A hiszékenységre építenek az áltudományok hívei

Az áltudomány egyik ismérve, hogy tudományosnak hangzó, kitalált kifejezésekkel, értelmetlen mondanivalóval próbálnak különféle – betegségfeltáró vagy tünet-, esetleg betegségkezelő – módszereket, eszközöket indokolni. Gyakran hivatkoznak az „ősi tudásra”. Árulkodó, ha csak jókat mondanak, ha azt állítják: mindenre jó és nincsenek mellékhatásai. Nagy baj, hogy a betegségek miatt elkeseredett emberek egy része nem bízik a tényeken alapuló orvoslásban (emlékezzünk: a koronavírus-világjárvány felszínre hozta a védőoltást elutasító nézeteket, pedig a védőoltás az emberek millióit mentik meg), de hajlamos tudományosan nem igazolt voltuk ellenére bármiben hinni.

Tévhitek

A hajszőkítésre használt hidrogén-peroxidról egyesek mint különféle egészségi gondok elleni szerről beszélnek, amely szájon át szedve állítólag még rák és AIDS ellen is hatásos. Színtiszta butaság, sőt veszélyes, mert a szervezetben vízzé és oxigéngázzá válik, és utóbbi a véráramba jutva buborékokat képez, és embóliához, szívrohamhoz, szélütéshez vezethet. Hiába dicsérik itt-ott, a klórdioxid ártalmas.

Donald Trump amerikai elnök a Covid-19 világjárvány idején elhíresült kijelentése szerint érdemes lenne fertőtlenítőszert fecskendezni a szervezetbe.

Ostobaság. A kristálykezelés esetében hiányoznak a hatékonyságot igazoló, klinikai vizsgálatokkal szerzett bizonyítékok. A méregtelenítőnek mondott lábfürdő készülékek kapcsán nincs olyan megbízható tanulmány, amely szerint ilyen kezelés hatására valóban távoznának a káros anyagok a szervezetből. Népszerűsítői szerint a gyantából, fémforgácsból és kristályokból készített „orgonitok” javítják a közérzetet, a negatív energiákat pedig pozitívvá alakítják. Tévhit. A pszichoterápia, a kognitív tudományok, az önfejlesztés és más irányzatok elegyítésével született neurolingvisztikus programozás (NLP) szerint az ember nyelve, viselkedése és idegrendszeri folyamatai összefüggnek egymással, így ha megváltozik a nyelvhasználat, az változást okoz a gondolkodásmódban és viselkedésben is. Csakhogy ezt nem igazolták alapos, szigorú tudományos vizsgálatok. Számos olyan „energiagyógyászati módszer” van forgalomban, amelyek hatása kétséges, igazolatlan.

Tudományos bizonyíték nélkül

Az állítólag sokféle tünet kezelésére alkalmas fülgyertya súlyos sérüléseket okozhat, amire már egy 1996-os tanulmány is rámutatott. A „léleksebészetnek” sincs tudományos háttere. Az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete (EASAC) 2017-ben kiadott szakvéleménye szerint nincs tudományos bizonyíték arra, hogy a homeopátiás készítmények bármilyen betegséggel szembeni hatékonysága, állítólagos hatása csupán a placebónak köszönhető. (Placebohatás: amikor az ember abban a hitben veti magát alá egy kezelésnek vagy szed valamilyen szert, hogy az hatásos lesz. Ebben az esetben esetleg segíthet – ilyenkor az egyén hitének gyógyító ereje hat.) A szélsőséges diéták komoly egészségi kockázatokkal járnak, az egyéntől függ, hogy melyik mennyire árt, ezért az orvos engedélye nélkül nem szabadna ilyesmivel élni.

Első az óvatosság

Alapszabály, hogy kizárólag hiteles tudományos forrásokra vagy az azokból torzítás nélkül kiinduló ismeretterjesztő írásokra szabadna építeni. Az óvatosság mindennél fontosabb, főleg az olyan szerekkel és módszerekkel kapcsolatban, amelyekről valaki valakitől azt hallotta, hogy állítólag csodákra képesek...