Ősszel jártam Naszvadon, Tóth Mária és Csernyánszki Árpád otthonában, miután jelentkeztek Új Szó-bébi akciónkba. Akkor (már) a hangulat kissé bizakodó volt, reménykedtek, de még nem heverték ki azt a bizonyos februári napot, amelyen közölték velük, hogy első közös gyermekük ha megszületne, szellemi fogyatékos lenne. Az asszony akkor már öthónapos terhes volt. Fiút várt, Áront.
Lili (vagy Eszter?) jól van!
Karácsony előtt Mária felhívott telefonon. Jó híre van, gyermeket vár, épp most jött az orvostól, újságolta.
Talán nem kellett volna annyira akarni... ha valaki csak erre tud gondolni, nem sikerül...
Azért féltek egy kicsit, nehogy megismétlődjön a korábbi tragédia. A vizsgálatok mindent rendben találtak, de Mária orvosa fontosnak tartotta a magzatvízvizsgálatot. A biztonság kedvéért...
Pozsonyban végezték el, a ružinovi kórházban. Három hetet vártak az eredményre. Három hétig rettegtek.
Végre megjött az eredmény! A baba egészséges és kislány. A nevén még vitáznak. A mama Lilit akar, a papa Esztert. A nagypapák és nagymamák örülnek az unokának; a nagyfiú, Dávid, azt mondja, neki mindegy, hogy öccse lesz-e vagy húga, csak egészséges testvére szülessen. Június végére várják.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.