Kullancstérkép készül

Szlovákiában az elmúlt 6 évben 160–205 kullancs okozta agyvelőgyulladást jegyeztek. Legveszélyeztetettebb Közép- és Észak-Szlovákia. Szlovákia vezet a pasztörizálatlan tej – juh- és kecsketej – okozta fertőzést tekintve.

Védőoltás és más lépések

A kullancs okozta agyvelőgyulladás a központi idegrendszert támadja meg, és súlyos neurológiai szövődményeket okoz. Legjobb védekezés a védőoltás. Az európai lakosság 36 százaléka van oltva, a szlovákiai lakosság mindössze 10 százaléka. „Sokan nem is tudják, hogy fertőzöttek, ám vannak, akiknél súlyos lefolyású a betegség, s akár halállal vagy maradandó károsodással végződhet” – mondja dr. Martin Novotný, a Pasteaur Egyetemi Kórház infektológiai klinikájának vezetőhelyettese.

Az oltáson kívül fontos, hogy

• a természetben világos ruhát, hosszú ujjú pólót, zárt cipőt és zokniba tűrt pantallót viseljünk

• a fedetlen bőrt és a ruházatot megfelelő készítménnyel védjük

• hazatérés után alaposan ellenőrizzük a testünket, főleg a gyerekekét

• ha kullancsot fedezünk fel, csipesszel minél előbb távolítsuk el

• keresse fel az orvost, ha a csípés után 28 órán belül tünetek jelentkeznek.

SZTA-projekt

A Szlovák Tudományos Akadémia Állattani Intézete érdekes projektet dolgozott ki InfoKliešť – igaz információk a kullancsról elnevezéssel, ami összeköti a tudományt, a mesterséges intelligenciát és az aktív embereket. Aki lefényképez egy kullancsot, feljegyzi tartózkodási helyét, és az adatokat a megfelelő helyre továbbítja, a tudósokat segíti abban, hogy próbára tegyék a mesterséges intelligenciát, és részt vesz a kullancs előfordulási térképének megalkotásában.

Segítség a tudománynak

Az InfoKliešť 2027 feléig tart, és azt kíséri figyelemmel, hogy hol fordulnak elő Szlovákiában a leggyakoribb kullancsfajok, milyen az aktivitásuk és a kórokozó-terjesztési potenciáljuk.

„Bár a kullancsot évtizedek óta kutatják, még mindig keveset tudunk szezonális aktivitásáról. A klímaváltozás és az urbanizáció miatt egyre gyakrabban jelenik meg a városokban is” – magyarázza Veronika Rusňáková Tarageľová, a projekt vezetője.

A kutatók főleg két fajra: a közönséges és a kutyakullancsra összpontosítanak. Egyre nagyobb területeken fordulnak elő, így jelentősen megnő a fertőző betegségek terjedésének lehetősége is.

A kutatók két fő módszert alkalmaznak: a kullancsot rendszeresen gyűjtik a természetben, és kullancskertet létesítenek. Így tudják követni életciklusukat és szezonális aktivitásukat.

„A különféle kullancsfajok különféle kórokozókat terjesztenek. A fajok meghatározásával és a fertőzött személyek felkutatásával jobban fel tudjuk mérni a közegészségügyi kockázatokat. Más, olyan kullancsfajokat is figyelünk, amelyek új betegségeket terjeszthetnek” – egészítette ki Markéta Derdáková, az intézet munkatársa.

Segít a mesterséges intelligencia

„Az emberek által elküldött fotók és lokalizációs adatoknak köszönhetően próbára tesszük a mesterséges intelligenciát, hogy felismeri-e a kullancsfajokat. E két adat alapján pontos térképet tudunk készíteni az előfordulásról, amit állandóan új információkkal egészítünk ki” – magyarázza Emil Gatial mérnök, az SZTA Informatikai Intézetének munkatársa.

A projekt célja a kullancsot felismerő mobil applikáció, továbbá komplex honlap létrehozása. A teljes applikáció 2027-re készül el.