Rosszat sejtet a magzatvíz magas AFP-értéke

Magyarországon az utóbbi időben egyre több helyen kerül sor a terhesség tizenhatodik hetében a terhesek vérének AFP-vizsgálatára. Ennek értelme a következő: A magzat vérében (elektromos térben történő „futtatásakor“) különböző fehérjecsoportok különíthetők el. Minket most a vizsgálati lemezen látható első nagy „folt“ érdekel. Ezt nevezzük mivel az első (a görög ábécé első betűje az alfa), magzati (ennek latin neve fetus), fehérje (görög nevén protein) csoportról van szó alfafetoproteinnek. Az egyszerűség kedvéért helyesebb a rövidítést: az AFP-t használni.

Ha a magzat testfelületén valamiféle hiány van, akkor az AFP nagy mennyiségben kerül be a magzatvízbe. (Különben csak nyomokban jut ide a magzat vizelete révén.) ĺgy a magzatvíz AFP-értékének jelentős emelkedése révén számos súlyos magzati rendellenesség, mint például a koponyahiány, a nyitott gerinc, a hasfalhiány stb. egyértelműen kimutatható. A magzatvíz AFP-je azonban csak hasfalon keresztül végzett magzatvízvétel (úgynevezett amniocentezis) után vizsgálható, és ez nem minden várandós aszszonynál végezhető el. Egyrészt, mert mintegy 0,5%-kal növelheti a spontán vetélés kockázatát, másrészt költséges. A hetvenes évek elején derült fény arra, hogy a magzatvízben felhalmozódó AFP átkerülhet az anya szervezetébe is, mégpedig az AFP mennyiségével arányosan. Ezáltal az anya vérének vizsgálatával is kimutatható azt AFP kóros emelkedése. Itt azonban két szabályt nem szabad feledni. Egyfelől az anyai vér AFP-értéke a terhesség folyamán jelentős változást mutat, ezért az értékek a terhesség időpontjától is függnek. Gondosan ügyelni kell tehát az ajánlott vizsgálati időpont: a terhesség tizenhatodik hete betartására. Másfelől ez csakis szűrővizsgálatként értékelhető, tehát az emelkedett érték (ilyenről általában 50 felett beszélnek) még nem jogosít fel döntésre, például terhességmegszakításra. Az anyai vér emelkedett AFP-értéke csak gyanújelként fogható fel, és további vizsgálatokkal kell tisztázni ennek okát. Szokás mindenekelőtt megismételni a vérvizsgálatot, és azt ultrahangvizsgálattal kiegészíteni. Ikerterhesség esetén és a magzat elhalásakor is emelkedik az AFP-érték. Ultrahangvizsgálattal e két jelenség azonban igazolható, sőt a koponyahiány is. Ha azonban az anyai vér magas AFP-értéke mellett az ultrahangvizsgálat nem jelez kóros elváltozást, akkor érdemes magzatvízvizsgálatot végezni. A nyitott gerinc ugyanis általában csak a magzatvíz magas AFP-értéke alapján igazolható.

Ultrahangvizsgálattal számos más magzati rendellenesség is felismerhető. E vizsgálati eljárás bevezetése az orvosi diagnosztikába az utóbbi évek egyik legnagyobb eredménye. Az ultrahang a tömöttebb szerveken és szöveteken visszaverődik, és így a műszer alkalmas a magzat fontosabb részeinek elkülönítésére és bemutatására. Ez nem csak a csontokat jelenti. A különböző szövetek tömöttségében is jelentős eltérések vannak, ezáltal megfelelő felbontású ultrahangkészülékkel a magzat külsejének és belső szerveinek körvonalai láthatóvá válnak. Sohasem fogom elfelejteni azt az élményt, amit 1982-ben, Londonban egy tizennyolc hetes magzat ultrahangos megtekintése jelentett. A rendkívül érzékeny készülék segítségével nemhogy magát a magzatot láttam, hanem még a szájmozgását is, sőt azt, hogy az ujját szopta! Mindezekből önként adódnak ennek az új vizsgálati eljárásnak az előnyei. Egyrészt pontosan meghatározható a magzat nagysága és így fejlődési kora, a lepény lokalizációja, a magzat méhen belüli helyzete stb. Másrészt minden olyan magzati rendellenesség felismerhető, amely a testfelszín és a tömöttebb szervek elváltozásával jár. Ilyenek például a végtag-rendellenességek és a vesehiányok. Harmadrészt az ultrahangvizsgálat semmiféle veszélyt nem jelent az anyára és a magzatra. Ez egyik nagy előnye a röntgenvizsgálattal szemben. Végül, az utóbbi időben gyakorta említik a szakemberek, hogy amikor a leendő anya megpillantja 18-20 hetes magzatát, az anyaság érzése sokkal korábban és mélyebben érlelődik meg benne. A jövő egyik fontos és sürgető feladata annak elérésre, hogy az ultrahangvizsgálat az optimális családtervezés szerves része legyen.

A súlyos, az élettel összeegyeztethetetlen, vagy az önálló társadalmi tevékenységet lehetetlenné tevő magzati ártalom beigazolódásakor a terhes döntése a meghatározó. Ha kívánja, a terhességet még megszakíttathatja.

Mindezeket a szűrővizsgálatokat (az anyai vér AFP-meghatározását és az ultrahangvizsgálatot) is hasznosítani kell, annak ellenére, hogy a magzatvédő vitamintól a velőcsőzáródási rendellenességek (koponyahiány és nyitott gerinc) jelentős részének megelőzését várjuk. Míg az anyai vér AFP-ellenőrzése és az ultrahangvizsgálat már rutinszűrésnek számítanak, a magzatvédő vitamin olyan tudományos feltételezés, amelynek hatékonyságát most ellenőrzik több országban. ĺgy a biztonság kedvéért a legjobb egyelőre mindhárom megelőzési módszert hasznosítani.

Részletek dr. Czeizel Endre Az egészséges utódokért című munkájából