A nehezített fogamzás női okai

A nehezített fogamzás következő oka a méhnyakban keresendő. Hormonális zavarok vagy gyulladás miatt ugyanis előfordulhat, hogy a méhnyak váladéka gátolja a fogamzást. Ilyenkor a tüszőrepedés időpontja körül nem hígul fel, nem növekszik meg a méhnyakváladék mennyisége, és nem változik meg kémiai vegyhatása. ĺgy a méhnyak, a „kapus”, s ahelyett, hogy elősegítené, nehezíti, sőt olykor lehetetlenné teszi az ondósejtek átjutását. A kezelés elsősorban a havi ciklus hormonális szabályozásának beállításán alapszik. A méhnyak gyulladása is akadályozhatja a fogamzást, ezért is fontos a méhnyaksebek, az úgynevezett eróziók kezelése.

A méhben bekövetkezett elváltozások ellentétben a korábbi nézetekkel csak ritkán vezetnek meddőséghez. Túl fiatal lányoknál a fejletlen (hipoplázis) méh, idősebb asszonyoknál a méhizomzat daganata (mióma) inkább a terhesség kihordását nehezíti, mint a fogamzást. A hátrahajló méh sem akadályozza a teherbe esést.

A petevezeték eredetű meddőségnek is több oka lehet. A művi vetélések utáni gyulladások, a nemi betegségek és más fertőzések következtében kialakuló alhasi, kismedencei gyulladások hegesedéshez vezethetnek, emiatt könnyen lezáródhat a petevezeték csupán ceruzabél vastagságú belső csatornája. Ez pedig magától értetődően meddőséget okoz, hiszen megakadályozza az ondósejtek és a petesejt találkozását.

Már szállóigévé vált az a mondás, hogy a nők két dologért hajlandók még a pokolra is menni. Először, hogy ne legyen gyermekük, amikor nem akarják, majd hogy legyen, amikor akarják. Sajnos, a művi vetélés gyakorta egyesíti ezt a két kívánságot. Először nem akarják a gyermeket, s emiatt egy vagy több terhességmegszakításra kerül sor. A terhességmegszakítások után pedig mintegy 5%-ban kismedencei gyulladás alakul ki, amely – bár szerencsére ritkán, a becslések szerint 1%-ban – végleges meddőséghez is vezethet. Az alattomosan, „csendben”, tünetmentesen kialakuló tbc-s gyulladás is okozhat hegesedést a petevezetékben.

A petevezeték eredetű meddőség felismerésére számos orvosi eljárás ismeretes. Az egyszerűbb vizsgálóeljárás során szén-dioxidot juttatnak a méhüregbe. Egészséges nőkben ez minden akadály nélkül bejut a petevezetéken keresztül a hasüregbe. E folyamat egyrészt hallható, másrészt a vizsgálóeszköz nem mutat ellenállást, harmadrészt a röntgenvizsgálattal a „levegő” ki is mutatható a hasban. Ha a petevezeték például korábbi gyulladás miatt elzáródott, a befecskendezett szén-dioxid nem tud áthatolni a petevezetéken, s ezért a mérőeszköz komoly ellenállást jelez.

Egy másik módszer alkalmazásakor színes folyadékot fecskendeznek a méhbe, ahonnan ez megint csak a petevezetéken keresztül a hasüregbe jut. Az átjárhatóságot a has legmélyebb részében összegyűlt folyadék jelzi, amit az orvos érzékelni képes.

A harmadik, a röntgenvizsgálattal kombinált módszer, az elzáródás helyét is pontosan jelzi. A méhüregbe – röntgenvilágításos ellenőrzés mellett – röntgensugárban árnyékot adó, tehát jól érzékelhető anyagot fecskendeznek be. Ez a méhüregből kétfelé, a petevezetékekbe áramlik. Ha az egyik oldalon átjut a kontrasztanyag, a másikon viszont nem, egyoldali elzáródásról van szó. Ha egyiken sem jut át, akkor kétoldali, tehát teljes az elzáródás. Az ilyen esetekben úgynevezett fizikoterápiás kezelést alkalmaznak, de műtéti beavatkozásra is sor kerülhet. Sajnos e gyógymódok hatásfoka jelenleg még nem kielégítő. A kétoldali petevezeték-elzáródás miatt gyermektelen nők nagy tömegén nagyon fontos lenne segíteni. A petefészek funkciójának elégtelensége többféleképpen nyilvánulhat meg. A női meddőségek jelentős hányadában kell számolnunk a tüszőrepedés hiányával. Ilyenkor tehát nincs pete, amit az ondósejtek megtermékenyíthetnének. A petefészek eredetű meddőségek megállapításának egyszerű vizsgáló módszere az ébredési hőmérséklet mérése. Ha nincs tüszőrepedés, a ciklus második felében nincs meg a jellemző hőmérséklet-emelkedés.Az ébredésihőmérséklet-mérés a petefészek eredetű meddőség egy másik gyakori megnyilvánulásának, a sárgatest elégtelen működésének kimutatására is felhasználható. Miután a tüsző megreped és kikerül belőle a petesejt, sárgatestté alakul. A sárgatest termeli azt a hormont, amely a női szervezetet, elsősorban a méhet felkészíti a terhességre, és amely elősegítheti a megtermékenyített pete beágyazódását. A sárgatest elégtelen működése esetén ezért a pete nem tud beágyazódni a méhnyálkahártyába. Az ébredési hőmérséklet elemzésekor ilyenkor a második, az emelkedett fázis tíz napnál rövidebb. S ez az idő túl rövid a méhnyálkahártyának ahhoz, hogy kellően felkészüljön a megtermékenyített pete befogadására.

Petefészek eredetű meddőség sok különböző ok, tehát betegség közös megnyilvánulása lehet. Ilyen például az úgynevezett Turner-kór is. Ez esetben veleszületett rendellenességről van szó. Az alacsony növésű, jellemző küllemű (például vastag nyakú) nőknek nincs havivérzésük. Ezekből a betegekből hiányzik az egyik női X nemi kromoszóma. A petefészek helyén a születést követően csak kis szövetcsík található, amelyben már nincs pete. ĺgy e betegek természetesen meddők.

Részletek dr. Czeizel Endre Az egészséges utódokért című munkájából