Ha egy nő dohányzik, még unokái génjeiben is nyoma marad

Az egyik legújabb felfedezés szerint a dohányfüst egyes alkotóelemei közvetlenül károsítják a sejtek DNS-ét, és csökkentik az XPC nevű DNS-javító fehérje működését. Ez a folyamat pedig különösen veszélyes lehet, az egészséges sejtek képtelenek megvédeni magukat a füst okozta károsodástól, miközben a rákos sejtek ellenállóbbá válnak.

A cigarettafüst emellett egy speciális sejthalál-mechanizmust is aktiválhat, ezáltal pedig különösen súlyos légúti károsodásokat okozhat.

Kevésbé ismert tény, hogy a dohányzás genetikai károsodást idéz elő a petesejtek és spermiumok DNS-ében. Ez növeli a vetélés és születési rendellenességek kockázatát.

A legmegdöbbentőbb tény pedig talán az, hogy ha például a nagymama dohányos, akkor még az unokáknál is növekedhet az asztma kockázata, és csökkenhet a tüdőfunkció. Mindezek hátterében olyan öröklődő módosulások állnak, amelyek hatással vannak bizonyos gének működésére anélkül, hogy a DNS megváltozna. A dohányzás tartós átalakulásokat okozhat az immunrendszerben. Amíg a veleszületett immunrendszerre gyakorolt hatás gyorsan elmúlik, az adaptív immunrendszert – vagyis a tanulni és emlékezni képes immunitást – érintő következmények hosszú évekig is fennmaradnak.

Más vizsgálatok a dohányzás és a bélmikrobiom között találtak meglepő összefüggést. Mint kiderült, a nikotin megemeli a bél pH-ját, ez a helyzet pedig kedvez bizonyos baktériumoknak. Ez részben megmagyarázhatja azt is, hogy a dohányzás miért súlyosbítja a Crohn-betegséget, miközben paradox módon enyhítheti a colitis ulcerosát (fekélyes vastagbélgyulladást). A dohányzás ugyanis a Crohn-betegség esetén fokozza a gyulladást és rontja a bélfal működését, míg colitis ulcerosa esetén a nikotin átmenetileg csökkentheti a vastagbél nyálkahártyájának gyulladását. Magyar kutatók igazolták először, hogyan járul hozzá a dohányfüst a krónikus hasnyálmirigy-gyulladás kialakulásához.

(hazipatika)