A gyógyszerész válaszol – Nem altató, de segíti az elalvást

Először is azt kell tudni a melatoninról, hogy természetes hormon, amit az agyban lévő tobozmirigy (epifízis) termel a fényviszonyoktól függően. Amikor besötétedik, az agy „biológiai órája” jelzi a tobozmirigynek, hogy indítsa el a melatonin termelését. Ha a hormon szintje megemelkedik, a test hőmérséklete lecsökken, a vérnyomás és a pulzusszám mérséklődik. Mindez az elalvást és a pihentető alvást segíti elő. 

Nem termelődik állandóan 

A melatonin tehát a szó klasszikus értelmében nem tekinthető altatónak: inkább a szervezet természetes „időzítője“, amely az alvás-ébrenlét napi ciklusának szabályozásában vesz részt. A melatonin termelődése nem állandó, ugyanis az életkorral, az életmóddal és a környezeti tényezőktől függően változik – legtöbbször csökken. 

A legnagyobb problémát manapság az úgynevezett kék fény jelenti, melyet a monitorok, tévékészülékek és az okostelefonok bocsátanak ki. Ez a fény csökkenti a melatonintermelődést. Így sokan nehezen alszanak el, ha késő este, elalvás előtt képernyő előtt töltik az időt. Azoknál, akik éjszakai műszakban dolgoznak vagy gyakran utaznak repülővel a kontinensek között, a melatonintermelődés szintén rendszertelenné válhat. 

Jó tudni, hogy a tobozmirigy melatonintermelő képessége az évek során fokozatosan csökken: az idősebbek gyakran tapasztalják, hogy csökken az alvásigényük, esetleg éjszaka kevesebbet alszanak, napközben pedig szundikálnak. A helytelen életmód, a fokozott koffein- vagy alkoholfogyasztás, a dohányzás szintén gátolhatja a melatonin termelődését. Bárki tapasztalhatja azt is, hogy a kevés, természetes fényben eltöltött napok is okozhatnak problémákat. 

Amire oda kell figyelni 

Melatoninhiányra utal, ha este nehezen tudunk elaludni, vagy hajnalban felébredünk s már nem tudunk visszaaludni, miközben napközben fáradtnak, illetve feszültnek érezzük magunkat. További tünet lehet még a rossz összpontosítás, a levertség, a fejfájás vagy a migrén. Ha pótolni szeretnénk a hiányzó melatonint, számos készítmény áll a rendelkezésünkre. 5 mg-s adagban vényköteles gyógyszerként, kisebb dózisban (1 vagy 3 mg-os) étrend-kiegészítőként is hozzáférhető. 

A különböző gyógyszerformák között nagy különbségek lehetnek – nemcsak a fajtákban, hanem adagolásban is. Kaphatók tabletták (olyanok is, amelyek fokozatosan oldódnak, sőt gumicukorszer, rágótabletta is) és sprayek (melyek gyorsabban szívódnak fel). A melatonin legnagyobb előnye a hagyományos altatókkal és nyugtatókkal szemben, hogy nem „elnyomja” az agyi aktivitást, hanem segít visszaállítani a természetes alvás-ébrenlét ritmust. 

A melatonin nem vált ki toleranciát vagy fizikai függőséget, míg benzodiazepin típusú altatók esetében a szervezet gyorsan hozzászokhat, így egyre nagyobb dózisra lehet szükség ugyanazon hatás eléréséhez, és elhagyásuk elvonási tünetekkel járhat. A klasszikus altatók egyik legkellemetlenebb mellékhatása a „másnaposság” – amikor az ember másnap bágyadt, szédül, lassabban reagál. 

Az adagolás egyénenként változik 

A melatonin ezzel szemben általában nem okoz nappali álmosságot, mert hatása az éjszakai alvásra korlátozódik, mivel 4-5 óra alatt metabolizálódik a testünkben. Érdekesség: amellett, hogy az elalvás idejét rövidíti, javítja az alvás minőségét is. A pihentetőbb alvásnak köszönhetően napközben javul az összpontosító képesség, a hangulat és a teljesítőképesség is. 

A megfelelő adagolás egyénenként változik. Általában 1–3 mg elegendő, de egyes esetekben (pl. időseknél, műszakban dolgozóknál) magasabb dózisra lehet szükség. Lefekvés előtt 30–60 perccel vegyük be és utána már lazuljunk el. Soha ne kombináljuk altatóval vagy alkohollal.