Mi változik 2018-ban?

Idén szerencsére nincs túl sok újdonság, nem kell már január első napjaiban a hivatalokban és a bankokban sorban állni. De azért jó, ha tudunk mindarról, ami érint bennünket, mert mint ismeretes, a tájékozatlanság soha nem ment fel a felelősség alól.

Elsősorban a munkaadóknak kell ügyelniük arra, hogy a szociális biztosító nyilvántartásába legkésőbb egy nappal előre be kell jelenteniük, ha valakit – akár csak egy személyt is – foglalkoztatnak. Annak a határideje, hogy az alkalmazottat kijelentsék a biztosítottak nyilvántartásából, viszont az eddigi egyről nyolc napra bővül. A bejelentési kötelezettséget illetően a törvény nincs tekintettek az ünnep- és szabadnapokra, kijelentéskor viszont az ezek utáni legközelebbi munkanap a határidő.

Biztonságosabb gyermekülések

A kisgyermekes családok számára a legfontosabb változás az, hogy januártól az i-Size szabványnak megfelelő gyermekülést kell használniuk. Ezek oldalról elszenvedett ütközés esetén is védik a kicsit, és 15 hónapos korig megfelelők. Valamennyi Isofix rögzítésű, vagyis nem a biztonsági öv köti be, hanem egyenesen az autó karosszériájához kapcsolódik. „Így kisebb annak a kockázata, hogy elmozdul, mert nem jól kapcsoltuk be a biztonsági övet” – magyarázza Renáta Čuháková nyitrai rendőrségi szóvivő. Egyúttal azt is közli, hogy nem kell rögtön új gyermekülést vásárolni. A türelmi idő öt év, az új szabvány csak az újonnan vásárolt ülésekre vonatkozik. „Kilencven százalékban a régiek is megfelelnek az új szabványnak, de sokszor épp ez a tíz százalék a döntő, úgyhogy alkalomadtán ajánlatos beszerezni a biztonságosabbat. Az is nagyon fontos tudnivaló, hogy tizenöt hónapos koráig a baba csakis a menetiránynak háttal ülhet, és a legjobb, ha a vezető melletti ülésen helyezzük el. Télen arra is érdemes odafigyelni, hogy a gyermekek ne kabátban, overallban üljenek a gyerekülésben, mert így könnyen kicsúszhatnak a rögzítő öv alól” – figyelmeztet Čuháková.

Drágább a lakáshitel

A fiatalok januártól nem kapnak olyan jutányosan jelzáloghitelt, mint mostanáig. Az alacsony havi törlesztőrészlet helyett adókedvezményben részesülnek, vagyis ha lakásra vesznek fel kölcsönt, kevesebb adót fizetnek. Változatlanul olyan 35 éven aluli fiatalok igényelhetik a kedvezményt, akiknek a havi jövedelme nem több, mint az előző évi átlagbér 1,3-szerese, ami jelenleg 1287 euró, és az adóbónusz a hitelkamat 50 százalékának felel meg. Ez a megoldás sokkal előnytelenebb a fiatalok számára, mint az eddigi, mert az adóbónusz csak a felét teszi majd ki annak, amit az alacsonyabb kamatokon megtakarítottak. A havi törlesztőrészletek is emelkednek, mert ezeket a továbbiakban nem támogatja az állam, és az adójóváírást majd csak a következő évben lehet igényelni. Ráadásul maximum öt éven át és legfeljebb évente 400 euróval lehet csökkenteni az adóalapot.

Magasabb nyugdíj

Az idősebb korosztályt inkább a nyugdíjak érintik. Ezekről annyit érdemes tudni, hogy az állam idén mindenkinek a járandóságát két százalékkal emeli, tekintet nélkül az összegre. Akinek eleve szerény a nyugdíja, az ezúttal is kevesebbet kap, mint az, akinek nagyobb. Négyszáz eurós havi járandósága esetében nyolc euró lesz az emelés, amely nem túl sok, főleg onnan nézve nem, hogy a nyolcszáz eurós nyugdíjhoz már tizenhat eurós plusz jár. A szociális juttatások terén azonban sosem volt, most sem lesz igazság, csak jobb vagy rosszabb szabályok léteznek. Ebben az esetben inkább rosszabbak, mert a lakosság elöregedése miatt idén is emelik a nyugdíjkorhatárt. Az 1955. december 31-e után születettek számára további két hónappal kitolódik a nyugdíjba vonulás lehetősége. Mostanáig 62 év és 76 nap volt, 2018-tól 62 év és 139 nap lesz a korhatár.  

A legnagyobb gondot és utánajárást a csereföldek használata okozza majd 2018-ban. Ez több mint százezer ember érint, ennyien jutottak ugyanis az 1990-es évek elejétől átmeneti időszakra pótföldekhez a szétaprózott, főként a szövetkezetek által megművelt földjeik helyett. Ha február végéig nem jelzik, hogy továbbra is használni szeretnék a cserébe kapott földeket, elveszíthetik őket.

Problémás csereföldek

Azoknak, akik az ilyen földet (pozemok do náhradného užívania) továbbra is használni szeretnék, ezt legkésőbb 2018. február 28-ig kell bejelenteniük a helyileg illetékes járási hivatal földügyi osztályán. Ha ezt nem teszik meg, nem hosszabbítják meg a velük kötött szerződést. A csereföldeket használóknak (náhradní užívatelia pozemkov) be kell jelenteniük, hogy továbbra is használni szeretnék a földet, és teljesíteniük kell a törvényileg megszabott feltételeket, amelyek a következők:

A kérelmezőnek meg kell neveznie a kataszteri területet, a csereföld használatáról hozott eddigi döntést, valamint közölnie az általa ismert valamennyi adatot a cserefölddel kapcsolatban. Az indítványozó csak az a személy lehet, aki a múltban hozzájutott a csereföldhöz, nem pedig annak örököse vagy jogi képviselője. Az eddigi döntésnek a cserefölddel kapcsolatban most is érvényesnek kell lennie, a kérelmezőnek bizonyítania kell, hogy a tulajdonában van az adott mezőgazdasági földterület, és nem csak bérli. A további feltétel, hogy a csereföld térben azonosítható legyen, és benne legyen az egyszerűsített elosztási tervben.

Egyelőre nem tisztázott, hogy az elhunyt jogosultak csereföldjeinek ügyében ki járhat el, és azt sem lehet tudni, mi lesz azokkal, akiknek annak idején a szövetkezetek kimérték a csereföldet, de szerződést nem írtak, esetleg a szövetkezetek azóta meg is szűntek. Úgy tűnik, valaki feni a fogát a Dél-Szlovákiában felszabaduló földterületekre, és a feltételezés biztosan nem alaptalan, hiszen 1991 és 2007 között összesen 341 ezer hektár területen 318 ezer csereföldet mértek ki, elsősorban a Lévai, Dunaszerdahelyi, Galántai, Komáromi és Rimaszombati járásban. Ha a Szlovák Nemzeti Párt jelöltje által vezetett mezőgazdasági minisztériumban fontosnak tartják ezt most rendezni, és még az örökösödési jogot sem ismerik el, akkor az érintetteknek is mindent meg kell tenniük, hogy megtartsák, amit korábban joggal ítéltek meg nekik.