Velünk a selejtet etetik?

 Az Európai Unió rendelete szerint ugyanattól a gyártótól származó és ugyanazt a nevet viselő élelmiszer országonként tartalmazhat más összetevőket, vagy lehet más az arányuk. Ezt állítólag az egyes nemzetek különböző ízlésvilága indokolja, de mi azért úgy érezzük, hogy nem csak mást, hanem egyszerűen selejtárut kapunk.

Ugyanaz a márka, rosszabb minőség

Az érzés pedig nem megalapozatlan: laboratóriumi vizsgálatok igazolják, hogy a nálunk forgalmazott joghurtokban kevesebb a tejzsír, a kávénak kisebb a koffeintartalma, a kólába cukor helyett glükózt tesznek, a pizzán pedig nincs sonka. A vizsgálatokat a Prágai Vegyipari Egyetemen végezték, és a kapott eredmények alapján Csehország és Szlovákia közösen fordul az Európai Unióhoz az azonos élelmiszerek különböző minőségének ügyében. A panaszhoz valószínűleg csatlakozni fog Románia és Bulgária is, ahol még több tapasztalatuk van a vevőknek azzal, hogy a nagy világmárkák csak a maradékot, a silányabb minőségű portékát adják el nekik.

A gyártók ezt természetesen tagadják, azt állítják, csak az egyes országok étkezési szokásaihoz és ízlésvilágához próbálnak alkalmazkodni. Ezért valahol markánsabbak, máshol lágyabbak az ízek, egyes országokban zsírosabb, máshol húsosabb a pástétom, van, ahol jobban, máshol kevésbé pörkölik a kávét. Ez így jól is hangzik, csakhogy a laboratóriumi tesztek szerint a pástétomok és húskészítmények zsírtartalma vágóhídi hulladék, a kávé nem erősebben pörkölt, hanem égett, a joghurtból kisajnálták a tejfölt és a gyümölcsöt. „A kelet-európai piacra szállított termékek bizonyítottan rosszabb minőségűek, mint azok, amelyeket a nyugati államokban adnak el. Ez nemcsak az élelmiszerekre, hanem a kozmetikumokra, tisztítószerekre, sőt még a toalettpapírra is érvényes” – írták beadványukban az uniós képviselők, s arra szólították fel az Európai Bizottságot, hogy vessen véget a keleti országok hátrányos megkülönböztetésének.

Szlovákia másodosztályút kap

Az érdekérvényesítés azonban nagyon nehéz lesz, mert a jelenleg hatályos szabályok szerint az unióban kapható élelmiszereknek a biztonsági előírásoknak kell megfelelniük, az egyes államokban forgalmazott változataik összetevőit nem hasonlítják össze. A gyártók egybehangzóan azt állítják, hogy nem is érné meg nekik külön-külön, eltérő minőségű termékeket gyártani az egyes piacokra, csak az adalékanyagokat, aromákat adagolják a helyi ízlés szerint. Ezzel szemben a Szlovák Fogyasztók Szövetsége által hat márkás élelmiszeren elvégzett teszt azt igazolta, hogy nem csak a szubjektív ízlés szerint nagyok a különbségek.

Németországtól Bulgáriáig nyolc uniós országban vásárolták meg ugyanazokat a termékeket, és nemcsak kóstolás, hanem laboratóriumi tesztek alapján is igazolták, hogy az összetételük sem az adalékanyagaikat, sem a minőségüket illetően nem egyforma. „Létezik első, második és harmadik kategória, a minőség természetesen egyre silányabb. Az első osztályú élelmiszereket Németországba és Ausztriába szállítják, a másodosztályúakat Lengyelországba, Csehországba, Szlovákiába és Magyarországra, a harmadosztályúakat pedig Romániába és Bulgáriába” – állítja Miloš Lauko, a fogyasztók szövetségének elnöke.

Még a vécépapír is vékonyabb

Az Állami Élelmiszer-ipari Intézetben végzett tesztek például azt igazolták, hogy míg a nyugati országokban forgalmazott alkoholmentes italokat jó minőségű cukorral édesítik, keleten kukoricából nyert ipari cukorral készülnek. A fűszerekben nincs annyi illatanyag, a kávé keserűbb, a toalettpapír és a papír zsebkendő vékonyabb. Tény, hogy az összetételt a gyártó mindig feltünteti a csomagoláson, tehát érvelhet azzal, hogy nem árul zsákbamacskát, de az is tény, hogy a vevő joggal várja el egy bizonyos márkától bárhol a világon ugyanazt a minőséget és ízvilágot. Ennek eléréséhez azonban törvénymódosításra volna szükség, amely a nyugati államok képviselőinek szavazatai nélkül megvalósíthatatlan. Kérdés, találnak-e a keletiek szövetségeseket olyan probléma megoldásához, amelyet a nyugatiak nem is értenek. Az ő álláspontjuk az, hogy mivel többet fizetnek az áruért, jár nekik a jobb minőség; és az árak ott többnyire magasabbak is. De nem mindig, mert egyes termékek ugyanannyiért vagy akár olcsóbban is sokkal jobb minőségben kaphatók Ausztriában.

Ez mindenképp érvényes a gyümölcsre, zöldségre, édességekre és tisztítószerekre, de akár a húsra és a pékárura is. „Ha Szlovákiában termesztett gyümölcsöt, zöldséget, itt tenyésztett állatokból származó húst vagy itt gyártott terméket vásárolunk, a kiváló minőség nálunk is garantálható, mert az előírásaink szigorúbbak, mint a környező országokéi. De a behozott élelmiszerre nem a mi jogszabályaink, hanem az uniós előírások vonatkoznak. Azoknál pedig a biztonság az alapelv, és minden engedélyezetett, ami nem ártalmas az egészségre” – magyarázza Jarmila Halgašová, a Szlovákiai Élelmiszer-ipari Kamara igazgatója. Az Európai Bizottságnak szeptemberben kellene foglalkoznia Szlovákia és Csehország beadványával. Ha elfogadja, nagy az esélye annak, hogy az Európai Parlament arra kötelezi a gyártókat, hogy mindenhová egyforma termékeket szállítsanak. És akkor végre megtudhatjuk, milyen az igazi kóla, Hellman’s majonéz vagy Ristorante pizza.

Miben különböznek a nálunk és a nyugati államokban forgalmazott termékek?

• A kóla nálunk nem cukrot, hanem kukoricából nyert glükózt tartalmaz
• A kávé erősebben pörkölt, gyakran égett
• A fűszerek nedvesek, sok bennük a hulladék, és kevesebb a természetes festékanyag, például a pirospaprikában a kapszaicin
• A toalettpapír és a papír zsebkendő vékonyabb
• A kávéban kevesebb a jobb minőségű arabica
• A joghurtokban nincs vagy kevesebb a tejföl és a darabos gyümölcs
• A Nesquik kakaóporban nincs az ital élvezeti értékét növelő maltodextrin
• A paradicsomos készítményekhez nem tiszta paradicsomot, hanem paradicsompürét használnak
• A mélyhűtött pizzák kisebbek, kevesebb rajtuk a sonka, paradicsompüré és sajt, s olívaolaj helyett repceolajjal készülnek
• A Nutellában kevesebb a mogyoró, és több az édesítőszer
• A mosóporokban kevesebb illatanyag és több környezetre ártalmas foszfát van
• A pástétomokban, húskészítményekben több a zsiradék
• A sajtok gyakrabban tartalmaznak növényi olajokat
• A teákban több az aroma és kevesebb a gyümölcs vagy a teafű