Mit eszik a gyerek nyáron?

<p>Azt gondolnánk, nyáron táplálkozunk a legegészségesebben, hiszen itt a rengeteg gyümölcs, zöldség, hal, aztán kiderül, hogy ennek az ellenkezője igaz.</p>

A gyerekek nyáron fogyasztják a legtöbb sót és cukrot, mert nassolnak, fagyiznak, cukrozott üdítőket isznak, és még annyira sem ügyel rájuk senki, mint az iskolaévben.

A táborba indulóknak általában burgonyaszirmot, sósmogyorót, nápolyit csomagolnak a szülők, de akik itthon maradnak, azok sem nyers répát rágcsálnak a számítógép vagy a tévé előtt. Nyáron minden szempontból mindenki engedékenyebb, ez érvényes a gyerekek étrendjére is. Az eredmény pedig az, hogy két hónap alatt az éves só- és cukormennyiség 40%-át veszik magukhoz. Ez derült ki abból a felmérésből, amelyet a közegészségügyi hivatal végzett 6–15 éves gyerekek között. Sóban és cukorban már az óvodákban és iskolákban sincs hiány és nagyon sok családban a vacsorát is gyorsétteremben, mélyhűtött pizzával intézik el.

 

Nem kóstolunk, csak sózunk

Szlovákiában a felmérések eredményei szerint főleg sózni szeretnek az emberek, már egészen kiskorban is. „Mivel otthon azt látják a gyerekek, hogy a szüleik még mielőtt megkóstolnák az ételt, megsózzák egy kicsit, ők is ezt teszik. Mire eljutnak az óvodába, iskolába, már annyira rászoknak a sós ízre, hogy jellegtelennek tűnik nekik minden, ami nincs túlsózva” – mondja Anna Krajčiová dietetikus. Egy felnőtt ember napi sóadagja 5 gramm, ennek egyharmadát, 1,75 grammot kellene elfogyasztania az ebéddel. A gyermeknél e mennyiségnek a fele ajánlott, azért is vezetik be az iskolai étkezdékben már szeptembertől a sókorlátozó programot. Mivel a beszerzett alapanyagok sótartalmát nem tudják befolyásolni, a legtöbb iskolában ez abban fog kimerülni, hogy az asztalokra már nem helyeznek ki sótartókat. „Félő, az eredmény az lesz, hogy a gyerekek nem fogják megenni az iskolai ebédet, ezért a szülők kiíratják őket, és a büfében vesznek hamburgert vagy lángost. Az egészséges étkezésre való nevelés ugyanis nem az iskolai étkezdében, hanem otthon, a konyhában kezdődik” – teszi hozzá a szakember.

 

Sós ropi, jégkrém, kóla

Márpedig mifelénk ezzel a családok többsége nem sokat törődik. A közös étkezések ritkaságszámba mennek, a gyerekek több mint fele egyáltalán nem reggelizik, negyede nem is vacsorázik otthon. Az iskolában ebédel, utána pedig bekap valamit, ami akad otthon. „Egyre több az olyan család, ahol már csak nagy ünnepeken ülnek együtt az asztalnál, az étkezési kultúra lassan ismeretlen fogalommá válik. „A gyerekek rendszeresen bagettet, hamburgert, pizzát, chipseket és édességet esznek, kólát és energiaitalokat isznak. Nyáron ez fokozottan érvényes, hiszen egész napokat töltenek egyedül. Főleg a tizenévesek táplálkozása borzasztó, rájuk már nem ügyelnek a szülők, és van, aki napokig él sós ropin meg jégkrémen.”

Az iskoláskorú gyermekek egészségi állapotát vizsgáló nemzetközi felmérés (HBSC) szerint egyre több tizenéves fogyaszt magas koffeintartalmú italokat is. Na, nem kávéznak, inkább energiaitalokat löknek magukba – főleg a fiúk. „Ezek az italok nagyon sok szénhidrátot tartalmaznak, hamar teltségérzést keltenek, de ugyanilyen hamar csökkentik is a vércukorszintet, ami növeli az édesség utáni vágyat. A túlzott fogyasztás pedig nem csak elhízáshoz, de az érrendszeri betegségek kockázatának növekedéséhez is vezethet. Vizsgálatok mutatták ki, hogy a magas koffeintartalom a gyerekeknél a létező betegségek lefolyásán ronthat, hiperaktivitást, agressziót idézhet elő. Ennek ellenére az energiaitalok Litvánián kívül az Európai Unió valamennyi tagállamában szabadon megvásárolhatók, csak Svédországban kötik a 15. életévhez az eladást. Nálunk néhol még az iskolai büfékben is lehet energiaitalt kapni.

 

Szörpös vízzel kezdődik

Ahol meg nem, ott biztosan akad kóla, és mindenféle más cukrozott üdítő, mert a büfét szinte mindig bérlő üzemelteti, és egészen egyszerű üzleti logika szerint azt árulja, ami iránt van kereslet. „Ez még érthető is, de az már kevésbé, hogy az óvodákban miért adnak a tiszta csapvíz, vagy tea helyett szörpös vizet a gyerekeknek. Miközben a minisztériumi rendelet is úgy szól, hogy szomjúság ellen gyenge fekete teát, legalább egyharmad rész gyümölcsöt tartalmazó levet, gyümölcsteát, tiszta vizet vagy tejet lehet a gyerekeknek adni – mindezt cukor hozzáadása nélkül.” A vizet csak citrommal vagy gyógynövényekkel – citromfűvel, mentalevéllel – ajánlott ízesíteni, semmiképp nem magas cukortartalmú szörpökkel, de ennek ellenére sok intézményben még mindig ezt teszik, arra hivatkozva, hogy ha nem édes a víz, a gyerekek ne isszák meg.

„A folyadékbevitel fontos, de az sem mindegy, hogy a cukros vizekkel rontják a gyerekek a fogaikat. Főleg azóta, hogy az óvodákban már nem kötelező a délutáni alvás előtt a fogmosás. Nem kevésbé fontos, hogy az ízektől való függőség gyerekkorban alakul ki, aki az óvodában tiszta vizet ivott, az később is meglesz cukrozott üdítők nélkül” – figyelmeztet a dietetikus, hozzátéve, hogy tini korban van egy időszak, amikor az ember azért iszik kólát meg energiaitalokat, mert ez a menő, de ez átmeneti. „Ha később visszatér a tiszta vízhez, nincs semmi baj, alkalmanként megengedhető némi kilengés, a lényeg az, hogy ne váljon a nassolás és torkoskodás rendszeres, a normális táplálkozást és folyadékbevitelt pótló gyakorlattá.”

 

Összement cukorkászacskók

És hogy akkor mégis mit lehet torkosságként csomagolni a gyereknek? Jó minőségű keserű csokit, teljes kiőrlésű kekszet, aszalt gyümölcsöt, só nélküli sajtos, magvas ropogóst. Szokás dolga az egész, és a szakember szerint divaté is, a tinik között elég, ha a társaság legnépszerűbb tagja nem nassol, és nem iszik cukros üdítőt, garantáltan a többi sem fog. „Ez inkább a lányokra jellemző, ők vigyáznak a vonalaikra, a fiúk között inkább az a menő, ha bedöntenek egy-két energiaitalt. A HBSC tanulmány eredményei szerint már a 11 éves fiúk is legalább hetente egyszer isznak energiaitalt, 15 évesek 34%-a fogyaszt rendszeresen ilyeneket. A lányoknál az arány kisebb, 16%, ők viszont sokkal több édességet esznek. És főleg nyáron, ami a fagylaltozásnak tulajdonítható.”

A túlzott cukorfogyasztás elleni kampányokra már reagáltak a nagy édességgyártók is: bejelentették, hogy kisebb csomagolásban dobják piacra a termékeiket. A Nestlé, a Lindt, a Ferrero, a Mars és a Ferrera Candy kötelezettséget vállaltak, hogy 2022-ig a termékeik felét olyan csomagolásban kínálják, amely nem haladja meg a 200 kalóriát. Mostanáig, főleg az USA-ban az volt a trend, hogy minél nagyobb, kedvező árú csomagolásban lehessen kapni az édességeket. Ez a jövőben is megmarad, de az XXL adagok mellett már lesznek a polcokon 200 grammos cukorkászacskók és 100 grammos csokoládérudak, nápolyik is. A rossz nyelvek szerint persze elsősorban nem a vevők egészsége érdekében, hanem gazdasági okokból, mert a gyártók a pár grammal kisebb édességet ugyanazon az áron adják, mint a nagyobbat. A változás annyi, hogy eddig a termelési költségek növekedésével érveltek, most pedig a fogyasztók egészségével. Persze a döntés, hogy mekkora csomag csokigolyót vesz le a polcról, mindig a vevőé marad.

 

 

 

 

 

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa a Vasárnap.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!

Ezt olvasta már?