Az alvás és az ébrenlét közötti állapotban

Az akarat átvitelének speciális módját, a hipnotizálást nemcsak az arra hivatott és a műveletben gyakorlott orvosok alkalmazzák, hanem bűvészek, kuruzslók és persze szélhámosok, netán gonosztevők is. A hipnózis állapotáról számos tévhit kering, miközben gyógyító hatását gyakran kétségbe vonjuk.

Mi az igazság?

A hipnózis megváltoztatott tudatállapotot jelent, az alvás és ébrenlét közötti állapotot. Hogy sokan csupán misztikus, okkultista bűvészkedésnek vélik, annak egyik oka, hogy pszichológiai folyamata még nem teljesen tisztázott, s növeli a gyanút az a téves hiedelem is, hogy a hipnózisban bármire, akár bűncselekményre is rábírható az ember. Az amerikai hipnóziskutatók, többek között Ernest Hilgard, de dr. Daubner Béla, a magyar pszichiáter is megerősíti tanulmányaiban, nyilatkozataiban: sem bűncselekmény elkövetésére, sem ilyen tett beismerésére nem lehet senkit sem rábírni! Az is biztos, hogy a hipnotizált személy a hipnózis teljes időtartama alatt megőrzi önálló logikai és erkölcsi ítéletalkotási képességét, dönteni tudását. Tehát olyan utasítást nem hajt végre, ami erkölcsi beállítottságával, jól felfogott érdekével ellentétes, illetve, amit nem akar megtenni. A hipnózist végző orvos vagy pszichológus például hiába utasítana valakit arra, hogy ugorjék ki az ablakon, e lépés előtt az illető megtorpanna, és nem tenné meg.

Csak hozzáértéssel

A hipnózis azonban nem teljesen veszélytelen. Aki ért hozzá, az gyógyítani tud általa, aki szakértelem nélkül alkalmazza, jóvátehetetlen kárt okozhat. Hipnotizálni ugyanis elvileg bárki megtanulhat, de ahhoz, hogy képes legyen vele gyógyítani, még seregnyi egyéb ismeretre van szüksége. A gyógyítás körébe tartozhatnak egyes, úgynevezett pszichoszomatikus betegségek. Hatékony a hipnoterápiás módszer a kóros magatartásformák, viselkedési zavarok kezelésében. Alkalmazzák a szenvedélybetegek, gyógyszerfüggők, alkoholisták gyógyítására; elősegítheti a fokozott stresszhatások oldását. Szolgálhat a depresszió, a pánikbetegség, a különböző fóbiák kezelésére. Hatásos például a klausztrofóbiánál, vagy a közlekedési fóbiánál, amikor az illető nem képes felszállni az autóbuszra, mert olyan szorongás fogja el, hogy keze-lába remegni kezd, szíve vadul ver, légszomj kíséretében, ájulás környékezi.

A fájdalomcsillapításban, a sebészeti műtéteknél, a fogászati beavatkozásnál mind gyakrabban alkalmaznak hipnózist az arra vállalkozó pácienseknél – meglepően jó eredménnyel. Az önmagában nem bízó személyiség javítására, az infantilis egyéniség érlelésére is jó hatású a hipnoterápia. A hipnózisos gyógymód ráadásul kisebb anyagi ráfordítással, mellékhatást okozó szerek nélkül szabadítja meg korunk emberét e kóros állapotoktól. Szerencsére a társadalom pszichológiailag mind kultúráltabb és kezdi felismerni, hogy betegségei ilyen úton is gyógyíthatók, kevesebb gyógyszerrel, esetleg más, radikálisabb eszközöket is mellőzve. (MTI)