Az örömhiány is beteggé tehet

A lelki zavarok „járványszerű” terjedése biológiai, mentális és társadalmi okokra vezethető viszsza. A depresszió kialakulásában a hajlam, az egyén stresszkezelési módszerei, a környezet segítő, illetve ellenséges magatartása is szerepet játszik.

A lelki betegségek között a depresszió az első. Kóros lehangoltságban 350 millióan, skizofréniában 40 millióan szenvednek. Évente 1 millió ember vet véget életének, ám hússzor többen (a pszichés betegek fele) kísérlik meg az öngyilkosságot. A WHO egy régebbi adata szerint Európában az összes egészségügyi kiadás 10 százalékát a lelki betegek gyógyítására kell fordítani. Figyelmeztet: a lakosság elöregedésével párhuzamosan ez az arány a jövőben növekedni fog.

Európában – nemcsak a jóléti társadalmakban – a különféle szenvedélybetegségek (mint az alkoholizmus, a kábítószer-élvezet, az étkezési rendellenességek, a játékszenvedély) a mentális betegségek kialakulásához vezetnek, és egyre inkább járványos méreteket öltenek. Sajnos, annak ellenére, hogy a legtöbb lelki betegség (főleg a szorongás, a depresszió, a függőségek) korszerű gyógyszerrel, pszichoterápiával eredményesen kezelhető, sőt a szükséges stresszkezelési technikák, öngyógyító módszerek, vagyis a mentális egészség legfontosabb feltételei oktathatók, a lelki betegségek kérdése nálunk továbbra is tabu. Holott a szakértők vélekedése szerint a kelet-európai országoknak különösen szüksége van a külső segítségre, hiszen a társadalmi változások alapjaiban rendítették meg az emberek biztonságérzetét. A rendszerváltást megelőzően ismeretlenek voltak az önsegélyező csoportok, melyeknek nyugaton nagy hagyománya van, ám jelenleg is kevés azon állami és nem állami intézmény, szervezet, amely fellép a lelki betegek kirekesztése, megbélyegzése ellen. Az emberek zöme ma sem tudja, mit jelent a súlyos depresszió, vagy a skizofrénia. Sokan gyenge akaratúnak tartják a búskomor, lehangolt, vagy furcsán viselkedő, zavart ismerősüket, holott az agy megbetegedéséről van szó. – Vannak napok, amikor nem tudjuk élvezni az életet, képtelenek vagyunk megbirkózni a legegyszerűbb feladatokkal. Ha szerencsénk van, a kilátástalanság érzése, a borongós hangulat ahogy jött, úgy el is tűnik. Az átmeneti lehangoltságot viszont nem szabad összekeverni a valódi depresszióval – figyelmeztet dr. Peter Breier pszichiáter. Elmondja, bár az enyhe depresszív hangulatban lévő nem érzi magát jól, képes a napi teendők elvégzésére. A mérsékelt depressziós csak nehezen tud helytállni, ráadásul gyenge teljesítménye miatt lelkiismeret-furdalást érez, s ez tovább rontja állapotát. Amikor a megbetegedés súlyos méreteket ölt, az illető nem mozdul ki a lakásból, az ágyból, gyakori az öngyilkossági szándék. A pszichiáterek szerint a kezeletlen depresszió leggyakoribb következménye az öngyilkosságon kívül az alkoholizmus, esetleg egyéb pszichoszomatikus betegség kialakulása. Nem győzzük hangsúlyozni annak fontosságát, hogy az érintettek, a családtagok időben keressék a segítséget, hiszen korszerű orvosságokkal a betegek élete viszszatérhet a normális kerékvágásba. Tudatában vagyunk annak, hogy a pszichiátriai tünetekkel küszködők nem szívesen mennek ideggyógyászati szakrendelésre, ezért a betegségüket feltáró diagnózis felállítása a körzeti orvosra hárul – hangsúlyozta a pszichiáter.

Dr. Matthias Angermeyer, a lipcsei egyetem pszichológiai tanszékének vezetője közzé tette annak a felmérésnek az eredményeit, amelyben a lelki betegségek témakörében a Pozsonyban, valamint Németország nagyvárosaiban élők tájékozottságát vizsgálta. A megkérdezett fővárosiaknak csak a fele volt tisztában a skizofréniát kiváltó okkal, 79 százalékuk úgy vélte, egy-egy nehéz élethelyzet következtében alakult ki. Míg a németek 16 százaléka, a pozsonyiak 35 százaléka gondolja, hogy a depresszió és a skizofrénia az erkölcstelen életvitel következménye, a németek 8,2 százaléka, a pozsonyiak 15 százaléka vélekedett úgy, hogy Isten akaratáról van szó. Megdöbbentő az is, hogy 40-50 százalékuk nem orvossal, hanem természetgyógyásszal kezeltetné a beteget.