<p>A Disznótor a 20. század első feléből az ötvenes évekbe átnyúló magyar családregény. A Kémery és a Tóth család három nemzedékét ismerhetjük meg az érintettek emlékképei alapján. A szereplők ugyanis keveset beszélnek, ám annál többet emlékeznek. Például az I. világháborúra, amelyben elesik idősebb Tóth János, és így az özvegynek egyedül kell felnevelnie Jánost, Sándort és Sárikát.</p>
S bár mindhárman tehetségesek, továbbtanulásról hiába is álmodoznak, mert „a mama azt mondta, csak egyre telik, arra is alig. Sára mindkettőjüknél okosabb volt, őt kellett volna iskoláztatni, hogy olyat tanuljon, amiből a keze nélkül is megél. De János volt a legidősebb, hát annak jutott minden.” Mégis elhagyja a segítségére szoruló családot és a szegény Szappanos utcát, belebolondul a gazdag Kémery Paulába, aki azonban sose fogadja őt el teljes értékű társnak. Lenézi származásáért, sutaságáért, férfihoz nem méltó érzékenységéért. Sértegeti, megalázza, míg János rá nem döbben: házasságuk alatt ő csak második Paula életében. Az első a gyermekkori játszótárs és kamaszkori szerelmi partner, Szalay Gábor volt, és maradt is az utolsó pillanatig. A hajdani jómód ellenére nem boldogabb a Kémery család sem. A 22 évesen tüdőbajban meghalt fiatal anya s az őt nélkülözni nem tudó, ezért öngyilkosságba menekülő apa három árvát hagy maga után: a négy hónapos Győzőt, a hároméves Paulát és az ötéves Veronkát. A kicsiket a szigorú nagymama és a vénkisasszony nagynéni, Klárika neveli fel. S mivel a gyermekek szeretetet alig kapnak, ám verést annál többet, felnőve ők sem tudják igazán kimutatni érzelmeiket. Ezért érezheti azt az olvasó, hogy ebben a történetben szinte mindenki mindenkit gyűlöl, lenéz, nem tud a másiknak megbocsátani. Paula azt, hogy János rokonsága egyszer sem jött el őt meglátogatni, míg gyermekágyas volt, János anyja és testvérei azt, hogy Kémeryék díszesen terített asztalánál az evőeszközök számukra megoldhatatlan használati sorrendje megalázó helyzetbe hozta őket. Ibolya, János sógornője nem tudja elfelejteni, hogy nem őt, hanem a gazdag lányt vette el feleségül, és ezért mondja meg neki, hogy esténként kivel és hova jár Paula. A pásztoróráknak otthont adó Klárika néni azt nem tudja lenyelni, hogy „kiszolgáltatott, ennyi mocsok, gyalázat, megaláztatás, félelem között” kell időskorában élnie. A tragédiába torkolló cselekmény mindössze 48 órában zajlik, ám a történet több évtizedet ölel fel. A Disznótor nem könnyű olvasmány, de ha beleássa magát az ember, a kíváncsiság hajtja a végkifejlet felé. És közben rájön, hogy ez is egyike Szabó Magda remekműveinek.
Jövő héten Szabó Magda Pilátus című könyvét mutatjuk be
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.