Lehetséges panaszok a terhesség alatt

A szédülések hátterében általában a terhesség alatt gyakran lecsökkenő vérnyomás állhat, különösen ha ez hirtelen felállások után észlelhető, ami nemegyszer elsötétedéssel, ritkán ájulással is társulhat. A jelenség felismerése után óvatosabbak kell felállni. A szédülés jelentkezésekor a rövid ideig tartó fekvés általában segít.

Az alvászavar a terhesség idején ellentétes előjelekkel jelenhet meg. Az első időszakra általában a fáradékonyság és az aluszékonyság a jellemző, később az elalvás nehézsége fordulhat elő akár ugyanazon személynél is. Mindenekelőtt türelemre és a sajátosan egyéni gyógymód megtalálására van szükség. Például lefekvés előtti séta, majd zuhanyozás, a lefekvés után halk beszélgetés a férjjel, vagy halk zenehallgatás, a megfelelő testhelyzet megtalálása. Nem szabad türelmetlenkedi! A görcsös várakozás éppen fokozhatja az alvást elűző feszültséget.

A terhesség alatt gyakrabban kell vizelni, és valamivel bővebb a hüvelyváladék. Mindkettő a megnövekedett méh és a fokozott alhasi vérbőség miatt lép fel. Ha azonban ezek tartósan és kellemetlenül jelentkeznek, meg kell beszélni a teendőket az orvossal. A viszketéssel vagy csípő érzéssel járó hüvelyváladék oka gombás vagy trichomonas fertőzés is lehet. Megfelelő kezelésre elmúlik. A terhesség alatt hüvelyöblítést viszont kizárólag orvosi javaslatra alkalmazzunk.

Előfordulhat a visszerek tágulata is. Ilyenkor többet kell feküdni felpolcolt lábbal; a lábszár alá párnát, és ne keményebb széket vagy egyebet tegyünk. Egyeseknél gyakori a lábikragörcs. Ezt B-vitaminokkal és más készítményekkel lehet csillapítani.

A szokottnál is jobban kell óvakodni az eleséstől a hasfal megütésének elkerülése érdekében. Nem szabad nagyobb súlyt emelni. Ha mégis megtörténik ezek valamelyike, nem kell megijedni. Mai tudásunk szerint csak kivételesen okoznak spontán vetélést, és szinte soha veleszületett rendellenességet. (Már több olyan ép újszülöttet is láttunk, akik rosszul elvégzett terhességmegszakítás után születtek.)

A terhesség alatt az anya testsúlyát – mint ezt már több ízben hangsúlyoztuk – ellenőrizni kell. Nem helyes, ha a gyarapodás a terhesség végéig a 12 kg-ot meghaladja. Átlagosan ez a nő korábbi testsúlyának 20%-os növekedését jelenti. A terhesség első harmadában 1,5 kg, második harmadában 6 kg, a harmadik harmadban pedig 4 kg testsúlynövekedés az ideális. A terhesség második és harmadik harmadában a heti negyed kg-nál nagyobb súlynövekedés már figyelmeztető, míg a fél kg-ot meghaladó többlet már veszély jele lehet. A nemritkán tapasztalt túlzott anyai testsúlynövekedés számos káros következménnyel járhat. Növelheti a terhességi mérgezés (a toxikózis) kockázatát. Nehezíti a szülést, illetve elhúzódását okozhatja. Akár egy életre elronthatja a nő korábban esztétikus vonalait. Az anyai testsúly megfelelő alakulását diétával és esetleg orvosi segédlettel kell biztosítani.

Rengeteg megalapozatlan hiedelem él a köztudatban arról, hogy mit és mennyit egyen a várandós asszony. Sokak szerint kettő helyett kell ennie, mások úgy vélekednek, hogy diétáznia kell. Egyik nézet sem helytálló. A terhes nőnek sem diétára, sem két személynek megfelelő adagokra nincs szüksége. Csupán elegendő mennyiségű és megfelelő összetételű táplálékot kell fogyasztania.

Ami a mennyiséget illeti, a terhesség a korábbi táplálkozásnak megközelítőleg 10-20%os emelését igényli. Érdekes módon az egészséges terhesek többsége – szervezetük igényének engedve – magától is „beáll“ erre a pluszszintre. Mind az étvágytalanság, mind a túlzott étvágy tartós jelentkezésekor – különösen, ha ezek a testsúly alakulásában is éreztetik hatásukat – orvoshoz kell fordulni.

Ami a megfelelő összetételt illeti, a terhesség során még nagyobb gondot kell fordítani a magyar konyha hibáinak kiküszöbölésére. Nincs szükség a kívánatosnál több szénhidrát (kenyér, tésztafélék, lisztes ételek, burgonya, édességek) és zsír (szalonna, különböző, főleg állati zsiradékok) fogyasztására, ugyanakkor a fehérje (tej, túró, sajt, hús, máj, tojás) és vitamin (gyümölcsök, zöldségek, saláták és főzelékek) nélkülözhetetlenek. A húsok közül különösen a sovány húsok, a csirke, a hal és a máj ajánlhatók. A zöldfőzelékek közül – magas vitamin- és ásványisó-tartalma miatt – a saláták, zöldbab, kelbimbó, répa, paradicsom és paraj a leghasznosabbak. (A káposzta, kelkáposzta, zöldborsó, lencse, száraz borsó viszont kerüljön le az étlapról.) A terhesség alatt nem célszerű a túlzott fűszerhasználat, és kevesebb sót kell fogyasztani.

A fenti ajánlások figyelembevételével, vegyesen és naponta ötször (reggeli, tízórai, ebéd, uzsonna és vacsora) kisebb adagok formájában helyes táplálkozni. Külön ki kell emelni a tej fontosságát. Lehetőleg a folyadék minél nagyobb részét a tej jelentse. Az ideális tejmennyiség naponta 1 liter. A terhes mindennap fogyasson főtt ételt, főleg főzeléket és zöldsalátát. Természetesen az ételek étvágygerjesztő elkészítése és az étkezések nyugodt légköre ugyancsak fontos.

Részletek dr. Czeizel Endre: Az egészséges utódokért című munkájából