Infarktushoz vezethet...

Hipertóniáról akkor beszélünk, ha az artériás vérnyomás meghaladja a 140/90 Hgmm-t. A tartós vérnyomás-emelkedés elsősorban az artériás erek általános szűkületének következménye. Ennek kiváltó oka többféle lehet: az erek falának betegsége, vesekárosodás, idegrendszeri pszichés okok, az agyi központok betegségei, hormonális és toxikus ártalom (ólom, nikotin, szén-monoxid). E másodlagos hipertóniák mellett ismeretes az elsődleges, esszenciális hipertónia is. A 30-40 év feletti lakosság egyik leggyakoribb betegsége, a férfiak és a nők között azonos arányban fordul elő. Oka sajnos a mai napig nem pontosan tisztázott.

A vérnyomás rendkívül pontosan szabályozott paraméter, melynek átlagértéke 20 év körüli férfiak esetében 123/76 Hgmm. A járványtani vizsgálatok azt mutatták, hogy a vérnyomás-emelkedés mértéke szoros összefüggésben van a vese-, szív- és agykárosodással. A hipertóniának több fokozatát különböztetjük meg:

Enyhe vérnyomás-emelkedés: 160/100 érték alatt.

Mérsékelt vérnyomás-emelkedés: 160/100 felett. Megjelennek a szemfenék elváltozásai és a bal szívfél megnagyobbodására utaló jelek.

Súlyos hipertónia: 200/120 alatti érték. Jelentős elváltozások vannak a szemfenéken, szívnagyobbodás jelentkezik és a vese is károsodott.

Malignus hipertónia: 200/120 feletti vérnyomás. Igen súlyos állapot, mely sürgős ellátást igényel.

Teljes gyógyulás csak azokban az esetekben várható, amelyek sebészeti úton megszüntethetők, mint pl. az egyoldali vesebetegség. Minden más formában az életmód és az étrend szabályozásával, de elsősorban megfelelő gyógyszeres kezeléssel kell enyhíteni a magas vérnyomás okozta panaszokat. Ilyenek pl.

tarkótáji fejfájás, főleg reggelenként

a szemfenéki erek sajátos elváltozása

a bal szívfél kimerülése és a koszorúér-keringés zavara

hipertóniás krízis, agyvérzé

a vesefunkció romlása.

A kezelés a tünetek súlyosságától függ, és ez határozza meg, hogy milyen vegyületet alkalmazzunk. Enyhe hipertóniában gyógyszeres kezelés nélkül már a dohányzás, az alkohol elhagyása, a sószegény étrend, a testsúlycsökkentés is hatékony lehet. A magas vérnyomás ellen ható szerek száma ma már igen nagy, és a vérnyomás-szabályozás számos támadáspontján fejtik ki hatásukat. Ez a szabályozás igen bonyolult folyamat, melyet leegyszerűsítve úgy is értelmezhetünk, hogy a vérnyomást emeli a perctérfogat (egy percen belül mekkora mennyiségű vér halad keresztül a szíven), valamint befolyásolja a teljes érellenállás (erek falának rugalmassága). A vérnyomáscsökkentők mérséklik a perctérfogatot, csökkentik az erek ellenállását (értágítók, szimpatikus idegrendszer gátlói) vagy mindkettőre hatnak. Ezen kívül azonban az eredményes terápiához feltétlenül szükséges a beteg állapotának figyelembevétele. Sok esetben a kezelés azért nem jó, mert a vérnyomáscsökkentés túl erős. A szervek ugyanis hozzászoktak a magasabb nyomású véráramláshoz, és esetleg bajt okozhat a vérnyomás hirtelen és túl erős csökkentése. Figyelembe kell venni azt is, hogy ha a vérnyomást fekvő betegen túl alacsonyra állítják be, az ágyból felálló és mozogni kezdő beteg vérnyomása erősen lecsökkenhet. Az a helyes terápia, hogy amennyire lehet, a normálishoz közeli vérnyomást kell tartósan biztosítani minden helyzetben.

A vérnyomáscsökkentőket hatásuk módja szerint a következőképpen csoportosítjuk:

nátriumürítést fokozó vízhajtók

a szimpatikus idegrendszert gátló szerek: ezek befolyásolják a központi idegrendszeri vérnyomás szabályozását, csökkentik az erek tónusát, stb.

a szervezet érszűkítői ellen ható szerek

értágítók.

Ajánlások a vérnyomásméréshez

Az önálló vérnyomásmérés nem helyettesíti sem a terápiát, sem a rendszeres orvosi ellenőrző vizsgálatokat. Az orvos által felírt gyógyszerek adagolását nem szabad önállóan semmi esetre sem megváltoztatni.

Az önálló vérnyomásmérést hosszabb időn át kell folytatni. A vérnyomás-naplóban rendszeresen rögzített vérnyomásértékek segítségével időben fel lehet ismerni a magas vérnyomást, és az orvos optimálisan összehangolhatja a terápiát. Az egyenkénti mérési értékek helyzettől függőek, ezért nem meghatározók.

A mérési értékek összehasonlítása érdekében a vérnyomást mindig nyugalmi helyzetben kell mérni. Ezért lazítson öt percet nyugalmi helyzetben a mérés előtt.

Már a külső és belső tényezők csekély megváltozása is (pl. mély lélegzés, élvezeti cikkek, beszéd, izgatottság, időjárási tényezők) a vérnyomásértékek eltéréséhez vezethetnek. Ez a magyarázata annak, hogy miért különböznek gyakran az orvosnál vagy a gyógyszertárban mért eredmények.

A vérnyomást mérje rendszeresen reggel és este ugyanabban az időben, mert a vérnyomás a nap folyamán változik.

A mérési folyamat alatt nem szabad mozogni vagy beszélni.

A mandzsettát mindig fedetlen felsőkarjára helyezze és ügyeljen arra, hogy a felgyűrt ruhadarabok ne gátolják a vérkeringést. Mindig ugyanazon a karján végezze el a mérést és az alkarját lazán támassza meg.

Két egymást követő mérés között feltétlenül legalább 5 perc nyugalmi szünetet kell tartani, különben nem kaphatunk helyes értékeket.

Súlyos szívritmus-zavaroknál (arrhythmia) méréseket csak az orvossal történő megbeszélés után szabad elvégezni.

Vérkeringési zavaroknál vagy erős érelmeszesedésnél megbízható vérnyomásmérés a csuklón nem lehetséges. Ilyen esetekben a felkaron kell a mérést végezni.