Probiotikum: az egészségmegőrzés új módja

Néhány évtizede még azt gondolták, hogy a gyomor-bélrendszer alsó szakasza, ahol nagyrészt a bélmikroflóra található, csak az emésztetlen tápanyagok és a vízben oldódott sók kiválasztására szolgál. Ma már általánosan elfogadott, hogy sokrétű biokémiai funkcióval rendelkezik és szoros összefüggésben áll az ember egészségével. Az egészséges mikroflóra aktivitásának köszönhetően a vastagbél sokrétű biokémiai funkcióval rendelkező emésztőszervként működik. Az alábbiakban a bélflóra legfontosabb funkcióit részletezzük.

Fehérjehasznosulás és rothadási reakciók. A bélben magas a rothadást kiváltó anyagok (pl. fenolok és indolok) koncentrációja. Az aminosavak számos fermentációs terméke mérgező. A hosszú áthaladási idő kedvez a bakteriális eredetű erjedési termékek létrejöttének, s a sok fehérjefogyasztás összefüggésbe hozható a vastagbél betegségeinek kialakulásával. Az élelmiszerfehérjék fontos szerepet játszanak a vastagbél rothadási reakcióinak keletkezésében, ezért nagyobb mennyiségben van szükség fermentált szénhidrátok felvételére.

A baktériumok és a rák. A bélrák kialakulása nagymértékben összefügg a táplálkozással és egy bizonyos genetikai hajlammal. A baktériumok a bélrák etiológiájában számos karcinogén, vagy cokarcinogén potenciállal rendelkező kémiai anyag kémiai módosításában, vagy aktivitás-változásában játszhatnak szerepet. Sokkal gyakrabban fordulnak elő tumorok a vastagbélben, mint a vékonybélben, ahol csak csekély számú baktérium telepszik meg. Sok olyan reakciót ismerünk, amelyek során a táplálék bomlástermékei a bakteriális enzimek által rákkeltőkké alakulnak át.

A bélbaktériumok vitaminképzése. Sok olyan baktériumcsoport van a vastagbélben, amely képes vitaminokat termelni. Becslések szerint a K-vitamin-szükséglet kb. 50%-át fedezhetik a bélbaktériumok.

A normális bélflóra hatása a kórokozó mikroorganizmusokra. A normális bélflóra megakadályozza a kórokozó baktériumok megtelepedését, és gátolja átjutásukat a bélfalon. A bélflóra baktériumai felhasználják az oxigént és a kórokozó mikroorganizmusok számára szükséges tápanyagokat, valamint kedvezőtlen feltételeket teremtő növekedési tényezők kialakulását váltják ki.

A bélflóra módosításának jelentősége

Az utóbbi évtizedben új ismeretek kerültek napvilágra a bélflóra módosításának lehetőségei, illetve a bélflóra megváltozása által kiváltott betegségek megelőzésére és terápiájára vonatkozó új szempontok terén is. Speciális tudományos és táplálkozás-orvostani érdeklődés alakult ki aziránt, hogy az orálisan elfogyasztott ún. probiotikus mikroorganizmusokkal célzottan befolyásoljuk a bélflóra spektrumát. A gyógyszeres kezelések mellett a normál bélflóra helyreállításának a jövőben egyre nagyobb teret kell kapnia a betegségek megelőzésében és számos gyulladásos betegség kezelésében is.

A probiotikumok szerepe

A Bifidobacterium- és a Lactobacillus-túlsúly képes megakadályozni a kórokozó baktériumok elszaporodását, ezen kívül közvetlenül kedvező hatást gyakorol az immunrendszerre, valamint szerepe van a fertőző és atópiás megbetegedések megelőzésében is. A probiotikumok, a bélnyálkahártya felszíni-sejtjein lévő receptorokhoz tapadva versengenek a kórokozó baktériumokkal. A bélnyálkahártya ezen sejtjeinek és a probiotikumoknak a kölcsönhatását gyakran nevezik „párbeszédnek”, aminek eredményeképpen a baktériumok képesek a bél immunrendsze-rének az erősítésére. A vastagbélben lévő baktériumok feladata a nem emészthető táplálék-alkotórészeknek, főként a szénhidrátoknak a fermentálása.

Anyatejtáplálás mellett újszülött- és csecsemőkorban nincs szükség probiotikum-kiegészítésre. Tápszeres táplálás mellett azonban a csecsemők számára is igénnyé vált a felnőttek élelmezésében hasznosnak ítélt bioaktív anyagokat, probiotikumokat és prebiotikumokat tartalmazó csecsemőtápszerek előállítása.

Tejtermékekkel és étrend-kiegészítőkkel

A probiotikus élelmiszerek piacát a tejtermékek uralják. Korszerűségük legfontosabb kritériuma az élő probiotikus csíraszámuk, amelynek legalább 108/g értékűnek kell lennie. A probiotikumok legjobb hordozója a savanyú tej-, tejszín- és túrókészítmények, a vaj- és sajtkrémek, valamint az érlelt sajtok. A probiotikus étrend-kiegészítők az élelmiszereknél lényegesen hatékonyabb módon juttatnak probiotikumokat a szervezetbe.

A probiotikumok immunológiai hatása

Számos példa bizonyítja, hogy a nem kóros baktériumok megjelenése gátolja a patogének növekedését, ennek következtében a klinikai tünetek mérséklődnek. A probiotikumok hatásmechanizmusának megértése jelentős fejlődésen ment keresztül. A vastagbélben a probiotikus baktériumok visszaszorítják a patogén baktériumok szaporodását, a vékonybélben azonban, ahol a csíraszám a töredéke a vastagbélben találhatónak, a probiotikus baktériumok hatásában inkább az immunológiai folyamatok játszanak szerepet.

Fertőzésekkel szembeni védelem

A probiotikumok képesek korrigálni az immunrendszer öregedéssel járó funkciócsökkenését. Az allergiák kialakulásában szerepet játszik az allergének azon tulajdonsága, hogy cytokin-termelést indukálnak, ami fokozott IgE-termelést eredményez. A probiotikumok kedvező immunológiai hatásai azon alapulnak, hogy a patogén baktériumoktól eltérő antigénszerkezetük révén jelenlétükkel módosítják a patogénekkel, vagy allergénekkel szemben kialakult immunválaszt, s ez a védettség fokozódását, ill. az allergia tüneteinek csökkenését okozza. A csökkent, vagy hiányzó mikroflóra elősegítheti az atopiás allergia kialakulását. A bélflóra helyreállítása az allergia tüneteinek enyhülését eredményezi. Probiotikus kezeléssel az ekcéma tünetei is csökkenthetők. A Lactobacillus-diéta kivédi a tejallergiában szenvedő betegek esetében a neutrofil granulo-cytáknak a tej ivása után bekövetkező aktiválódását, sőt a már kialakult allergia tünetei is mérsékelhetők kísérleti körülmények között. A probi-otikumok immunológiai hatásai alkalmasak lehetnek a tumor növekedésének gátlására is. A Lacto-bacillus-diétán tartott egerekben lassabban nőnek a tumorok.

A prebiotikumok gazdag forrásai: a csicsóka- és a cikóriagyökér, a vöröshagyma, fokhagyma, póréhagyma, articsóka, bab, borsó, zabpehely, búza, banán, tej és az érett sajtok.

Az emberi emésztőrendszer mikroflórája: Amíg a csecsemőkben a hasznos bifidobaktériumok alkotják a bélflóra zömét, addig a vegyes táplálkozást folytató felnőttek vastagbelében lényegesen rosszabb a helyzet.

Mi befolyásolja a bélflóra összetételét

Nagyon sok tényező befolyásolja negatív irányba a bélflóra öszszetételét, így pl. a szennyezett, illetve a bioaktív anyagokban szegény élelmiszerek fogyasztása, az egyoldalú táplálkozás, a túlzott alkoholfogyasztás, a dohányzás, az antibiotikumos kezelés, a besugárzás, a stresszes életmód, az utazási izgalmak mind a probiotikumok pusztulásához vezethetnek.

ALAPFOGALMAK

Probiotikum: humánbarát bélbaktériumok, amelyeknek többféle jótékony hatásuk van a gazdaszervezet egészségi állapotára.

Prebiotikum: mindazok a természetes tápanyagok, amelyek a probiotikumok kizárólagos tápanyagai, ennélfogva elősegítik azok elszaporodását, túlsúlyba kerülését.

Szinbiotikum: a pro- és prebiotikumok együttesét jelentik, vagyis a két előnyös tényező hatása összegeződik.

A probiotikumok legnagyobb részben tejsavbaktériumok és bifidobaktériumok. A legismertebb probiotikus tejsavbaktérium-törzsek többsége a Lactobacillus (Lb.)-, kisebb része a Streptococcus (Sc.)-nemzetséghez tartozik. Mai ismereteink szerint minden tejsavbaktérium olyan anyagcseretermékeket termel, amelyek előnyösek az ember egészségére, de nem minden tejsavbaktérium-törzs probiotikus.

A prebiotikumok monoszacharidokból felépülő ún. oligoszacharidok. A szervezetben nem metabolizálódnak, emésztetlenül jutnak el a vastagbélbe. Ezek a vízben oldható diétás rostok a probiotikumok kizárólagos táplálékai; fokozzák a probiotikumok termelődését.