5 ok, amiért nehezebben fogy le a cukorbeteg

Több kutatás – például a tirzepatid vagy semaglutid hatóanyagú készítményekkel végzett vizsgálatok – is kimutatta, hogy a 2-es típusú cukorbetegek általában kevesebbet fogynak, mint azok, akiknek nincs cukorbetegségük. Ennek hátterében több, egymással összefüggő tényező áll.

A magas inzulinszint elősegíti a hízást

A túlsúly és az inzulinrezisztencia gyakran kéz a kézben jár. A szervezet ilyenkor több inzulint termel, hogy a sejtek mégis fel tudják venni a cukrot a vérből – ezt nevezzük hiperinzulinémiának. Az inzulin ugyanakkor „építő” hormon, amely elősegíti a zsírraktározást, különösen a hasüregi (zsigeri) zsírszövetben. Ez a folyamat tovább fokozza az inzulinrezisztenciát, így egy ördögi kör alakul ki, amely megnehezíti a fogyást.

A szervezet „takaréklángra” kapcsol

A cukorbetegeknél a vércukorszint normalizálása után a vizelettel történő cukorürítés (glukozúria) jelentősen csökken. Korábban a szervezet a magas vércukor miatt több energiát vesztett a vizeleten keresztül, de ha a cukorháztartás rendeződik, ez az „energiaveszteség” megszűnik. Így kevesebb kalóriát veszít a test, vagyis a fogyás üteme lelassul, még ugyanazzal az étrenddel is.

Egyes gyógyszerek hízást okozhatnak

Nem minden vércukorszint-csökkentő gyógyszer segíti a fogyást. Bizonyos típusok épp ellenkezőleg: súlygyarapodást válthatnak ki. Ilyen például az inzulin: a hosszú hatású (bázisinzulin) 1–1,5 kg, a kombinált (bázis-bólus) kezelés akár 3 kg súlynövekedést is okozhat, a szulfonilureák: ezek fokozzák a szervezet saját inzulintermelését, így 1–3 kg súlytöbbletet eredményezhetnek, pioglitazon: az egyetlen forgalomban lévő tiazolidindion típusú szer, amely körülbelül 2 kg súlynövekedést okozhat – főként folyadék-visszatartás és bőr alatti zsírfelhalmozódás miatt, nem pedig a hasi zsírszövet növekedésével.

Amikor több kalóriát fogyaszthatunk

Az alacsony vércukorszint (hipoglikémia) az inzulin és a szulfonilurea kezelés egyik legfontosabb mellékhatása.

Amikor a vércukor leesik, az étvágy erősen megnő, és a szervezet gyorsan szénhidrátot kíván – gyakran többet is, mint amennyire szükség lenne.

Ezenfelül sokan elővigyázatosságból is többet esznek, hogy elkerüljék a rosszullétet, ami hosszú távon gátolja a fogyást.

A mozgás lehetősége gyakran korlátozott

A rendszeres testmozgás kulcsfontosságú mind a vércukorszint szabályozásában, mind a testsúlycsökkentésben. Sajnos sok 2-es típusú cukorbeteg esetében egyéb betegségek vagy szövődmények korlátozzák a mozgást. Ilyen lehet például: szívvagy vesebetegség, tüdőproblémák, idegkárosodás (neuropátia), perifériás érbetegség vagy a diabéteszes láb.

Ezek a tényezők megnehezítik a rendszeres mozgást, így az életmódbeli változtatások hatása is csökken.

Mit tehet a beteg?

A fogyás cukorbetegség esetén valóban nehezebb, de nem lehetetlen. A siker kulcsa a személyre szabott, orvos által irányított kezelés, amely figyelembe veszi az alkalmazott gyógyszerek hatását is.

Érdemes diabetológus és dietetikus segítségét kérni az étrend és a mozgásprogram összeállításához.

A modern, testsúlycsökkentő hatású gyógyszerek (például GLP-1-analógok) és a fokozatos életmódváltás együtt képesek tartós eredményt hozni – javítva nemcsak a vércukorszintet, hanem a közérzetet és az életminőséget is.

(medscape)