Egészség
- Képarchívum, illusztráció

Minél jobban habzik a tusfürdő, annál több bőrkárosító vegyi anyagot tartalmaz

Kovács Ilona

2018. január 22. 20:02

Legnagyobb szervünkre, a bőrünkre – különösen látható részére – viszonylag nagy figyelmet fordítunk. Ez logikus, hiszen egy idegen először az arcunkat látja. Egészségesnek mondható-e vajon annak az embernek a bőre, akinek az arca hibátlan, s egyáltalán,mikor nevezhető a bőr egészségesnek? A bőr legelterjedtebb betegségeiről, ápolásának alapszabályairól és tévhiteiről beszélgettünk dr. Faragó Méry Hajnalka bőrgyógyásszal.

Sajnos olyan korban élünk, hogy csaknem nincs olyan ember, akinek teljesen egészséges lenne a bőre. Bizonyos bőrtípussal, minőséggel születünk, ami a külső tényezők hatására az évek során csak romlik. A csecsemők többsége is más-más bőrbajjal jön a világra: például száraz bőrrel, különféle kiütésekkel, mivel még nem fejlődött ki a bőr saját védekezőképessége. Mire ez megtörténik, addigra pedig az egészségtelen életmód hat rá. Egyetlen embert sem ismerek, akire azt tudnám mondani, hogy tökéletes a bőre. Vagy túl száraz, vagy túl zsíros, vagy valamilyen bőrbetegsége van. 

A hibátlan, gondosan ápolt arc egyben azt jelenti, hogy az egész testen viszonylag rendben van a bőr? 

Nem jelenti azt. Hajlamosak vagyunk csak azokkal a testrészekkel foglalkozni, azokat ápolni, amelyeket idegen ember is lát, s többi testrészeinket elhanyagolni. Mi, nők tényleg legtöbbször csak az arcunkat ápoljuk. Egyes bőrbetegségek viszont az arcon nem is jelennek meg, hanem csak a fedett testrészeken. Szóval az arc alapján nem lehet arra következtetni, hogy az egész bőrfelület egészséges. 

Vannak az egész szervezetet károsító bőrbetegségek. Melyek azok, amelyek az utóbbi időben különösen elszaporodtak? 

Bizonyos bőrbetegségekből eddig is sok volt, csak az emberek nem nagyon foglalkoztak velük. Ilyen például a pattanásos bőr. Sokszor a szülő úgy gondolja, nem kell a gyereket orvoshoz vinni, mert majd kinövi, aztán egyszer csak jönnek a kellemetlen mellékhatások: a pigmentfoltok, a kisebb-nagyobb hegek, s ezeket már nehezebb kezelni, mint az egyszerű pattanást. A legújabb ajánlás szerint már akkor orvoshoz kell vinni a gyereket, amikor még csak egy-két pattanás virít az arcán, mert ilyenkor könnyebb kezelni mint akkor, amikor már szövődmények mutatkoznak. Nem biztos, hogy a pattanásos bőr csak átmeneti serdülőkori betegség, ezért jobb minél előbb kezelni. A másik betegség, amelyről sokan azt hiszik, hogy kizárólag a bőrt érinti, a pszoriázis vagy pikkelysömör. Sokan nem tudják, hogy az egy-két száraz bőrfolt az egész szervezetre hat, s nemcsak a bőrön, hanem az egész szervezetben krónikus gyulladás van. Hatására később ízületi bántalmak jelentkeznek, megnő a szívinfarktus kockázata. Ezt is ajánlatos már az elején kezelni: csökkenteni a gyulladást, hogy megelőzzük a nagyobb szövődmények kialakulását, amelyek már veszélyesek is lehetnek. Szintén gyakori az ekcéma, amire bizonyos hajlammal születik az ember. Az ilyen bőr azonkívül, hogy száraz, viszket és hajlamos a kiütésekre, eleve nem tud úgy védekezni a külső hatások ellen, mint az egészséges bőr. Könnyebben bejutnak a szervezetbe az allergének, a különféle káros anyagok, és ebből a kezeletlen bőrbetegségből később asztma vagy allergia alakulhat ki. 

Sokan a hidegre érzékenyek. Mivel magyarázható ez a jelenség és lehet-e kezelni? 

Ebben az esetben allergiáról, a szervezet túlzott reakciójáról van szó egy számukra természetes dologra. Mivel a hideg normális jelenség, a hidegérzékenységre nem létezik gyógymód. A diagnosztikai folyamat annak alapján játszódhat le, amit a beteg elmond (ez a kórtörténet), továbbá speciális hideg eszközöket helyezünk a bőrre, és várjuk a reakciót. Ha a diagnózis beigazolódik, a terápia legfontosabb része, hogy a beteg kerüli a hideget. Sajnos gyógyulás nem várható. A kutyaharapást szőrével, vagyis a hidegre hideget elv sem működik, ha már kialakult az érzékenység. Legtöbbször öröklött génjeink mutatják meg, hogy mire leszünk érzékenyek. 

Ha érzékenyek vagyunk a hidegre, ha nem, hogyan védjük bőrünket a lehűlés ellen? 

Ugyanúgy, mint a meleg, a hideg is kiszárítja a bőrt. Télen is az a legfontosabb, hogy hidratáljuk, ám nem szabad átesni a ló túlsó oldalára, vagyis mielőtt kimegyünk, ne kenjünk rá fél kiló hidratáló krémet, mert így nedves réteg alakul ki, és a hideg még jobbankiszárítja, károsítja a bőrt. Télen inkább a zsírosabb hidratáló krémeket ajánlom. Sokan megfeledkeznek arról, hogy télen fényvédő krémet kell használni. Ha szép, napos időben sétálunk, a hóról még jobban visszaverődik a napfény, s ugyanúgy károsíthatja a bőrt, mint nyáron. 

Étkezéssel mennyire befolyásolhatjuk bőrünk épségét? 

Mint minden szervünknek, a bőrnek is fontosak a nyomelemek, a vitaminok, az ásványi anyagok. Elég megfigyelni, hogy egy-egy diéta után milyen gyorsan romlik bőrünk állapota. Elveszíti üdeségét, szürkévé, fáddá válik. Legfontosabb számára az A-, E- és C-vitamin, a nyomelemek közül pedig a jód és a cink. Már csak ezért sem jók az egyoldalú diéták. Azt vallom: mindenből mértékkel fogyasszunk, mert minden ételben más-más jótékony anyag található. Nem helyes teljesen kihagyni a hús sem, mert például rengeteg vas és fehérje van benne, amiből a bőr rugalmasságához és feszességéhez szükséges kollagén képződik. Én annak a híve vagyok, hogy minden vitamint és ásványi anyagot természetes formában vigyünk be. A vas például az ételben úgy található meg, hogy a szervezet fel tudja szívni, meg tudja kötni, ezzel szemben a készítményből nem mindig tudja hasznosítani. 

Mi a véleménye arról, hogy valaki „önszorgalomból” kollagéntartalmú készítményt szed? 

Főleg a sportolóknak ajánlanám az ízületekre gyakorolt jótékony hatása miatt. Pozitív hatással van a bőrre, a körömre, a hajhullásra. Aki viszont normálisan táplálkozik, annak nincs szüksége ezekre a készítményekre. Ártani nem árt, csak a zsírban oldódó vitaminok (A-, D-, E- és K-vitamin) túlzott szedése, mert a szervezet raktározza a saját zsírraktáraiban, és így hipervitaminózis alakulhat ki. 

A szerencsésebbeknek, akiknek a bőrápolás egyet jelent az arcápolással, milyen újdonságot tudna kínálni? 

Az esztétikai bőrgyógyászat nagyon gyorsan fejlődő ágazat. Szinte minden évben születik valamilyen új módszer, és a régi dolgok is megváltoznak. Kezdetben például úgy volt, hogy ahol az orvos ráncot talált, oda szúrt. Aztán rájöttek, hogy milyen fontos az anatómia ismerete. Ettől függően kell alkalmazni a szépészeti módszereket. Napjainkban a természetes hatásra, nem pedig a „műmaszk” hatásra törekszünk. Inkább az ember szép vonásait, előnyeit igyekszünk kiemelni. 

Gondolom, csak bizonyos kor után van erre szükség... 

Tévedés. Bizony a fiataloknak is fontos az esztétikai bőrápolás. Életvitelünk miatt ugyanis szinte mindenkinek dehidratált a bőre, s mint ilyen, száraz és hamar ráncosodik. Ám vannak módszerek, amelyek pótolják a bőr nedvességtartalmát. Fontos, hogy necsak kívülről, hanem belülről is hidratáljuk. Ennek egyik módja, hogy injekcióval hialuronsavat juttatunk a bőr mélyebb rétegeibe, ami megköti a vizet. A krémekkel csak a bőr felsőbb rétegeit hidratáljuk. A hatás két héten belül megmutatkozik. Természetesen ezt is kúraszerűen kell alkalmazni. Mivel a hialuronsav testünk természetes alkotóeleme, ezért idővel lebontja azt. Az ember ezt úgy veszi észre, hogy száraz, dehidratált a bőre. Népszerű a plazmaterápia, ami azoknak ajánlott, akik bizonyos anyagokra allergiásak. Valójában saját vérplazmát alkalmazunk. 

Tapasztalata szerint melyik a legnépszerűbb szépészeti módszer? 

Tudom, hogy sokan irtóznak tőle, mégis a botox a leghatásosabb, legelterjedtebb és talán a legnépszerűbb eljárás. Néhány injekció, és két hét múlva kisimulnak a ráncok. Ha viszont már nagyon mélyek, akkor hialuronsavval fel lehet tölteni. Persze aki későn jön, a bőrben megmaradnak a redők, ezeket fel kell tölteni őket. Rosszul hangzik, hogy a botox valójában méreg, ám azt tudni kell róla, hogy akkor mérgező, ha valaki szájon át szedi, ha bejut az emésztőrendszerbe, mégpedig sokkal nagyobb egységekben, mint amit mi használunk. Mi alkalmanként 20-40 egységnyit alkalmazunk, mérgezést pedig 3000 egység fölötti adag okoz. Mellékhatása akkor lehet, ha nem szakember végzi a beavatkozást, aki nem ismeri az anatómiát. Sajnos napjainkban nem ritka, hogy kozmetikus is alkalmazza. Szlovákiában még nem létezik erre vonatkozó szabály. 

Mi igaz abból, hogy a túlzásba vitt smink akár árthat is? 

Szerintem az árt, ha nem megfelelő arctisztító készítményt használunk, vagy ami még rosszabb, éjszakára a bőrön hagyjuk a sminket. Bizonyos anyagok ugyanis felszívódnak, és manapság szinte lehetetlen megtudni a smink pontos összetételét. Végeztek olyan tesztet, amikor a nők sminkkel az arcukon aludtak, és kiderült: néhány hét alatt éveket öregedett a bőrük, száraz, ráncos lett. Tehát a smink önmagában nem árt, csak este mindig alaposan el kell távolítani, hogy a bőr tudjon lélegezni. 

2017. december 11. 19:51

Bőrünk télen

Melyek a legdurvább bőrápolási hibák, amelyekkel sokat ártunk? 

Például a túlzásba vitt higiénia. Sokan azt gondolják, hogy minél gyakrabban zuhanyoznak, minél illatosabb készítményeket használnak, annál jobb. Ez nem igaz, ugyanis a legegyszerűbb dolgok a legjobbak. A másik nagy hiba a bőr dörzsölése fürdés, zuhanyozás után. Én mindig azt ajánlom, hogy gyengéden itassuk fel a nedvességet a bőrről, mint a csecsemőnek, és ne dörzsöljük, mert ezzel ledörzsöljük a vízből és zsírból álló védőréteget. Gyakori hiba, hogy sokan azt hiszik, ha a tusfürdő nem habzik, nem is tisztít. Ez tévedés. Az igazság az, hogy minél jobban habzik a tisztítószer, annál több vegyi anyag van benne, ez pedig károsítja a bőrt. A bőr így nem tud védekezni. A felnőtt embernek is az a legjobb, ami a kisbabának: a babaszappan, minél kevesebb adalékanyaggal, legjobb, ha nem parfümözött, nem tartalmaz parabéneket, illatanyagokat. A hibalistát egyértelműen az vezeti, hogy kevés folyadékot fogyasztunk. Sokan este tudatosítják, hogy alig ittak, pedig a víz a legfontosabb, testünk 70 százalékát alkotja. Valójában minden, szervezetünkben lejátszódó folyamatban fontos szerepet játszik. Ha nem iszunk eleget, a szervezet egyszerűen leszokik a folyadékról. Az agy egyszerűen nem érzékeli, hogy nem ittunk. A szervezet erre úgy reagál, hogy visszatartja a folyadékot. A következményeknek pedig senki sem örül: karikás szem, puffadás, ciszták kialakulása. Optimális a napi 2-3 liter folyadék. Ha másképp nem megy, az asztalra kell készíteni a flakon csapvizet vagy ásványvizet és kortyolgatni. Óvatosan bánjunk a kávéval és az alkohollal, mert ezek vízhajtók. 

Nem ritka, hogy egyszer csak folt, szemölcs, kiütés jelenik meg a bőrön, ami viszket, esetleg hámlik. Mivel bőrgyógyászhoz eljutni nem könnyű, az ember igyekszik házilag eltüntetni. Meddig ajánlott a kísérletezés? 

Ami nem múlik el két héten belül, azzal mindenképpen orvoshoz kell menni. Előfordul, hogy valami miatt, mondjuk egy új öblítőtől kiszárad, viszket a bőr, ám ha két hét múlva sem múlik el, ne becsüljük le a bajt. Jobb előbb, mint utóbb orvoshoz fordulni. Érdemes megfigyelni, hogy mikor észleltük a panaszt, mivel hozható kapcsolatba, például nem cserélt-e öblítőt, nem evett-e irritáló ételt. Ezzel nagyon megkönnyíti a bőrgyógyász munkáját. 

Önnek ajánljuk