend része. A Kárpát-medencében az elmúlt száz évben a felmelegedés nagyobb volt mint a globális átlag. A vizsgált időszakban például Magyarországon 0,7-0,8 Celsius-fokkal nőtt az átlaghőmérséklet – mondta Szalai Sándor klimatológus. A szakember szerint térségünkben kevesebb fagyra lehet a jövőben számítani, és gyakoribbak lesznek az átlagnál melegebb periódusok. Kevesebb lesz a csapadék és az éven belüli eloszlásában is változás állt be. Sokan örülnek ugyan a meleg időjárásnak, ugyanakkor folyamatosan emelkedik a beláthatatlan károk kockázata. Veszélybe kerülhet a termés és az élővilág. A példátlanul meleg ősz és az átlag feletti hőmérsékletű december után egy katasztrófával fenyegető rendkívül meleg periódus alakult ki térségünkben. A már ötödik hónapja fennálló különleges időjárás beláthatatlan hatást gyakorolhat az élővilágra.

Rügyező fák, borul a pollennaptár

Csak találgatni lehet, hogy a szinte teljesen fagymentes ősz és a különlegesen enyhe tél hogyan alakítja át a pollennaptárat. Már január 10-étől megnőhet a levegőben a pollenkoncentráció a mogyoró- és az égerfa virágzásának megindulásával, szakértők azonban semmi biztosat nem tudnak állítani a kellemetlen allergiás tüneteket okozó pollenek idei megjelenéséről. A fagy elmaradása miatt kiszámíthatatlan a különböző növények életritmusa. Félő, hogy a meleg hatására a mélynyugalmi állapotát el sem érő vagy abból kimozduló növényzet nagyon komoly fagykárokat szenved. A túlfejlett vetések is erősen károsodnának egy tartós fagy vagy vastagabb hótakaró esetén. A túlélő kórokozók soha nem látott tömegben fenyegethetik az egyébként is gyérülő termést. A talajban nem alakul ki a megfelelő nedvességi szint, téli, télvégi aszály alakulhat ki. Az állatok és az emberek is növekvő veszélynek vannak kitéve. A melegben könnyen törhetnek ki veszélyes influenzajárványok, immunrendszerünk erre az időszakra már sokat gyengül. Óriási károkat okozhat a gyümölcsösökben is a szokatlanul meleg idő. Normális esetben a gyümölcsfák rügyei márciusig mélynyugalmi állapotban vannak, de már most – főként a kajszi- és őszibarackosoknál – látható, hogy a rügyek teltek, duzzadtak. Egy hirtelen lehűlés óriási károkat tehet a barackosokban. Ivan Oravec, a hazai agrárkamara elnöke szerint az enyhe időnek köszönhetően nem pusztulnak el az élősködők, sok haszonnövény elrohadhat, megpenészedhet. A hőhullám miatt már most elkezdték a metszést és a tavaszi munkálatokat a Tokaj-hegyaljai szőlőkben. A gazdák szerint emberemlékezet óta nem volt arra példa, hogy ilyen korán, már január elején dolgoztak volna a földeken. Normális körülmények között a metszést általában február végén, de leginkább március elején kezdik meg a gazdák.

Néptelen sípályák, felpörgő építőipar

Elkeseríti a jelenlegi helyzet a síközpontok fenntartóit és a szállodákat, a téli sportok kedvelői ugyanis messzire elkerülik a hó nélküli pályákat. A hazai síközpontok fele továbbra sem működik, mivel a meleg időjárás miatt a hóágyúkat sem képesek üzemeltetni. A legnagyobb érvágást a karácsonyi ünnepek körüli meleg időjárás okozta, hiszen az elmúlt években ekkor számíthattak a legnagyobb bevételekre. A szlovákiai szállodák bevételeinek a 20 százalékát épp a karácsonyi és a szilveszteri síszezon adja, a kiesés miatt több cég így akár be is zárhat, mivel a fenntartási költségeket akkor is fizetniük kell, ha semmilyen bevételük nem volt.

Az elmúlt évekhez képest is nagyobb növekedésre számíthat idén ugyanakkor az építőipar. A meleg télnek köszönhetően az építőipari vállalatok decemberben és januárban is problémák nélkül dolgozhatnak. Példaként a Skanska társaság említhető, amely a pozsonyi Sitina alagutat építi. Az alagutat eredetileg nyáron kellett volna átadni, a meleg tél révén azonban ezt korábban is elvégezhetik. Az építőipari cégek szerint a december és január közötti időszakot az ágazatukban többnyire a szabadságok kiadására használják fel, és ezekben a hónapokban többnyire veszteségesen működnek. Idén azonban minden másképp lehet. „Jelenleg is dolgoznak a szezonmunkásaink, és a januári bevételeink nagyobbak lesznek, mint tavaly“ – állítja Ivan Šteis, a ZIPP képviselője. A meleg időjárásnak köszönhetően ráadásul nem kell fagyálló adalékokat használni a betonba, ami tovább csökkenti a kiadásaikat.

Kevesebb fűtés, olcsóbb benzin

A szokatlan meleg miatt a háztartásoknak és a cégeknek nem kell olyan sokat költeniük a fűtésre, az útkarbantartók lassan fölöslegesnek érzik magukat, és tavasszal nem kell olyan nagy összeget szánniuk az utak felújítására. Csak decemberben országos viszonylatban 30 millió koronát takarítottak meg azzal, hogy nem kellett annyit sózni az utakat. Szlovákia magasabban fekvő városaiban idén 26 százalékkal csökkent a hőfogyasztás, ami elsősorban annak köszönhető, hogy az idei tél nagyjából 4 fokkal melegebb volt, mint a tavalyi. Egy évente 40 gigajoule-nyi fogyasztású háztartás így csak a decemberi fűtésszámlán 470 koronát spórolt meg. A fokozatosan csökkenő fogyasztás azonban nem csak a meleg tél számlájára írható. A panellakások többségét ugyanis az elmúlt időszakban hőszigetelték, így a fogyasztás jogosan csökkent. Mindezt jól példázza, hogy tavaly januárban például extrém hidegek voltak, a fogyasztás ennek ellenére csökkent. A Nyugat-szlovákiai Áramszolgáltató ügyfeleinek a fogyasztása az elmúlt időszakban a meleg télnek hatásaként 3,5 százalékkal csökkent. Ján Orlovský, a társaság szóvivője szerint a fogyasztás visszaesése még nagyobb lenne, ha a gazdaság stagnálna. A jelenlegi gazdasági növekedés mellett azonban a kiesés nem olyan jelentős. Az enyhe idő az üzemanyagárakat szintén mélyrepülésbe vitte, a hordónkénti világpiaci olajár 60 dollárról 55 dollárra mérséklődött, ennek köszönhető a benzinárak keddi lefaragása. (IR, m, t, S, mi)