Az elmúlt két évtizedben az agyrázkódás egyre nagyobb figyelmet kapott a sport területén, mivel komoly egészségi következményei lehetnek – még akkor is, ha elsőre enyhének tűnnek a tünetek. Az ilyen sérülések a sporttal kapcsolatos balesetek 5–9%-át teszik ki, különösen azokban a sportágakban, amelyekre testi kontaktus, labdajáték, ütők használata vagy nagy sebességű mozgás jellemző.
A sporttal járó agyrázkódások rejtett veszélyei

Az agyrázkódás traumás agysérülés, amely akkor jön létre, amikor az agyat közvetve éri ütés – például ha a fejre, nyakra vagy akár a testre mért erőhatás átterjed az agyra. Ilyenkor az agy finom szövetei megrázkódnak, amitől ideiglenes, de sokszor nehezen felismerhető zavar keletkezik a működésben. A diagnózis kizárólag klinikai tünetek alapján történik, és nem mindig egyszerű, mivel a jelek gyakran nem egyértelműek vagy csak enyhén jelentkeznek.
Milyen tünetekre kell figyelni?
A legkomolyabb figyelmeztető jelek közé tartozik az eszméletvesztés, epilepsziás roham, hányás, kettős látás, erős fejfájás és nyaki fájdalom. Ezek jelentkezésekor azonnal abba kell hagyni a sportolást, és orvosi vizsgálatra van szükség. További, kevésbé látványos, de ugyanolyan fontos tünet lehet a zavartság, tájékozódási nehézségek, egyensúlyvesztés, homályos látás, bizonytalan járás, vagy az, ha valaki „üres tekintettel” néz, nem tud figyelni, vagy nem követi jól a mozgó tárgyakat a szemével.
Így ismerhető fel biztosan
Természetesen a súlyosabb sérülések lehetőségét ki kell zárni CT, MRI használatával. A szakemberek speciális eszközöket használhatnak a diagnózis felállításához, például a SCAT6 nevű tesztet felnőttek és gyerekek számára is. Ugyanakkor létezik egy egyszerűbb segédeszköz, a Concussion Recognition Tool 6, amit nem orvosok is használhatnak az első jelek felismerésére, segít eldönteni, hogy a sportolót azonnal el kell-e távolítani a játékból, illetve orvoshoz kell-e vinni.
Mit tartalmaz a Concussion Recognition Tool 6?
• Figyelmeztető jelek listája (pl. eszméletvesztés, hányás, zavartság)
• Egyszerű kérdések a tudatállapot felmérésére
• Emlékezetpróba, egyensúly és reakciók vizsgálata
Javaslat: ha bármelyik tünet jelentkezik, a sportoló ne térjen vissza a játékba addig, amíg orvos meg nem vizsgálta. A tudomány jelenleg is kutatja, hogyan lehetne objektív, például nyálmintán alapuló vizsgálatokkal pontosabban kimutatni az agyrázkódást.
A fogyás legfontosabb eleme a helyes táplálkozás, és elengedhetetlen az edzés során elért teljesítmény növeléséhez is.
A táplálék adja a fűtőanyagot a maximális teljesítményhez, és az edzés után beindítja a szervezet helyreállítási folyamatát.
A legjobb egy gyorsan emészthető fehérje (például író) és alacsony glikémiás indexű szénhidrát (zabkása) egy órával az edzés előtt. Ha nincs időnk egy órát várni, akkor együnk meg egy almát és joghurtot. Ha nem kedveljük, ehetünk helyette tojásfehérjét, egy kis sajttal vagy dióval is. Az a fontos, hogy ragaszkodjunk a fehérjéhez és az alacsony glikémiás indexű szénhidráthoz, hogy az edzés alatt végig stabil maradjon a vércukorszintünk.
A feltöltődés éppen olyan fontos az edzés után, mint előtte. Izmainkat helyre kell állítani, lehetőleg az edzés után 30 percen belül. Igyunk sok vizet, hiszen edzés alatt sok folyadékot veszítünk. Legyen az edzés utáni étkezés minél egyszerűbb, fontos, hogy tartalmazzon magas glikémiás indexű szénhidrátot és fehérjét. Az izmok helyreállítását segíti például a banán vagy a főtt krumpli, és egy szelet csirkemell.
A lényeg tehát: alacsony glikémiás indexű szénhidrát plusz fehérje egy órával edzés előtt, és magas glikémiás indexű szénhidrát plusz fehérje 30 perccel edzés után. Igyunk sok vizet, és ne rontsuk el az edzés hatását azzal, hogy zsíros, de alacsony tápértékű ételeket fogyasztunk.
(Forrás: eDiets)
A gyógyulás folyamata
Az agyrázkódás utáni tünetek – például fejfájás, szédülés, nyaki fájdalom – általában néhány napon belül enyhülnek, de egyes esetekben több mint négy hétig is eltarthat a felépülés. A sporthoz való visszatérés nem történhet egyik napról a másikra: fokozatosan kell újrakezdeni a terhelést, és kizárólag akkor, ha már minden tünet megszűnt és az idegrendszer működése – különösen a gondolkodási képességek – helyreállt. A visszatérésről kizárólag megfelelően képzett orvos dönthet. A gyógyulás során a telemedicina is segítséget nyújthat, ha megfelelő szakértői hálózat áll rendelkezésre.
Hosszú távú következmények
A gyakran ismétlődő agyrázkódások hosszú távon súlyos következményekkel járhatnak. Ilyen például a krónikus traumás enkefalopátia (CTE), amit először ökölvívóknál figyeltek meg. Ez beszédzavart, memóriavesztést, demenciát, Parkinson-kórt és hangulatzavarokat okozhat. Emellett megnő az esélye az Alzheimer-kór, valamint olyan ritka, de súlyos betegségek kialakulásának is, mint az ALS (ami az izmokat mozgató idegsejteket károsítja).
Mit tehetünk a megelőzésért?
Az agyrázkódás megelőzése kiemelten fontos, különösen a gyerekek és fiatal sportolók esetében. A legfontosabb lépések:
• Kemény sisak viselése.
• Fogvédők használata jégkorongban és ökölvívásban hatékony, más sportágakban is előnyös lehet.
• Nyakizom-erősítő gyakorlatok (pl. trapézizom, fejbiccentő izom) segítenek a fej stabilizálásában.
• Megfelelő technika oktatása a sportolók számára csökkenti az ütközések számát.
• Szakemberek, edzők, bírók képzése, hogy felismerjék és helyesen kezeljék az agyrázkódást. Ez az alapképzés részévé kellene váljon minden sportágban.
Nem csak a versenysport problémája
Fontos kiemelni, hogy az agyrázkódás nem csak a versenysportolók problémája. Az iskolai testnevelés, a baráti focimeccsek vagy akár a családi görkorcsolyázás során is előfordulhatnak ilyen sérülések. Éppen ezért a megelőzés, az időbeni felismerés és a megfelelő kezelés mindenkit érint.
(Forrás: Medscape)
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.