Szigorúbban ellenőrzik a betegeket!

Minderre az indoklás szerint azért van szükség, mert a munkahelyi elbocsátások elől egyre többen menekülnek betegállományba. A korábbi gyakorlat az volt, hogy ha valaki lázasan vagy hasmenéssel maradt otthon, és orvoshoz csak akkor ment el, amikor az állapota megengedte, a szociális biztosító elfogadta az utólagos igazolást. Mivel azonban ezzel állítólag sokan visszaéltek, a júliustól érvényes törvénymódosítás szerint az orvos csak akkor írhatja ki visszamenőleg a beteget, ha az a mentőszolgálattól vagy az orvosi ügyeletről igazolást hoz. Az orvosok szerint ez ugyan a mentőszolgálatok és az ügyeletek nagyobb leterheltségével jár majd, mert azokat is ki kell vizsgálniuk, akik nem fordultak volna hozzájuk, de a szabály, az szabály – ezentúl a várótermekben ülő és a segélyvonalakat hívók számát azok is gyarapítják, akiknek ellátásra nincs, csupán igazolásra van szükségük. Az ellátásról szóló igazolás alapján az általános orvos, a nőgyógyász vagy a kórházi kezelőorvos döntheti el, mikor kezdődött és meddig tart a munkaképtelenség. Más orvos nem írhat ki betegállományba, mindegyiktől az általános orvoshoz kell menni, amelyik az időtartamot és gyógymódot is előírja. A kórházban, éjszakai ügyeleten, mentőszolgálatnál vagy bármilyen más orvosnál kezelt beteg köteles három napon belül ellátogatni az általános orvosához, majd az ott kapott igazolást leadni a szociális biztosítónál. A betegállomány az orvosi ellátás első napjától, vagy ha az éjszaka történt, másnaptól kezdődik.

Kimenőt az orvos ugyancsak a munkaképtelenség első napjától engedélyezhet, s időpontját és időtartamát egyaránt megszabja. A megszokott időpontok a délelőtt 10.00 és 12.00 óra s a délután 14.00 és 16.00 óra közötti, de a beteg kérésére az orvos ezen később is változtathat, és indokolt esetben a tartózkodási hely megváltoztatását is engedélyezheti – például ha valaki hozzátartozókhoz, barátokhoz költözik, akik gondoskodnak róla. Az ellenőrizhetőség végett a munkaképtelenségről szóló igazoláson és a páciens egészségügyi dokumentációjában is fel kell tüntetni a beteg tartózkodási helyét, egyébként az állandó lakhelyén fogják keresni, és nem biztos, hogy utólag elhiszik neki, miért nem volt otthon. Ha a beteg állapota a munkaképtelenségi időszak végéig nem javul, netán rosszabbodik, az orvos meghosszabbíthatja a betegállományt. Az új igazolást legkésőbb azon a napon kell kiállítani, amelytől eredetileg munkaképesnek nyilvánította volna a beteget. 

Ünnepnapon is jöhet ellenőr

A szociális biztosító ellenőrei 2014 első felében 463 esetben állapították meg, hogy a beteg nem tartotta meg az előírt gyógymódot. Vagyis: a betegállomány ideje alatt nem tartózkodott otthon, nem feküdt, munkát végzett, részeg volt stb. Csaknem 3700 esetben idő előtt befejezettnek nyilvánították a betegállományt, mert kiderült, hogy az illetőnek semmi baja, csak az elbocsátást akarja elodázni, más teendőit végzi. Sőt, arra is akadt példa, hogy külföldön dolgozott, nyaralt, vagy épp vizsgázott az egyetemen. Peter Višváder, a biztosító szóvivője hangsúlyozta, hogy a betegállományban levő személy csak az általános orvosa által előre meghatározott kimenő idejére hagyhatja el otthonát. „Természetesen ha objektív okok miatt nem tudta megtartani a kijelölt időtartamot, mert az orvosnál várakozott, gyógyszertárban volt, vagy élelmiszert kellett vásárolnia, mert egyedül él, azt belátjuk. De legkésőbb három nappal azt követően, hogy az ellenőrök nála jártak, és nem találták otthon, jelentkeznie kell a szociális biztosítónál, hogy magyarázattal szolgáljon.” 

Az ellenőrök már a munkaképtelenség első napján kopogtathatnak a betegnél, a nap bármely órájában, hétvégén és ünnepnapokon is. Ha nem találják otthon, értesítést hagynak nála, és utólag is ellenőrzik az indokait. „Ha orvosnál járt, fel kell mutatnia az erről szóló igazolást. Bizonyítania kell azt is, hogy a kimenő ideje alatt nem tudta volna beszerezni, amire szüksége volt, mert például az orvosságát adott időpontra készítették el, gyógyszertár csak a szomszédos településen található, vagy egyedül él, és nincs, aki bevásároljon számára”– sorolja Peter Višváder. 

Aki bliccel, nem kap táppénzt

A szociális biztosító munkatársai nemcsak azt ellenőrzik, hogy valaki megtartja-e az előírt gyógymódot, hanem azt is, hogy az orvos indokoltan nyilvánította-e őt munkaképtelennek. A beteget otthonában látogatják meg, de csak az engedélyével léphetnek be a lakásba. Akinek kételyei vannak a kilétüket illetően, nyugodtan kérje tőlük az igazolványukat. A biztosító helyileg illetékes kirendeltségének igazgatója által aláírt okmánnyal kell igazolniuk magukat, és semmi okuk arra, hogy az egész lakást bejárják. Rendszerint négyhetente szokták ellenőrizni a hosszan betegeskedőket, de akár két-három napos munkaképtelenség esetén is becsöngethetnek, mondjuk, a páciens munkahelyéről érkezett bejelentésre, mert a főnöke nem hiszi el, hogy igazán beteg.

Akit azon kapnak, hogy nem tartja meg az orvosa által előírtakat, vagy még csak otthon sincs, és nem tud elfogadható magyarázattal szolgálni, annak a betegállományát azonnal megszüntetik. Ez azt jelenti, hogy a szabályok megsértésének időpontjától egészen a munkaképtelenségi időszak végéig nem kap táppénzt. Ha az még egy hónapnál tovább tart, a táppénz megvonásának ideje nem lehet több mint harminc nap! Akit ismételten nem találnak otthon az ellenőrök, az bírságra is számíthat. Összege 20-tól 70 euróig terjed. A biztosító figyelembe veszi, mennyire súlyos a szabálysértés, és hogy először vagy ismételten fordult-e elő. Némely, főleg pszichiátriai megbetegedések esetében az orvos egész napos kimenőt is engedélyezhet, mert itt épp a bezártság ártana a betegnek.

Mindennapi társunk, a stressz

Az Európai Unió tagállamaiban az alkalmazottak megbetegedésének második leggyakoribb oka a munkahelyi stressz, és ez áll a betegállományban töltött idő több mint ötven százalékának hátterében is. Kiváltói éppúgy lehetnek az alkalmazottakkal szembeni túlzott elvárások, az egymásnak ellentmondó és érthetetlen utasítások, a rossz szervezés és kaotikus irányítás, a bizonytalanság, a folytonos átszervezés vagy a szabályok állandó változtatása, akár visszamenőleges érvénnyel, mint a negatív és nyomasztó munkahelyi légkör, a kiközösítés és a zaklatás. A munkahelyi stressz komoly kiadásokat is okoz az EU-tagállamoknak, mert a beteg alkalmazottak vagy egyáltalán nem állnak munkába, vagy ha megjelennek is munkahelyükön, teljesítményük gyengébb a vártnál. Az Európai Munkabiztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség adatai szerint az alkalmazottak fele véli úgy, hogy munkahelyén a stressz mindennapi jelenség, és minden negyedik szerint hosszú ideje tart. Ezt igazolja az a tény is, hogy ma minden hatodik munkaképes embernek van valamilyen pszichikai problémája, amelynek gyökerét vagy közvetlen kiváltóját a munkahelyén kell keresni.

Szociális munkaképtelenek

Betegállományban lévő személynek a munkaadója nem mondhat fel. Kivételt csak azok az esetek képeznek, amikor az egész céget megszüntetik, elköltöztetik, és az alkalmazott nem egyezett bele az új feltételekbe, vagy ha valamilyen súlyos mulasztást, szabálysértést követett el. Ezért sokan az orvosnál keresnek megoldást, és megpróbálják legalább elodázni az elkerülhetetlent. Mivel az orvosnak elsősorban a beteg szubjektív panaszaiból kell kiindulnia, a legtöbb hozzá fordulónál talál valamilyen okot arra, hogy kiírja. Nem is teljesen alaptalanul: kisebb-nagyobb gerincbántalmaikat, láb- és derékfájásaikat sokan nem kezeltetik, amíg munkájuk van, mert egyetlen napot sem mernek hiányozni. A jelenséget szociális munkaképtelenségnek hívják, és amíg a munkaképes lakosság egészségi állapota nálunk olyan, amilyen, nem is nagyon lehet megkülönböztetni a valódi betegségtől. Csak az indítéka más, mert aki az elbocsátástól való félelmében megy orvoshoz, az elsősorban nem gyógyulni akar, hanem életben maradni.

Ha a vállalkozó beteg

A kötelezően biztosított vállalkozók az orvos által igazolt munkaképtelenség időtartama alatt nem fizetik a járulékot a szociális biztosítónak. Ugyanez vonatkozik az anyasági szabadságon lévő nőkre és azokra a személyekre, akiknél az orvos járvány miatt kötelező karantént rendelt el. Ez alatt az időszak alatt a biztosításuk érvényes, de ha a betegállomány 52 hétnél tovább tart, ideiglenesen megszűnik. Ezt a helyileg illetékes szociális biztosítónál nyolc napon belül jelenteniük kell. Amint újra munkaképessé válnak, ugyancsak jelenteniük kell, hogy a biztosítás megszakítása befejeződött.

Kevesebben hiányoznak

* A 2014 első felében a szociális biztosító 335 ezer ideiglenesen munkaképtelen személyt tartott nyilván. Ez 54 ezerrel kevesebb, mint 2013 első felében volt.

* Naponta 86 ezren hiányoztak betegség miatt munkahelyükről. Tavaly az év azonos időszakában számuk 10 ezerrel több volt.

* A munkaképtelenség átlagos hossza idén 46,88, tavaly 45,11 nap volt – ebből az is következik, hogy többnyire csak azok íratják ki magukat, akik valóban komoly betegek.

* A biztosító munkatársai 61 ezer ellenőrzést tartottak a betegeknél, 3685 esetben megszüntették a munkaképtelenséget, 463 esetben állapították meg, hogy a beteg nem tartotta be az orvos utasításait.

Legfőbb bűnös a stressz

* A munkahelyi stresszt illetően nincs különbség a nemek között: a férfiaknak 23,3, a nőknek 21 százaléka tapasztalta.

* Leginkább a 40 és 50 közötti korosztályt érinti: ők már elég fáradtak, de még nincs kilátásuk a nyugdíjra, s a munkahely elvesztése végzetes lehet számukra.

* Legkevésbé a 18–25 évesek szenvednek tőle, mert a fiatalok még könnyen váltanak.

* A munkahelyi kimaradások 60 százalékát és a két hétnél tovább tartó munkaképtelenség 25 százalékát a stressz okozza.

Részben munkaképesek?

Külföldön, elsősorban a skandináv országokban létezik a részleges munkaképesség gyakorlata. A páciensek – többnyire rákos betegek vagy végtagtörést szenvedett, nem fizikai munkát végző személyek – a munkaadóval kötött megállapodás alapján néhány órát dolgoznak naponta. Így a szociális biztosító kiadásai is csökkenek, és a beteg sem esik ki teljesen a gyakorlatból, nem veszíti el munkahelyi kapcsolatait. A munka törvénykönyve az ilyen megoldást Szlovákiában nem teszi lehetővé, a betegállományt teljesen meg kell szüntetni, ha valaki munkába akar lépni. A munkaügyi minisztérium állítólag fontolgatja a változtatást, de a nagyarányú munkanélküliség miatt erre a közeljövőben biztosan nem kerül sor.

Ki fizeti a táppénzt?

* A betegállományban lévő alkalmazottat a munkaképtelenség első tíz napján a munkaadó „fizeti”, a 11. naptól a szociális biztosítóból kap táppénzt.

* A munkaviszony és a betegbiztosítás megszűnte után a védelmi időszak hét napig tart, csupán a várandós nőket védi a törvény nyolc hónapig.

* Táppénzt legfeljebb 52 hétig fizet a szociális biztosító.