Baktérium okozza a fekélyt!

A gyomorbetegeknek általában nem kedvez az ősz, ugyanis gyakrabban szenvednek gyomorégéstől, emésztési problémáktól, görcsös gyomorfájdalomtól. A túlzott gyomorsav-termelődés hatására enyhe gyulladás, majd fekély alakul ki nemcsak a gyomorban, hanem akár a nyelőcsőben is. A savképződés mértéke nem egyforma, okozhatja zöldség és gyümölcs, ám jelentősen fokozza az alkohol, a kávé fogyasztása, a dohányzás és a stressz.

A múmia gyomrában is volt

Tudni kell, hogy a H. pylori baktérium a normális emberi bélflóra „oszlopos tagja“. Bár a kutatók nem tudják meghatározni pontos szerepét, többen feltételezik, hogy egyrészt antibakteriális hatású fehérjéket termel, s így erősíti az immunrendszert, másrészt véd a gyermekkori hasmenés ellen, amely a fejletlen országokban a leggyakoribb halálok. Nem tudni azt sem, miképp jutott a baktérium az emberi szervezetbe, noha a legtöbb emlős rendelkezik egy-egy Helicobacter fajjal. Valószínűsítik, hogy a baktérium régóta él együtt az emberrel. Chilében egy 1800 éves múmia gyomrában is megtalálták.

A szakértők szerint a baktériumhordozók gyermekkorban, 10 éves koruk előtt kerülnek kapcsolatba a H. pylorival. Az utóbbi években megdőltek azok a feltevések, hogy a fertőzés terjedését a rossz higiéniás körülmények is elősegítik, ugyanis a jóléti országokban élők életét is keseríti. Nemcsak azért, mert a gyógyítás bonyolult, hanem azért is, mert megfertőzheti a családtagokat is. A külföldi tanulmányok szerint a baktériumhordozók kivétel nélkül krónikus gyomorégésre panaszkodnak, az érintettek 10 százalékánál a betegség gyomorfekéllyé, két százalékánál gyomorrákká súlyosbodik. A 60 évnél idősebb amerikaiaknak több mint a fele fertőzött, bár a kombinált antibiotikumos kezeléseknek és az közegészségügyi intézkedéseknek köszönhetően a terjedést megfékezték. Fontos a korai kezelés, hiszen az orvosok szerint a H. pylori a gyomorrák kialakulásáért felel. A fekélybetegség súlyos formája gyakori a távol-keletiek körében, Afrikában viszont, annak ellenére, hogy a H. pylori-fertőzöttség magas, kevés a gyomorrákos. A kutatók utalnak arra, hogy a különbségeknek a genetikai okokon kívül életmódbeli és táplálkozási okai lehetnek, bár a kockázati tényezők teljes tárát még nem sikerült felderíteni. Annak ellenére, hogy a H. pylori elleni küzdelem megosztja a szakmát, egyesek a baktérium hasznos tulajdonságait hangsúlyozzák, a szakorvosok szerint a gyomorrák veszélye mellett ezek elhanyagolhatók.

A hazai orvosok is megkongatták a vészharangokat, úgy vélik, a gyomorfájdalommal küszködők nincsenek tisztában azzal, hogy a fekély okozója a H. pylori baktérium.

Peptikus fekély

Az elnevezés a gyomor vagy a nyombél belső felszínének egy olyan területére utal, amelyet a gyomorsav kimart. Gyomor- és patkóbél-fekélyként, egy szóval peptikus fekélyként tartjuk számon. A peptikus fekélybetegség minden korcsoportot érint. A gyerekeknél ritkán, ám szintén előfordulhat. A férfiak kockázata kétszer nagyobb, mint a nőké, a nyombélfekély 25 éves korban jelenhet meg, a gyomorfekély leggyakrabban 55-65 éves kor között alakul ki.

Helicobacter pylori

A fekélyben szenvedők gyomrában általában kimutatható a kórokozó. A baktérium „felelős“ az aktív krónikus gasztritisz (gyomorgyulladás), az aktív krónikus duodenitisz (patkóbél-gyulladás) és a fekély kialakulásáért. Bebizonyosodott, hogy a baktériumnak a gyomordaganathoz is köze van, alakja alkalmassá teszi arra, hogy hozzátapadjon a gyomor nyálkahártyájához. Befolyásolja az immunrendszert, ezért túlélőképessége jelentős.

A betegség tünetei

Ritkán ugyan, de elmaradhatnak a jellegzetes rosszullétek, a nagyfokú savképződés, a hasi fájdalom, amely általában étkezés után két-három órával jelentkezik, és éhezéskor rosszabbodik. Gyakori a hányinger, hányás, vérhányás, előfordulhatnak emésztési problémák, puffadás, teltségérzet, böfögés, fáradékonyság (a rejtett vérzés miatt) és súlyveszteség. A fájdalom kisugározhat a hátba, a mellkasba a szegycsont mögé.

Kezelés

A gyomor- és bélrendszeri betegségek diagnosztikájában jelentős előrelépés történt. Míg korábban a gyomorröntgen-vizsgálat csak a durva elváltozásokat tárta fel, manapság a gasztroszkópia (a gyomor és a nyombél tükrözése) és a kolonoszkópia (a vastagbél tükrözése) pontos diagnózist, szövettani diagnózist tud adni.

A baktérium likvidálására a betegek hetekig, gyakran ismételten hármas gyógyszer-kombinációt – kétféle antibiotikum és savgátló – szednek, a kezelés után újabb tükrözésre van szükség. Újabban a kellemetlen gyomortükrözés helyett új eljárással, a kilélegzett levegőből is kimutatható a H. pylori jelenléte, ám a kíméletes vizsgálat költsége a beteget terheli.