Kordában tartott tünetek

A személyiség szétesése néha lassan fejlődik ki, máskor viszont hirtelen, heves zavarodottsággal és érzelmi nyugtalansággal kezdődik. Megjelenése valójában rendkívül változatos, általában a serdülőkor tájékán jelentkezik, de kialakulhat később is, nők esetében ilyen szempontból a szülés és a változás kora kritikus időszak. Általában azt tartják, hogy minél korábban alakul ki, annál rosszabb a prognózis, de sokat számít a betegnek a betegséget megelőző állapota: minél rendezettebb életet él a kór felbukkanása előtt, annál nagyobb az esélye az önálló életvitelre, és a tünetek kordában tartására.

Szemben a hangulatbetegségekkel, ahol hangulatzavarról beszélünk, a skizofrénia esetében a gondolkodás folyamatának és tartalmának sérüléséről van szó. Gyakori az asszociációk felbomlása, önmagukban értelmes, de összefüggéseikben értelmetlen szavak használata. A betegek, mintha ezer szálon futnának gondolataik, nem tudják figyelmüket összpontosítani. Sokszor vannak téveszméik, például, hogy más, mások beavatkoznak gondolataikba, külső erők ellenőrzése alatt állnak, vagy megtámadják, összeesküsznek ellenük, megmérgezik őket.

Az észlelési zavarok is jellegzetesek, nem ritkán látják, hallják úgy, hogy a világ megváltozott: a hangok hangosabbak, a színek erősebbek. Bizonyos időszakokban a beteg képtelen a tárgyakat egészben látni, és nem ritka a saját test megváltozásának érzése sem. Jellegzetes tünet a hallucináció, a beteg elsősorban hangokat hall, de előfordulhatnak vizuális hallucinációk is.

Egyeseknél gyakoriak a bizarr megnyilvánulások, grimaszok, furcsa arckifejezések, vagy szokatlan testhelyzetek.

A hozzátartozóknak gondoz okoz a beteg kedvetlensége, különösképpen érzelmi eltompulása, elsivárosodása, amely mögött belső nyugtalanság feszül, olykor dührohamok formájában törve a felszínre.

Skizofréniában szenvedett pl. Albert Einstein fia, az író James Joyce lánya, a pszichológus Carl Jung édesanyja, vagy Csontváry Kosztka Tivadar festő. (erf)