Az „áldott állapot” gondozása

A terhes találó magyar szóhasználattal „áldott állapotban” is, meg „más állapotban” is van. Mindkettő igaz. A terhesség alatt a női szervezetben bár normális élettani folyamatként olyan változások történnek, amelyek fokozott figyelmet igényelnek, és óvatosságra intenek.

A leendő anya más állapota magatartásán is meglátszik. Különösen a terhesség elején fokozódik érzékenysége és ingerlékenysége. Bizonyos szagokkal, ételekkel szemben undort érez, étvágytalan lesz, vagy éppen feltűnően megnő az étvágya, gyakori a kedélyváltozása. A családtagoknak és a környezetnek ilyenkor fokozott megértést kell tanúsítania, hiszen rövid ideig tartó „más” állapotról van szó. Figyelmes kíméletre és sok szeretetre van szüksége a leendő anyának.

A terhesség alatt az anyát érő lelki és idegi hatásokkal szemben két szélsőséges nézetet kell megcáfolni. Egyrészt nem igaz, hogy bármilyen esemény vagy dolog, amit a terhes lát, nyomot hagy a magzaton. Sem a rácsodálkozásnak, sem a lelki megrázkódtatásnak, sem a rossz gondolatoknak bizonyosan nincs ilyen „fotogén” hatása. A méhlepénynek nincs idegellátása, e régi babonáknak tehát még a felvetése is értelmetlen. Ugyanakkor igaz, hogy a terhes nyugodt és harmonikus idegállapota hatással van a magzat fejlődésére. Már kidolgozták azokat a vizsgálati módszereket, amelyekkel az anyát a terhesség alatt érő stresszeket mérni lehet. A folyamatos lelki megpróbáltatások egyrészt hozzájárulhatnak a magzat méhen belüli fejlődésének késleltetéséhez, másrészt idő előtti szülést okozhatnak. A háttérben ilyenkor elsősorban az idegi hatásokra kiváltott méhösszehúzódások állnak. Alapvető elvárás a férjjel, a családtagokkal, a kollégákkal, a barátokkal és mindenkivel szemben, hogy a terhes lelki nyugalmát, harmóniáját elősegítse. A várandós asszonynak fokozott orvosi gondozásra is szüksége van! Ezt a terhesgondozóban kell megkapnia. Sokszorosan igazolt tény, hogy színvonalas terhesgondozással a szülés körüli időszak komplikációinak egyharmada (!) elkerülhető lenne. A terhesgondozót minél hamarabb célszerű felkeresni. A későbbiekben panaszmentesség esetén a terhesség negyedik hónapjáig legalább négyhetenként, a negyedik és a hetedik hónap között háromhetente helyes jelentkezni. Bármilyen panasz esetén természetesen azonnal orvoshoz kell fordulni. A terhesség nyolcadik hónapjában kéthetente várják a terheseket. Az utolsó négy hétben pedig ajánlatos hetenként ellenőriztetni a magzat fejlődését és az anyai szervezet felkészültségét a szülésre.

Kötelező vizsgálatok a terhesgondozás során

Minden leendő anya „terhesgondozási könyvet” kap, amely jól követhetően tartalmazza a jelentkezés időpontját, a vizsgálati adatokat, az esetleges gyógyszeres kezeléseket és az orvosi tanácsokat. A terhesgondozó orvosának mindenekelőtt a magzat fejlődését kell folyamatosan figyelemmel kísérnie, egyrészt a méh növekedésének tapintással történő meghatározásával, másrészt a terhesség huszadik hete után a magzati szívhangok ellenőrzésével. Az első találkozás során veszik fel az anya medenceméreteit, amiből következtetni lehet a szülés majdani lefolyására. A medence és a magzat koponyája közötti téraránytalanság már ilyenkor utalhat a császármetszés szükségességére.

Az első találkozáskor szokott sor kerülni az anya Rh-vércsoportjának a meghatározására és a vérkép ellenőrzésére az esetleges vérszegénység miatt. Ha a három hónapos felkészülés során már történt ilyen vizsgálat, akkor hasznos a két eredmény összehasonlítása.

De térjünk vissza az Rh-vércsoporthoz. Régebben a családtervezőknek olyan kombinációja, amikor a nő Rh-negatív és a férje Rh-pozitív volt, sok gondot okozott. Az Rh-pozitív férfi gyermeke általában ugyancsak Rh-pozitív lesz. Az ilyen gyermekek magzati korukban összeférhetetlenek lehetnek Rh-negatív édesanyjukkal. Az első terhességben azonban még nem. Ugyanis a magzat vörösvértestjei csak a szülés vagy a vetélés során a lepény leválását követően nyitottá váló anyai vérerek révén kerülhetnek be az anya szervezetébe. Az anyának azután ellenanyag-termelődést indítanak meg. S ezek a nagyon kicsiny nagyságú ellenanyagok a következő terhesség során már képesek a lepényen keresztül bejutni a magzatba, ahol a magzati vörösvértesteket elpusztítják. Ez a folyamat a második terhességnél még inkább csak komolyabb sárgaságot okoz az újszülöttbe, a további terhességeknél azonban már súlyosabb következményekkel, nemritkán a magzat méhen belüli elhalásával kell számolni.

Részletek dr. Czeizel Endre Az egészséges utódokért című munkájából