Nem az öregség velejárója a szívelégtelenség

A szakemberek régóta figyelmeztetnek a szívelégtelenség megelőzésének fontosságára. Legeredményesebben úgy lehet elkerülni, hogy kezelik az esetleges magas vérnyomást, a cukorbetegséget, csökkentik a túlsúlyt és a magas koleszterinszintet. Idősebb embereket és a falvakban élőket gyakrabban sújtja ez a betegség. Jó hír, hogy ebben az évben a nemrég lezajlott felvilágosítási kampányba a kézbesítők is bekapcsolódtak, hiszen ők azok, akik napi kapcsolatban vannak az emberekkel és jól ismerik az egyes közösségeket. Tájékoztató szórólapokat osztogattak az emberek között, amelyekből megtudhatják, hogyan lehet gyorsan felismerni a szívelégtelenséget.

Fáradtság, légszomj, gyengeség

A szívelégtelenség állapot, amikor a szív nem képes alapvető feladatát teljesíteni és a szerveknek megfelelő mennyiségű vért szállítani. Rendszerint kezeletlen magas vérnyomás, magas koleszterinszint, infarktus, szívizomgyulladás, hosszú távú és túlzott alkoholfogyasztás váltja ki. A fáradtság, a légszomj és az általános gyengeség utalhat erre a súlyos betegségre.

„Sokan ezt az állapotot a természetes öregedéssel tévesztik össze, így a diagnózist gyakran az első kórházi kezeléskor állítják fel” – magyarázza dr. Eva Goncalvesová kardiológus főorvos.

A kilátások nem rózsásak

Nálunk a szívelégtelenség miatt kórházi kezelésre szorulók száma kétszer akkora, mint az uniós átlag, a túlélés pedig nagyon alacsony. A diagnózis felállítása utáni öt éven belül a betegek fele meghal. A kórházból való hazatérés után két héten belül szakembernek kellene kivizsgálnia a beteget, s ha kell, módosítania a kezelést. Ilyen szakemberekből viszont kevés van. A régiótól függően a várakozási idő 2–6 hónap.

„A szívelégtelenséget jól lehet kezelni és az ember megőrizheti életminőségét. Ám rendkívül fontos, hogy odafigyeljen a tünetekre és orvosolja, amíg lehet. Jellegzetes tünet a lábdagadás, a túlsúly és a fáradtság – mondja a szakember, majd hozzáteszi: – Ma már egész sor lehetőség áll rendelkezésünkre, amelyekkel testre szabott kezelést lehet kidolgozni. Ám ez – főleg az elején – megköveteli a gyakoribb ambuláns ellenőrzést és szakorvosok bevonását.”

A Dôvera egészségbiztosító nemrég felmérést végzett, amiből kiderült, hogy a szívelégtelenségben szenvedőket nem a nemzetközi szakmai társaságok aktuális ajánlásai szerint kezelik.

„Tavaly minden hatodik beteg kórházban kötött ki. Nagyon fontos, hogy hazatérés után két héten belül kardiológus ellenőrizze, ám a betegek 60 százaléka nem jut el oda. Szerettük volna jobban megismerni az okokat, de közben további aggasztó ismereteket szereztünk” – mondja Roman Mužik, a Dôvera stratégiai és innovációs menedzsere.

Kiderült például, hogy a megkérdezettek nem egész fele tudta csak megnevezni a betegségét, 15 százalék pedig tagadta, hogy szívbeteg lenne. „Kiderült, hogy a kardiológusok gyakran nem is tudják, hogy betegeik szívelégtelenség miatt kórházban voltak, csak arra hivatkozhatnak, amit a betegtől megtudnak. Sajnos a betegek egyharmada ezt a tényt nem is említi meg, amikor időpontot kér az ellenőrzésre” – figyelmeztet Roman Mužik.

A kézbesítők is bekapcsolódtak

Ebben az évben a postai kézbesítők is bekapcsolódtak a  felvilágosító kampányba. Ők ugyanis napi kapcsolatban vannak az emberekkel és nagyon jól ismerik a helyi közösségeket. „A postások nem csak a küldemények kézbesítői. Sokak, főleg a szeniorok, közeli emberként tekintenek rájuk, akikben megbíznak, s akikre nem csak a postai szolgáltatások terén számítanak. Ezért részvételüket a kampányban természetesnek és hasznosnak tartjuk, hiszen nemcsak a szórólapot terjeszthetik, hanem személyesen is felhívhatják a figyelmüket arra, miért fontos a megelőzés” – mondja Vladislav Kupka, a Szlovák Posta vezérigazgatója. Május második hetében bizonyos városokban és falvakban tájékoztató szórólapokat osztogattak és beszéltek a szívelégtelenség tüneteiről, amelyeket gyakran az öregedéssel tévesztenek össze. A szórólapokból megtudhatták, mikor lehet szívelégtelenségre gyanakodni és mikor kell feltétlenül orvoshoz menni.