A madárininfluenza veszélyesebb...

Az új, H5N1 jelzésű madárinfluenza-vírustörzs Vietnamban, Thaiföldön embert ölt. Emellett a betegség jelenlétét a fenti országokon kívül Japánban, Kambodzsában, Dél-Koreában, Tajvanban és legutóbb Indonéziában fedezték föl. A betegség megtizedelte a baromfiállományt Dél-Koreában, Vietnamban és Japánban.

Minél többen fertőződnek meg, annál nagyobb az esélye annak, hogy a vírustörzs az egész világra kiterjedő tömeges járvány kiindulópontja lesz, ha elsajátítja azt a képességet, hogy egyik emberről egy másikra jusson (jelenleg madarakról megy át emberre). Ez akkor válik lehetségessé, ha a vírustörzs mutáción megy keresztül, vagy géneket cserél egy emberi influenzavírussal, aminek - szakértők szerint - egyre nagyobb a valószínűsége.

A vírus terjedésének megfékezésére máris számos európai laboratóriumnak elküldték azokat a reagenseket, amelyek alapján a kutatók helyben azonosíthatják a H5N1 vírustörzset. A híradások szerint elképzelhető, hogy két angol laboratórium már rendelkezik az oltóanyag tömeges gyártásához szükséges vírustörzsek prototípusával. Ezeket a tavaly Hongkongban, egy halálos áldozatot szedő H5N1-típusú madárinfluenza alapján fejlesztették ki. A WHO azonban vietnami minták vizsgálata alapján aláhúzta, hogy a H5N1 törzs 2003 óta mutáción ment keresztül. A kutatók jelenleg állatkísérletek segítségével próbálják eldönteni, hogy a tavalyi oltás hatékonyan alkalmazható-e a vírus ellen. Ahhoz, hogy az oltáshoz szükséges, módosított vírust tömeges méretekben állítsák elő, még számos akadályt kell leküzdeni. Óriási mennyiségű tyúktojásra lesz szükség, ami önmagában is komoly kihívást jelent, mivel a hasonló célra szánt tojásokat az eredeti elképzelések szerint a „rendes“ influenzaoltások előállítására kötötték le. Még ha sikerül is túljutni ezeken az akadályokon, a vakcina tömeges gyártásának megkezdésére legalább három hónapot kell várni. Ha nem sikerülne megfelelő oltóanyagot kidolgozni, a vírus elleni védekezés első lépése olyan gyógyszerek alkalmazása lehet, amelyeket tavaly sikerrel vetettek be Hollandiában - ahol a vírus az elmúlt évben egy halálos áldozatot követelt. Az influenzavírusok mutációk révén igen nagy változatosságra tudnak szert tenni. Már több száz éve olyan pontos leírások állnak rendelkezésünkre a betegségről, hogy a legmértéktartóbb vélemények is az ember (és egyes állatfajok) egyik leghűségesebb „társának“ tartják az influenzát.

A mostani madárinfluenza-járvány többek között azért is aggasztó, mert az állatok életmódja, kontinensek közötti vándorlása révén több influenzavírus-altípussal-variánssal egyidejűleg is megfertőződhetnek, és nemcsak a vírusok fennmaradásának, terjesztésének, hanem mutációjának, sőt rekombinációjának is bőséges lehetőséget kínálnak. És innen már csak egy ugrás az emlősök, így az ember megfertőzése.

Szakértők szerint a madárinfluenza veszélyesebb lehet az atípusos tüdőgyulladásnál, hogy ha a vírus mutánsa elterjed az emberek között. Az Egészségügyi Világszervezet fülöp-szigeteki regionális irodájának szóvivője azt mondta: ha a madárinfluenza vírusa egy szokásos influenzavírushoz kapcsolódik, akkor széleskörű veszélyt jelenthet, és több halált okozhat, mint a SARS. A hirtelen igen magas lázzal kezdődő betegségnek nagyon komoly szövődményei lehetnek (agyvelőgyulladás, tüdőgyulladás). Lappangási ideje rövid, s a megfertőződés utáni napon máris továbbfertőz. A fertőzéshez pedig igen kis mennyiség is elég. (or)