Az éjszakai kéz- és lábzsibbadás lehetséges okai

Amikor őseink két lábra álltak, számos előnyre tettek szert azáltal, hogy a kezek szabaddá váltak a tevékenységekhez. Ez a pozíció azonban sebezhetőbbé is tett minket a gravitáció hatásaival szemben, amelyek például a csont- és izomrendszert érintik. Ez a kockázat ráadásul még alvás közben is fennáll, amikor is a vázizmok ellazulnak, és a nehézségi erő átveszi az irányítást. Ez tartós és gyakran egyenetlen nyomást gyakorol a vállak, lábak és csípők ízületeire és kötőszövetére. Az olyan változóktól függően, mint az ember életkora, súlya, csontvázszerkezete, általános egészségi állapota és fittsége, valamint a meglévő sérülései, ez káros hatással lehet az idegekre is.

A rossz testtartás is okozhatja

Az egyik különösen érzékeny terület a nyaki gerinc. Területén olyan összekapcsolódó idegköteg helyezkedik el, amely a karok, csuklók, kezek és ujjak mozgását szabályozza, érzékelésüket biztosítja. Ha ezek közül az idegek közül bármelyik összenyomódik, megsérül, vagy oxigénés tápanyaghiány alakul ki bennük, bizsergést, zsibbadást vagy izomgyengeséget is okozhat.

Ez az összenyomódás, vagyis kompresszió olyan egyszerű és visszafordítható dologból is adódhat, mint a rossz testtartás. Ugyanakkor számos kórkép is állhat a háttérben, mint például a gerinccsatorna szűkülete, az ízületi gyulladás, a kéztőalagút-szindróma, a degeneratív betegségek, egyes fertőzések és a fizikai sérülések. A bizsergés és zsibbadás maguknak az idegeknek a károsodása miatt is felléphet, amit betegség és sérülés okozhat. Ezt az idegkárosodást nevezzük neuropátiának.

Milyen vizsgálatok szükségesek?

A zsibbadás jellemzően nem vészhelyzetre utal, bár komoly ok is állhat a háttérben. Ha például csak az egyik oldalon jelentkezik, és emellett az adott oldalon érzészavar, az arc ugyanazon oldalának „leesése”, beszédzavar, zavart gondolkodás is mutatkozik, akár agyiér-katasztrófa is állhat a háttérben, ilyenkor mentőt kell hívni! Ha pedig a zsibbadást erős fejfájás, eszméletvesztés, zavartság, légszomj kíséri, annak is utána kell járni, nem agytumor okozza-e a tüneteket.

Természetesen nem csak ilyen akut és súlyos okok állhatnak az éjszakai kéz- és lábzsibbadás mögött.  Ha a kézenfekvő okok kizárhatók, például olyan alvópozíció és matrac, párna választásával, amelyekkel a lehető legkevesebb nyomás hárul az idegekre, akkor a kikérdezésen túl többféle vizsgálatot is érdemes elvégezni, hogy tudjuk, mi okozhatja a panaszt. Alapvetően végigmegyünk az olyan neurológiai vizsgálatokon, mint a reflexek, az izomerő és az érzékszervi funkciók felmérése, és azt is fizikailag teszteljük, mindkét oldalán ugyanúgy érzékel-e a beteg. Szükség lehet továbbá képalkotó- és laborvizsgálatokra is. Az előbbiek közé tartozhat az MRI és a CT, amelyekkel az agyról szerzünk képet, utóbbiakkal ellenőrizhetjük egyebek mellett az elektrolitszinteket, a vesefunkciót, a vércukorszintet, a B12-vitamin és a TSH hormon szintjét is. Mindezek azért fontosak, mert a zsibbadás oka lehet például akár krónikus vesebetegség, B12-vitamin-hiány vagy pajzsmirigy-alulműködés is, illetve a neuropátia egyik leggyakoribb okozója a cukorbetegség. Mindezen eredmények alapján már körvonalazódhat az ok, amely mentén a kezelés iránya is kirajzolódhat, ami az esetek egy részében más szakirányok, például endokrinológia, diabetológia, nefrológia felé vezet.

A neurológiai okok kezelése

A diagnosztizálási folyamat végén nemritkán az derül ki, hogy neurológiai háttere van a kéz- és lábzsibbadásnak. Ezek közé tartozhat egyebek mellett az alagút szindróma, a neuropátia, a porckorongsérv, a szklerózis multiplex, az isiász és olyan ritkább kórképek, mint például a Guillain-Barré szindróma.

Ha megvan a pontos ok, nyilván annak megfelelően kell elrendelni a kezelést, amely sokszor sajnos nem oki, hanem tüneti jellegű. Ez azt jelenti, hogy bizonyos betegségek nem gyógyíthatók, „csak” kezelhetők, szinten tarthatók, tüneteik csökkenthetők, de ennek jelentőségét nem szabad lebecsülni.

Egyáltalán nem mindegy, hogy egy krónikus betegséggel élő személy milyen minőségben éli a napjait, és hogy például pihentetően tud-e aludni, vagy ezt is megakadályozzák az éjjelente jelentkező tünetek. Már csak ezért is mindenképpen érdemes az éjjeli kéz- és lábzsibbadás miatt segítséget kérni.

Forrás: Fájdalomközpont