A vizelet árulkodik a veséről...

A vese görög neve: nephros. A hasüregben, a derékvonal fölött, a gerincoszlop két oldalán, a hashártyán kívül helyezkedik el, bab alakú, körülbelül tizenöt centiméter hosszúságú páros szerv. Nemcsak tisztít, hanem fontos információkat is közöl a szervezet működéséről. Mivel a vizelet a vérből választódik ki, következtetni lehet belőle a vér bizonyos jellemzőire. Elárulja, milyen a vese állapota, s a benne megjelenő fehérje azt jelzi, hibás a vese szűrőfunkciója. A fehérvérsejtek a kiválasztó szerv gyulladását mutatják, a vizeletben található vér pedig vesedaganatra vagy a húgyutak belső hámborításának sérülésére utal. A vesebetegségeknek négy csoportja van: a vesekövesség, a vesemedence tágulatai-szűkületei, a gyulladások és a daganatok. A vesének számtalan gyulladásos betegsége is van, ezek erős és folyamatos fájdalommal járnak. Ilyenkor megduzzad, feszül a tokja, ezért a nagy fájdalom. A gyulladások antibiotikumokkal jól gyógyíthatók.

Kristály, homok, vesekő

A legfájdalmasabb betegség a vesekőroham, amelytől mindenki nagyon fél. Ez megelőzhető volna, ha naponta legalább másfél liter folyadékot elfogyasztanánk! Újabb kutatások szerint a kövek kialakulásában a túlzott vitaminfogyasztás is szerepet játszik. A C-vitamin túladagolása kifejezetten vesekőképző. Ugyanakkor köztudott, hogy napjainkban a fogyasztói társadalmi szokások, a gyógyszergyártók reklámkampányai misztifikálják a vitaminok fogyasztását, ezért mértéktelen mennyiségű vitamint tömünk a szervezetünkbe, ami olykor károkat okozhat.

A vesekő alapját képező anyagok a tömény és pangó vizeletből csapódnak ki. Eleinte csak apró kristályok képződnek, később homokszerű anyag, amely még észrevétlenül távozik a vizelettel. Ám, ha ezek a kristályok összeállnak, kialakul a vesekő, ami beszorulhat a vesekehelybe, a húgyvezetőbe vagy húgycsőbe, lehetetlenné teszi az ürítést, és igen éles fájdalmat vált ki. A vesekövet belső anyagcserezavar is okozhatja, amikor a vizelettel nem távoznak a kristályok, a bomlástermékek, hanem összeállnak morzsalékká, majd néhány milliméteres kehelykövekké. A kő elzárja a vezetéket, a folyamatosan termelődő vizelet pedig nem tud távozni. A fájdalom ilyenkor nagyon erős, szinte tűrhetetlen. A diagnózis felállításában támpont, ha a beteg arról számol be, hogy fekvőhelyzetben éles fájdalmat érez, álltában vagy mozgáskor viszont enyhül. Néha a vesekőtől és az általa okozott fájdalomtól szinte fetrengve kerülnek kórházba a betege. Ez persze ritka, hiszen a diagnosztika fejlődésével – röntgen, ultrahang, CT-vizsgálat – a legtöbb követ felfedezzük, mielőtt panaszt okozna. Nem ritka, hogy egy epe- vagy gyomorvizsgálat során lel rá az orvos.

A vesében viszonylag ritkán fordul elő daganat, ha mégis, akkor gyógyulási esélye olyan, mint általában a daganatoké. Viszont fontos a korai felismerés. A véres vizelet azonnali orvosi kezelést igényel!

Az életmód döntő fontosságú

Az orvosok szerint nincs vesekőre hajlamosító alkat, nem mondható az, hogy a magas, sovány ember szervezetében nem képződik kő, az alacsony, kövér testében pedig igen. Ugyanakkor a kevés folyadékfogyasztás, a mozgásszegény életmód elősegíti a kövek kialakulását, mert besűrűsödik a vizelet. Ezért fontos, hogy figyeljünk életmódunkra. Naponta fogyasszunk másfél-két liter folyadékot, étkezésünk legyen könnyű, vegyes, és mozogjunk, sétáljunk, tornázzunk.

Ha mindkét vese felmondta a szolgálatot, vagy daganat miatt eltávolították őket, megszűnik a szervezetben a szűrés, a vérben felszaporodnak a káros mérgező anyagok, a sók. Ilyekor alkalmazzák a dialízist, amely nem mást, mint a vér gépi úton történő átszűrése. Az arra rászorulók általában heti egy alkalommal keresik fel a dialízisállomásokat, és néhány órán át egy olyan gépen vezetik keresztül a vérüket, amely eltávolítja belőle a bomlástermékeket. (pat)