Ne tűrjük a korpát!

A korpásodás lényegében azért alakul ki, mert a fejbőr sejtjei a normálisnál gyorsabban cserélődnek. A lakosság 50 százalékánál ez a kellemetlenség betegessé válhat. Ha a pikkelyek szárazak, piszkosfehérek, a fejbőrön nincs gyulladásra utaló jel, akkor még nincs nagy baj. A faggyúmirigyek működésének zavarai azonban gyulladást okozhatnak, ami úgy nyilvánul meg, hogy piros, gyulladt, pikkelyekkel borított területek jelennek meg a fejbőrön, de nemcsak ott, hanem a mellkason és a hát közepén, a homlokon, a szájszögletben és az állon is előfordulhat. Az e betegségre való hajlam öröklődhet. A gyulladásos bőrbetegséget az éghajlati viszonyok, a hormonális egyensúly felbomlása, étkezési hibák, lelki stressz, rossz higiénia és az élesztőgombák elszaporodása is kiválthatja. Bár ezek a gombák a normális bőr mikroflórájának részei, de fokozott faggyútermelődés esetén és a felszíni bőrsejtek nagyobb méretű elhalása után ellenőrizhetetlenül szaporodni kezdenek. Ezzel párhuzamosan felgyorsul leválásuk, és a szürkés pikkelyekből sárgás, zsíros pikkelyekké válnak a gyulladt bőrön. E betegség gyógyítását bőrorvosra kell bízni.

Ha valaki genetikailag hajlamos a korpásodásra, akkor rendszeresen korpa elleni speciális sampont kell használnia.

Ha a gyulladás nagy kiterjedésű, helyi kortikoszteroid preparátumokat kell alkalmazni gombaellenes samponnal kombinálva. Ezzel párhuzamosan egészségesen kell élni, rendszeresen és megfelelően kell hajat és testet mosni, és lehetőség szerint kerülni kell a stresszt. Hangsúlyozni kell: hetente legalább háromszor – de lehet naponta is – korpásodás elleni samponnal kell mosni a hajat. Nem kell félni, a gyakori hajmosás nem provokálhatja a hajhullást, épp ellenkezőleg, a hosszú ideig tartó gyulladás átmeneti vagy tartós hajhullást okozhat.

A szerző bőrgyógyász