Az obstruktív tüdőbetegség legnagyobb ellensége a dohányzás

A COPD elsősorban a 40 évesnél idősebb dohányosok betegsége. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint világszerte mintegy 60 millió beteg lehet, közülük 3 millióan halnak bele a betegségbe. A dohányzók számától függően a COPD a népesség 4–7 százalékát, a súlyos forma 0,5 százalékát érinti. A dohányzók körülbelül 15 százalékánál alakul ki COPD. 

Az öröklött hajlam sem elhanyagolható 

A betegség okai közül a külső tényezők hatása miatt a betegség gyakori a poros, szennyezett, mérgező gázokkal telt levegőjű munkahelyen dolgozók, például bányászok, vegyiparban dolgozók között. A tényezők között azonban a dohányzásnak mindenképpen kiemelkedő szerepe van. Erre utal az is, hogy a COPD-s betegek 85–90 százaléka dohányos, és csak a maradék kerül ki a nemdohányzók közül. 

A családi halmozódásban a genetikailag meghatározott hajlam szerepe is tetten érhető. Ritkán előforduló genetikai hiba az alpha-1-antitripszin (AAT) nevű enzim hiánya – nevezik alfa-l-proteáz inhibitornak is. Ez a vérben található enzim gátolja az elasztázt, ami a tüdőhólyagocskák rugalmas falának felépítésében részt vevő, a rugalmas szöveti rostokat alkotó elasztin nevű fehérje lebontását végzi. Így az ATT megvédi a tüdőfalban lévő elasztint. 

A COPD kialakulásának kedvez, ha valakinek gyermekkorban gyakran volt légúti fertőzése. 

Ne várjuk meg, míg cianózis alakul ki 

A COPD a tüdő lassú, gyógyíthatatlan, gyulladásos betegsége. A légszomj először egy-egy megterhelő munka, például lépcsőzés közben jelentkezik. Később szokásos napi tevékenységek végzésekor – öltözködés, mosakodás – is megnehezíti a beteg életét. A betegség későbbi stádiumában pedig már fekvő helyzetben is légszomja van a betegnek. Alig kap levegőt, nehezen lélegzik. A légszomjat sokszor mellkasi nyomás, sípolás és a munkateljesítmény romlása jellemzi. A COPD legfőbb oka a dohányzás, a káros anyagok hosszú távú hatása és a szennyezett környezet. A légcsőasztmában szenvedők – főleg ha dohányoznak –, továbbá a tüdőbetegek, a gyakran légúti betegségben szenvedők nagy valószínűséggel megkapják ezt a betegséget. Nincs biztonságos védekezés a dohányzás és más káros anyagok ellen. A hagyományos cigarettán kívül a hevített dohány, az elektronikus cigaretta is veszélyes, függőséget okoz. 

Ha károsodnak a tüdőhólyagocskák, begyullad a légutak nyálkahártyája, ez fékezi az oxigénanyagcserét, következtében a beteg levegő után kapkod. További tünet az ismétlődő és krónikus köhögés, a nyákképződés. Előrehaladott stádiumban a beteg ajka és ujjai megkékülnek (cianózis), ami azt jelzi, hogy a vérben kevés az oxigén. A fáradtság egyre fokozódik, egyre kevésbé bírja a fizikai terhelést. 

A légszomj tehát a COPD legjellemzőbb tünete, ami jelentős mértékben hat a beteg mindennapi életére, s minél előbb megfelelő kezelésre van szüksége. 

Feltétlenül orvoshoz kell fordulni, ha a betegnek

• nagyon erős légszomja van, ami nehezíti a szokásos tevékenységek elvégzését,
• ha a légszomja tovább tart 4 hétnél és az ok nem ismert,
• ha mellkasi fájdalommal, nyomásérzéssel párosul, megkékül a szája vagy az ujjai,
• ha a légszomj éjszaka vagy nyugalomban felerősödik, esetleg nagyobb fizikai megterhelés nélkül is tapasztalható,
• akkor is megmagyarázhatatlan légszomja van, ha krónikus köhögésben szenved, fáradt, s állapota romlik,
• ha más tünetek is megjelennek: láz, véres köpet, szívdobogás vagy duzzanatok. 

Általánosan érvényes, hogy a légszomj hirtelen vagy jelentős felerősödésekor azonnal fel kell keresni az orvost, mert életveszélyes állapotról lehet szó. 

Ha a panaszok először jelennek meg, ha enyhe, de ismétlődő tünetek vannak, amelyek akadályozzák mindennapi életét, ha krónikus köhögésben szenved vagy más panasza van, az általános orvost kell felkeresni. Ő végzi el a legfontosabb vizsgálatokat, felméri a beteg állapotát és szükség szerint további vizsgálatokat rendel el. 

Meg kell jegyezni, hogy a légszomj és a köhögés nemcsak a légúti, hanem a kardiológiai és az onkológiai betegségek tünete is lehet. Ezért fontos, hogy első lépésként az általános orvos kezébe kerüljön a beteg. 

A tüdőgyógyászati osztályt az alábbi esetekben ajánlott felkeresni: 

• ha az elvégzett vizsgálatok eredményei alapján az általános orvos ezt javasolja
• ha a légszomj a kezelés ellenére sem enyhül, hanem inkább felerősödik , vagy ha más figyelmeztető jelek is kísérik: a száj megkékül, erős fáradtság jelentkezik, a beteg éjszaka légszomjra, mellkasi fájdalomra ébred,
• más súlyos tüdőbetegség – tüdőfibrózis, tuberkulózis, tüdőrák – gyanúja is felmerül,
• ha 40 év feletti dohányosról van szó, akinek régóta légzési problémái vannak vagy köhög. 

Ha enyhébb tüneteket érez, először az általános orvost keresse fel, ha romlik az állapota vagy kombinált tüdőtünetei vannak, tüdőgyógyász vagy más szakember a megfelelő, például kardiológus vagy belgyógyász. Ajánlásaik alapján kell elvégezni a vizsgálatokat. Ha felmerül a COPD gyanúja, elsősorban a tüdő funkciós vizsgálata (spirometria), a vérvétel és a mellkas képalkotó vizsgálatai a legfontosabb módszerek. 

Futni, de tiszta környezetben 

„Ha valaki hosszú ideig tartózkodik szennyezett környezetben, könnyen kialakul a gyulladás. Ebből a szempontból Dél- és Közép-Szlovákia viszonylag rossz helyzetben van, mert több helyütt fával fűtenek. Az sem mindegy, hogy a sportolni vágyók hol futnak. Mindenképpen ott sportoljanak, ahol tiszta a levegő” 

– tanácsolja dr. Štefan Laššán tüdőgyógyász. A szegénység, a dohányzás, a szennyezett környezet kedvez a betegség kialakulásának. Akár 10 évvel is megrövidítheti az életet. A szakember elmondta: 

„Érdekes helyzet alakult ki a koronavírus-járvány idején, akkor kevesebb COPD-beteg volt. A titokra nemrég derült fény. Azért nem romlott a betegek állapota és nem nőtt a betegek száma, mert otthon tartózkodtak, szájmaszkot viseltek, többször mostak kezet, nem jártak kórházi látogatásra. Ez a bizonyíték arra, hogy jelentéktelennek tűnő lépésekkel is csökkenteni lehet a veszélyt. Sajnos, amint enyhültek a szigorító intézkedések, rövid időn belül ismét romlott a helyzet, sőt napjainkban már rosszabb, mint a járvány előtt volt.”