Hanyatló lelki egészségünk

Ha igaz a mondás: ép testben ép lélek, akkor a fordítottja is az. Mert ép lélek nélkül aligha lehet ép a test. Az Egészségügyi Világszervezet félreveri a harangokat, mert bár az adatok szerint a leggyakoribb kórok sorát a szív- és érrendszeri, valamint a daganatos betegségek alkotják, világszerte emelkedik a pszichiátriai betegségek száma. Nincs ez másképp Szlovákiában sem. A Lelki Egészség Ligája polgári társulásba tömörülő pszichiáterek egy reprezentatív felmérés (1212 respondens) során döbbenetes adatokat kaptak. A megkérdezettek 40,9 százaléka bevallotta, hogy hat hónappal a felmérés előtt depressziós tünetei voltak. Mivel 13 százalék esetében a roham súlyosnak bizonyult, a megbetegedés jelentősen befolyásolta a betegek teljesítőképességét, szociális helyzetét. Az érintettek 23 százaléka szomorúságra és érdektelenségre panaszkodott, életükből kiveszett az öröm, alvászavar, fáradtság gyötörte őket. Érthetetlen ez a nagy szám, hiszen Európában depressziós tünetekben a lakosság csupán 8 százaléka szenved – foglalta össze a felmérés lényegét dr. Vladimír Novotný, a pozsonyi Egyetemi Kórház pszichiátriai osztályának vezető főorvosa. Érdekes adatok fedezhetők fel a WHO jelentésében is, amely figyelmeztet arra, hogy az egészségügyre fordított kiadások 10 százalékát a lelki betegségek kezelésére fordítják, ám a lakosság elöregedésével párhuzamosan a következő években ez az arány nőni fog. A lelki zavarok „járványszerű“ terjedése biológiai, mentális és társadalmi okokra vezethető vissza. A depresszió gyakran örökletes hajlammal függ össze, de az egyén stresszkezelési módszere, a környezet támogató, illetve ellenséges viszonyulása szintén szerepet játszik. E betegségcsoportra nagymértékben hat a munkanélküliség, hiszen az állástalan könnyen válik kórosan lehangolttá. A külföldi vélemények szerint az anyagiak kérdése (jólét, szegénység) érdekes módon kevésbé függ össze a depresszió gyakoriságával. Ezt bizonyítja a hazai felmérés is. Az életnek legkevésbé a Trencséni és a Nyitrai kerületben örülnek, a legtöbb boldog ember a Besztercebányai és a Kassai kerületből származott. Anton Heretík pszichológus szerint a felmérés megmutatta: nincs összefüggés a magas munkanélküliség és a depressziós betegek száma között. A szakértők ezt azzal magyarázzák, hogy Szlovákia több régiójában a munkanélküliség életstílussá vált, az emberek megtanultak együtt élni vele. Az állástalanok 55 százalékánál ugyan előfordultak depressziós tünetek, ám a listát a rokkantnyugdíjasok vezetik: 60 százalékuk vallotta be lelki betegségét. A diákok sem mentesek a depressziótól, a fiatalok 51,3 százaléka számolt be átmeneti depressziós hangulatról. A számok nem lepték meg a szakértőket, hiszen köztudott, a továbbtanulók gyakran létbizonytalanságban élnek. A környező országokkal együtt a lelki betegség Szlovákiában is tabunak számít, a depreszsziósok csupán 2,4 százaléka fordult szakorvoshoz. Szerencsére a betegek kezeléséhez ma már korszerű orvosságok állnak rendelkezésünkre, ami viszont hiányzik, az a pszichiátriai szolgáltatások hozzáférhetősége. Azokban a régiókban, ahol kevés a szakorvosi rendelő, több a szenvedő mint ott, ahol elegendő pszichológus, pszichiáter foglalkozhat a rászorulóval – tájékozatott dr. Vladimír Novotný pszichiáter. (-erf-)