Legjobb kezelés a megelőzés

Évente 15 millió embert sújt agyérkatasztrófa (agyvérzés és sztrók), vagyis minden percben 29 embert, közülük tízen belehalnak. Ez évente 5 millió halálesetet jelent. A harmadik leggyakoribb halálok a szív- és érrendszeri betegségek és a rák után.

Mik a tünetei?

Kettős látás, szédülés, bizonytalan járás. Ekkor az agytörzs, a kisagy vérellátása romlik. A nagyagyféltekék jellemző tünete a féloldali (azonos oldalú kar és láb) zsibbadás, elgyengülés beszédzavarral vagy anélkül. A fenti tünetekkel azonnal orvoshoz kell fordulni. Mi vezethet az agy különböző területeinek keringési zavarához, esetleg elhalásához (ellágyulásához)?

Az érszűkület, amely majdnem mindig a szervezet több erét érinti. Attól függően okoz tünetet, hogy melyik szervben van az érszűkület.

Védekezhetünk ellene?

Ez a betegség alattomos, mert az első percekben a beteg nem is tudatosítja a helyzet komolyságát. Kis kéz- és arczsibbadás, könnyű beszédzavar, rosszullét, homályos látás – kevesen gondolnak ilyenkor a sztrókra. Pedig értékes időt veszítünk, ugyanis a betegség kezdetétől eltelt hat órán belül megfelelő kezeléssel lényegesen csökkenthetők a következmények.

Csaknem mindenki tudja, hogyan kell viselkedni az utcán, hogy ne gázoljon el az autó, hogy ne fulladjunk a vízbe, vagy ne fertőződjünk meg a HIV-vírussal. Reklámok, cikkek hívják fel a figyelmünket rá. Az agyérkatasztrófára semmi. Pedig több ezer ember élete megmenthető lenne. Ebben az esetben legfontosabb talán a gyors segítség.

Kétféle agyérkatasztrófa létezik

Ischémiás: vagy sztrók, amikor a vérrög elzárja az eret, gátolja az agy vérellátását. Ez a leggyakoribb, főleg idős embereknél. Rendszerint éjszaka vagy kora reggel jelentkezik.

Hemoragikus: vagy érpattanás, agyvérzés, amely szintén akadályozza az agy vérellátását. Amikor az agyér nem bírja a nyomást, megpattan, és bevérzik az agy. Az agyban megnövekszik a nyomás, duzzanat jön létre, és bizonyos részek elhalnak. Este rendkívül erős fejfájás jelentkezik. A beteg piros árnyalatban látja a környezetét, hányingere van, a fejfájás erősödik. Az agyérkatasztrófa előjelei ezek.

Mindkét esetben ugyanaz a következmény: az agy nem kap vért, oxigént, s ezáltal elhal.

Mit tehetünk ellene?

Hagyjuk abba a dohányzást! Az agyi érbetegségek okozta elhalálozásban azonnal visszaesnénk.

A magas vérnyomás nem fáj, panaszt általában csak akkor okoz, ha kialakulnak a szövődmények. Rendkívül korszerű vérnyomáscsökkentők állnak a rendelkezésünkre, a kezelőorvos tanácsa szerint kell szedni őket. Ugyanis a kezeletlen magas vérnyomás sokkal gyakrabban vezet agyi katasztrófához, mint a kezelt.

Táplálkozzunk ésszerűen! Ha nem is tudunk teljesen egészségesen táplálkozni, legalább a testsúlyunkat tartsuk kordában, és ne érjük el a 100 kilogrammot, ami nemcsak a cukorbetegség, hanem az agyi katasztrófával járó akut betegségek kockázati tényezője is. A pörkölt nokedlival vagy a rántott hús bármennyire is finom, nem lehet étkezésünk főszereplője.

A mozgás legyen rendszeres! „Nincs rá időm” – mondjuk és halljuk. Bármennyire is nehéz elfogadnunk, de az egészségre – amíg van – időt kell fordítanunk. A betegség által károsított funkciók már soha nem hozhatók teljesen helyre. Tudatosan kell küzdenünk az egészség megtartásáért. Csupán heti két nap célzott mozgás büszkeséggel tölthet el bennünket, s egyben kivívhatjuk környezetünk elismerését. Már ezért is megéri.

A szakorvosok arra biztatják az embereket, hogy ismerjék meg a sztrók első jeleit, mert egy potenciálisan életmentő gyógyszer csak abban az esetben hatásos, ha a szélütés utáni három órán belül alkalmazzák.

„Az orvosok egyik legfontosabb feladata, hogy segítsenek az embereknek fölismerni az agyi katasztrófa figyelmeztető jeleit” – mondta dr. Patrick D. Lyden, a Kaliforniai Egyetem San Diego-i sztrók-központjának igazgatója.

„Ezek a jelek egyebek közt a hirtelen jött, ám sokáig tartó gyengeség vagy a test egyik felének megbénulása, az egyik szem látásának elvesztése, és az, ha a beteg egyáltalán nem, vagy csak zavarosan tud beszélni” – mondta továbbá dr. Lynden.

„Ha egy betegen a szimptómák valamelyike mutatkozik, azonnal hívni kell a mentőket” – tette hozzá. Mivel az agyi katasztrófa sújtotta ember egyedül a legtöbb esetben képtelen segítséget hívni, mindenkinek fel kellene ismernie a betegség jeleit. Évente mintegy 500 ezer amerikai kap agyvérzést, egyötödük pedig meghal. Az Egyesült Államokban a mozgássérültek zöme agyvérzés következtében veszítette el járóképességét. A rizikófaktorok közt szerepel a magas vérnyomás, a szívbetegségek, a kor, valamint a dohányzás.

„Egy év leforgása alatt az agyvérzés kezelhető, gyógyítható betegséggé vált’’ – mondta dr. Lynden, és hozzátette, hogy a jövőben valószínűleg még több gyógyszer fog rendelkezésre állni a betegség kezelésére.

Dr. Harold P. Adams, az Amerikai Szívbetegek Egyesülete Agyvérzés Tanácsának elnöke és az Iowa City-beli egyetem szívosztályának főorvosa szerint, „a legjobb kezelés még mindig a megelőzés, vagyis az életmódbeli ajánlások megfogadása és alkalmazása”.

(Forrás: Sanofi aventis, net)