Nem csak lelkünk, testünk tükre is

Aki elveszíti szeme világát, nem csupán egy érzékszervével lett szegényebb. A pszichológusok gyakran fejtegetik, kihez kegyesebb a sors: ahhoz, aki születése pillanatától vak és soha nem tudja, valójában mit is veszített, vagy ahhoz, aki látott, ám valami miatt kénytelen örök sötétségben élni?

Ahogyan idővel a haj is megőszül, a szürke hályog a szemlencse öregedésének következménye. Minden életkorban előfordulhat, leggyakrabban 60. év után okoz panaszt. Nemegyszer születéskor is lehet valakinek szürke hályog a szemén, pl. ha az anya a terhesség alatt rubeola fertőzésen esett át. A szemlencse elhomályosodásához vezethetnek sérülések, súlyos gyulladások, de cukorbaj is.

Jelek

A beteg egyre rosszabbul lát, a világ körülötte olyan, mintha ködben lenne, vagy tejüvegen keresztül látná. Az erős fény elvakítja, éjszakai gépkocsivezetésnél a szembejövő járművek fényszórói, illetve a viszszapillantó tükör fénye megnehezíti a látást. A szemlencse elszíneződhet.

Kezelés

Korai stádiumban segít a szemüveg, a fényérzékenység ellen a napszemüveg. Előrehaladott stádiumban elmaradhatatlan a műtét. Az a korábbi felfogás, hogy a szürke hályogot „érlelni kell”, nem állja meg a helyét.

Mesterséges szemlencse

Műtét előtt: Műtét előtt megmérik a szemet és a mérési adatokból műszerrel kiszámítják, milyen lencsére van a betegnek szüksége. A szürke hályogot nem lézerrel műtik, hanem mikrosebészeti eljárással. A szaruhártyán történő kb. 3 mm nagyságú háromlépcsős metszés lehetővé teszi, hogy a seb szelepként, varrat nélkül záródjék és a folyadékot ne engedje át. (A lézersugár jó szolgálatot tesz, ha a sikeres szürkehályog-műtét után a szemben visszamaradó lencsetokban zavarodás lép fel. Ezeket járóbeteg-rendelésen lézerrel el lehet távolítani, és a beteg visszanyeri optimális látását.

Műtét után: Rövid pihenő után a beteg elhagyhatja a rendelőt (kórházat). Szabad tévézni, olvasni, esetleg óvatosan hajat mosni, viszont kerülni kell a 10 kilónál nehezebb súly emelését. Jelentős eredmény, hogy a beteg félig vakon megy a kórházba, és úgy tér haza, hogy lát.

A szem anatómiája

Szemgödör: Más néven orbita, csontos üreg, amelynek falait részben az arckoponya, részben az agykoponya csontjai alkotják. A csontok között kisebb-nagyobb nyílások találhatók, amelyeken fontos képletek: a látóideg, a szemet ellátó agyidegek, artériák és vénák érik el a szemgödröt.

Szemhéjak: A szemek védelmét, nedvesen tartását a szemhéjak és könnyszervek biztosítják. A szemhéjak tartását a szemhéjváz, nyitását a szemhéjat emelő és záró izmok teszik lehetővé. A szemhéjvázban és a pillák tövében számos mirigy helyezkedik el. Némelyikük kivezető nyílásának elzáródása genynyes gyulladáshoz, árpához vezethet.

Könnyszervek: Ide tartozik a könnytermelő mirigy és a könnyelvezető csatorna. A könnymirigy a szemgödör külső-felső részében helyezkedik el. A könny a könnycsatornán keresztül távozik a szervezetből.

Kötőhártya: A szemhéjak belső felszínét, valamint az ínhártya elülső részét laza nyálkahártya, kötőhártya borítja. Alatta kis nyiroktüszők, kisebb könnymirigyek vannak.

Szemgolyó: Átlagosan 24 mm átmérőjű, súlya 7,5 gramm. Fala három rétegű: a legkülső rostos réteget a szaruhártya, és az ínhártya alkotja, a középső eres burok a szivárványhártyából, a sugártestből és az érhártyából áll, a legbelső réteget pedig az ideghártya alkotja.

ĺnhártya: Az ínhártya (szemfehérje) kollagén rostokból felépülő rugalmatlan vékony fehér szövet, vastagsága 0,3-1,5 mm között változik. Az ínhártyán tapadnak meg a szemmozgató izmok inai, hátul az ínhártya részein keresztül lépnek a szembe a látóideg rostjai.

Szaruhártya: Átlátszó, vékony, értelen, centrumában 0,5-0,6 mm, széli részein 0,7-0,8 mm vastagságú szövet, amely elöl az ínhártyába illeszkedik. Különleges szerkezetét annak köszönheti, hogy egymásra merőleges kollagén-rostokból lemezekből áll.

Érhártya: A szem eres burkát uveának, szőlőszemnek nevezik, mert a szem az ínhártya és a szaruhártya eltávolítása után nagy festékanyagtartalma miatt sötét szőlőszemhez hasonlít. Az eres burok három része: a szivárványhártya, a sugártest és az érhártya. A szivárványhártya a szemlencse előtt fesszül. Közepén kerek nyílás, a pupilla található, amely szűkülésével és tágulásával szabályozza a szembe jutó fény mennyiségét.

Ideghártya: Az ideg- vagy recehártya (retina) szemünk „képernyője”, amelyben a látóideg végződései és az ezekkel öszszeköttetésben álló fényérzékeny elemek: a csapok és pálcikák helyezkednek el. Számuk kb. 7, ill. 130 millióra tehető. A retinának a fényre legérzékenyebb része a pupillával szemközti, kb. 1,5 mm átmérőjű sárga folt, amelynek közepén van a látógödör. A látógödörtől az orr felé kb. 4 mm-re van a látóideg kilépési helye, a fényre érzéketlen vakfolt. Az ideghártya a fényképezőgép filmjének felel meg, sejtjei a fényt és a színeket érzékelik, majd elektromos jelekké alakítják át a képet, amely a látóidegen át jut el az agyba. (erf)

Megelőzésre nincs mód. A betegség korai felismerése a rendszeres szemorvosi ellenőrzéssel könnyíthető meg. A szürke hályog gyógyszerekkel nem gyógyítható.