Körték, almák és a zsírréteg

Igaz, hogy a gúnylapokban gyakran csúfolták „körtének”, táplálkozásszakértők számára azonban Helmut Kohl volt német kancellár egyértelműen almatípus. Alma és körte elnevezés alatt ugyanis a szakemberek manapság a nagy hasú, illetve széles csípőjű típusokat értik. A felosztás az Egyesült Államokból származik, ahol ma már társas szórakozássá vált, hogy a körtéket és almákat öszszehasonlítgassák.

Az almáknak rosszabb

Tudományos alapja a derék és a csípő arányának van, ennek pedig egészségügyi jelentősége van. Az almák (túlnyomórészt férfiak) problémásabbak, mint a körték (főként nők). Az, hogy milyen nagy a táplálkozással összefüggő megbetegedések mint a magas vérnyomás, a diabétesz, az ízületi panaszok és a köszvény kockázata, a zsírelosztástól is függ. A has körüli sejtek vérellátása jobb, és ezért ezek sokkal anyagcsere-aktívabbak, mint a felső comb és a fenék területén lévő zsírsejtek. A hason a zsír nemcsak passzívan raktározódik, hanem a sejtek állandó cserét is bonyolítanak le a test többi részével, és zsírsavakat adnak le a vérbe. A kutatók feltételezik, hogy ezek a szabad zsírsavak jelentősen növelik a diabétesz, a szív- és keringési megbetegedések és a zsíranyagcsere-zavarok kockázatát.

Alma vagy körte – a géneken múlik

Azt, hogy mi melyik formára hasonlítunk, megállapíthatjuk.

Alapszabály: ha a derékbőség nőknél több mint 85 cm, férfiaknál pedig több mint 100 cm, az elgondolkodtató.

Genetikai adottságaikat tekintve a nők inkább a csípő és a fenék területén hajlamosak zsírpárnák felhalmozására. Ezek az anyagcsere szempontjából passzív zsírraktárra aranytartalékként szolgálnak a terhesség és a szoptatás idejére, és ezért nehéz megszabadulni tőlük. Ennek ellenére a körtéknek sem szabad megnyugodni, mert a túlsúllyal összefüggő hátproblémák és a csípőben és a lábban jelentkező ízületi panaszok almáknál és körtéknél egyaránt előfordulnak.

Arról pedig, hogy túlsúlyosak vagyunk-e, egy másik képlet ad megbízható tájékoztatást: a testtömegindex. Vagyis a testsúly kg-ra elosztva, osztva a testmagasság kétszeresével, méterben kifejezve (kg/m2). Már enyhe túlsúlynál (testtömegindex 25 és 30 között) fontos megállapítani, hogy a veszélyeztetett alma-, vagy az ártalmatlanabb körtetípusba tartozunk-e.

Melyik típushoz tartozik?

Ha túlsúlyosnak érezzük magunkat, a derék-csípő aránnyal kiszámíthatjuk, mennyire vagyunk veszélyeztetettek. Étkezés előtt mérőszalaggal mérjük meg csípőnk és derekunk kerületét (WHR = Waist-tohip-Ratio, és számítsuk ki a hányadosukat:

WHR = derékbőség/csípőbőség pl. 90 cm/107 = 0,8

Körte Alma

Nők 0,85-ig 0,85-től

Férfiak 1,0-ig 1,0-től

Ellenőrizzük a táblázat alapján, melyik típushoz tartozunk: a körteformánál kisebb a kockázata a táplálkozással összefüggő megbetegedéseknek – a magas vérnyomásnak, köszvénynek, cukorbetegségnek, érelmeszesedésnek, zsírmájnak…

Extra tippek

Mindkét testalkat számára kedvező lehet:

Hypoxitréning: a vákuumkamrában történő biciklizés jelentősen felgyorsítja a has, derék és combok területén a keringést, zsírbontást és a fogyást. Heti 2-3 fél-háromnegyed órás tréning több centiméteres körfogatcsökkenést tud eredményezni már 10 alkalom után is. Az évi 1-2 kúra között érdemes néhány rövidebb, fenntartó kezelést is alkalmazni.

Infraszauna: a vér- és nyirokkeringés serkentésén túl elősegíti a zsírsejtek lebontását, s így a fogyást is, tehát hatékony kiegészítője minden salaktalanító- és fogyókúrának.

Ultrahangos és interferenciaáramos kezelés: a masszázshoz használt ultrahang és az érintett zónák területén alkalmazott interferenciakezelés is fokozza a zsírcellulák felnyílását és a kiáramló zsír elszállítását. Helyi fogyasztás támogatására ajánljuk.

Tipp: a hetente háromszor végzett 30 percnyi, kitartást igénylő sport pl. futás, úszás, kerékpározás az almáknak és a körtéknek egyaránt segít ellenőrzés alatt tartani a domborulatokat.