Vegye komolyan a kézzsibbadást!

Talán mindenkivel előfordult már, hogy bizsergést, érzéketlenséget, tűszúrásszerű vagy égő érzést tapasztalt az ujjaiban vagy a kezében. Az átmeneti kézzsibbadás mögött néha teljesen ártalmatlan okok állnak, ilyen lehet az, amikor egy rossz testhelyzet vagy tartós mozdulatlanság miatt alakul ki. A vérkeringés visszaállításával és a testhelyzet változtatásával hamar elmúlnak a panaszok. Ugyanakkor, ha a zsibbadás ismétlődik, vagy látszólag teljesen ok nélkül jelentkezik és nem is múlik el, komolyan kell venni a panaszokat. 

Tartós nyomás alatt vannak az idegek 

Dr. Sándor Zoltán kézsebész szerint a zsibbadás mögött leggyakrabban kéztő- vagy könyökalagút-szindróma áll. Ebben az esetben a felső végtag érintett részein az idegek tartós nyomás alá kerülnek például gyulladás, munkahelyi vagy sportból adódó túlterhelés, hormonális változások miatt. Mindez azért gond, mert ha egy ideg túl hosszú ideig van leszorítva, nem tudja funkcióját megfelelően ellátni, ez pedig izomsorvadáshoz és az ujjak érzéketlenné válásához vezethet. A folyamat egy idő után nem visszafordítható, és sajnos a végtag mozgáskorlátozottságához vezethet. 

„Már az figyelmeztető tünet, hogy valakinek az ujja zsibbad. Sokan ilyenkor azt gondolják, csak egy rossz mozdulat miatt alakult ki a zsibbadás, pedig ez lenne az a pillanat, amikor érdemes a szakorvoson elgondolkodni. Ez még ugyanis az az időszak, amikor a kézsebésznek van lehetősége olyan kezelést ajánlani, amellyel a műtét elkerülhető. Ha mégis sebészi beavatkozásra van szükség, és időben végzik el, megelőzhető az izomsorvadás kialakulása, vagy meggátolható annak súlyosbodása. Minél később fordul valaki orvoshoz, annál nagyobb az esély, hogy az izomsorvadást csak megállítani, de az eredeti állapotba visszaállítani már nem lehet” 

– fogalmazott dr. Sándor Zoltán, a Soproni Erzsébet Kórház Traumatológiai és Ortopédiai osztályának és a Kézklinikának kézsebész szakorvosa. 

Hozzátette, a leszorításos idegbántalmak nagy arányban érintik a cukorbetegeket, azokat, akik elhízottak, illetve gyakori kísérőbetegség pajzsmirigy-alulműködés esetén is. A nőket kétszer- háromszor nagyobb arányban érinti, mint a férfiakat, mivel a perimenopauza időszakában esendőbbek. Emellett gyakrabban érintettek azok is, akik olyan foglalkozást űznek, amely a kezet tartósan megterheli és akár egy monoton mozgásmintát követ (pl. sokat ülnek laptop, számítógép előtt, fodrász, kozmetikus, építőipari munkások). 

Néha csak a műtét segíthet 

Vannak azonban olyan felső végtagot érintő, zsibbadással járó kórképek, amelyek a nyakigerinc meszesedése vagy a nyak körüli izmok kötöttsége miatt jelentkeznek. A szakember kiemelte azt is, hogy a körültekintő szakorvosi vizsgálat azért is fontos, mert léteznek olyan ritka betegségek, amelyek egyik első tünete lehet a felső végtag zsibbadása. 

„A pontos diagnózis felállítását segítheti alapos kézsebészeti szakvizsgálaton kívül kérdéses esetekben laborvizsgálat, idegi ultrahang, MR-vizsgálat, illetve nagyon fontos adatokat tudhatunk meg az idegvezetéses vizsgálatokból, hiszen ezek jól megmutatják, hogy az adott ideg mennyire megfelelően látja el a funkcióit. Ennek az eredménye jelezheti, hogy lehet- e még konzervatív megoldással, például gyógyszeres kezeléssel, manuálterápiával, fizikoterápiával, gyógytornával vagy akár egy csuklórögzítővel próbálkozni, vagy csak a műtét segíthet a panaszok csökkentésében” 

– mondta dr. Sándor Zoltán. 

Kérdéses a gyógyulás hossza 

A műtéttől sem kell azonban félni, ez gyakran helyi érzéstelenítésben vagy egynapos sebészet keretében történik. A kézsebész elmondta, nem lehet pontosan megmondani, mennyi időt vesz igénybe a gyógyulás, de nagy általánosságban annyi időre van szükség, amennyi ideig az ideg el volt szorítva. Van azonban, hogy el kell fogadni, csak a heves panaszok csökkenthetőek, az izomfunkció teljesen már nem hozható vissza, egy jobb életminőség azonban még így is elérhető. 

(toscanamedia)