ORVOSI SZÓTÁR MINDENKINEK

A hámszövet lapos, egysoros, egymáshoz szorosan illeszkedő sejtekből álló formája. Endotel sejtek bélelik az erek (artéria, véna, kapilláris, nyirokér) belsőfelszínét, a hasüreg falát (ún. savós hártyák) és az ezen üregekben elhelyezkedő szervek felszínét.

Enteritisz

Bélhurut. A bél különböző szakaszainak különböző jellegű és mértékű gyulladása. Bélhurut jön létre abban az esetben, ha a belekbe baktériumokkal fertőzött táplálék jut. A betegség kifejlődésében szerepet játszhat a bélidegen baktériumok elszaporodása ellen védelmet nyújtó, hasznos bélflóra egyensúlyának megbomlása (pl. antibiotikus kezelés következtében). A bélgyulladás a bél különböző részeit érintheti: a vékonybelet, a vastagbelet vagy mindkettőt egyszerre.

Enterokólitisz

A vékony- és vastagbél nyálkahártyájának egyidejű gyulladása. Regionális enterokólitisz (Crohn-betegség) esetén a betegség jellegzetesen a bélfal teljes vastagságára, minden rétegére kiterjed. Leggyakoribb tünete az idült hasmenés, hasi görcsök, étvágytalanság. A nekrotizáló enterokólitisz főleg koraszülötteknél fordul elő, a betegség oka nem teljesen tisztázott. A bélrendszer nem megfelelő vérellátása miatt a bél belső felszíne megsérül és begyullad, súlyos esetben a bélszakasz egy része elhalhat.

Enurézis

Ágybavizelés. A vizeletürítés akarattól független, alvás alatti jelentkezése. A vizelés akaratlagos irányítása a 2. életév végére, a 3. életév első felére általában kialakult.

A zavar hátterében állhat a központi idegrendszer sérülése is, de gyakrabban fordul elő, hogy ép idegrendszer esetén is késik a vizeletürítés akaratlagosságának kialakulása. A panaszok általában 3–6. életév között jelentkeznek, és ha az orvosi vizsgálat kizárja a szervi okokat (pl., cukorbetegség), bizonyossá válik, hogy az enurézist pszichés zavar okozza.

A kezelés ilyenkor összetett, a vezető szerepet a pszichoterápia kapja.

Enzim

A szervezet által előállított, többnyire fehérje természetű anyagok, melyeknek az a feladata, hogy az élőlények testében pillanatonként végbemenő több ezer biokémiai folyamatot (például a bonyolultabb vegyületek előállítása, a lebontás és a molekulák helyreállítása) gyorsítsák vagy lassítsák, attól függően, hogy a szervezetnek éppen mire van szüksége.

A nyál, a hasnyálmirigy és a máj által termelt enzimek alapvető szerepet játszanak az emésztésben.

Számos genetikai eredetű betegség hátterében valamilyen különleges enzim hiánya vagy valamilyen oda nem illő enzim jelenléte áll (enzimopátia).