Méreg az éléskamrában

<p>Nem tudni, mennyi ideje és hány községben isznak a csallóköziek mérgezett vizet, de hogy régebben, mint három hónapja, és többen lehetnek, mint hat falu hatezer lakosa, az biztos. A határértékek csalókák, a vízvizsgálat pedig drága.</p>

A dolog iróniája, hogy közben ez a régió Szlovákia éléskamrája, Közép-Európa legnagyobb föld alatti ivóvízkészletével. Csak épp azzal nem törődött évtizedekig senki, hogy az intenzív mezőgazdasági termelés, a rengeteg műtrágya és permetszer használata s a környezetvédelem kizárják egymást.

 

Atrazin karácsonyra

Tavaly karácsony előtt hat csallóközi falu (Baka, Csallóköznádasd, Dercsika, Gelle, Lúcs és Sárosfa) mintegy hatezer lakosa ivóvíz nélkül maradt, mert hirtelen kiderült, hogy az atrazin nevű növényvédő szer szintje a megengedettnek az ötszöröse benne. Azóta a helybeliek hol tartálykocsikból vételezik az ivóvizet, hol azt mondják nekik, hogy épp a megengedett szinten van a méreg, tehát nyugodtan ihatják, de hosszú távú, megnyugtató megoldásról még nem volt szó. Ahol a vízművek tulajdona a helyi vízvezeték-hálózat, ott szűrőberendezéseket helyeztek el, de ahol a községé, ott a szűrésről is az önkormányzatnak kell gondoskodnia. 

 

Úgyis a kútból isznak

Mint Nagypaka és Béke esetében is, ahol a határértékhez közeli atrazinszintet mértek a vezetékes vízben. Nagypaka polgármestere, Ivan Seňan azt állítja, hogy az 50 ezer euró értékű berendezés megvásárlása túl nagy terhet róna az önkormányzatra, ezért megpróbálnak rá támogatást szerezni a környezetvédelmi minisztériumtól vagy a vízművektől. Leghamarabb májusban szerelhetik fel a berendezést, és szinte biztos, hogy általa drágulni fog a vezetékes ivóvíz. Ez pedig azt idézheti elő, hogy ismét többen fognak inni a kutakból.

„Nem most került bele az atrazin, hiszen permetezett itt mindenki összevissza. A maradékot kilöttyentették a ház mögé, még a kútba is beleöntötték, hogy ott is ölje meg a kórokozókat. A megszokás nagy úr, és itt inkább mérget isznak az idősebbek, mint hogy fizessenek a vízért. Főleg, ha azt mondják nekik, hogy már évek óta ezt itták, mégsem lett tőle semmi bajuk” – mondta lapunknak a nagypakai B. János, hozzáfűzve, hogy bizony az ő apja sem issza meg a „csapi vizetˮ, és már 88 éves.

A dolog azonban nem ilyen egyszerű. Abban, hogy országosan évek óta a Csallóközben a legtöbb a rákos megbetegedés, a kiadós disznótoros lakomákon kívül annak is szerepe lehet, hogy a déli régióban mezőgazdasággal foglalkoznak, tehát sok növényvédő szert használnak. „A szocializmusban senki sem törődött különösebben sem a környezetnek, sem önmaga egészségének a védelmével. Azóta sok növényvédő szert betiltottak, másoknál szigorodtak a határértékek, de arra senki sem figyel, hogy a talajban és a vízben sem elszigetelten fordulnak elő a káros anyagok. Ha valamelyik önmagában nem éri is el a megszabott határértéket, egy másikkal vegyülve már olyan mérgező lehet, mint a határérték százszorosa, de erre nem terjednek ki a vizsgálatok” – figyelmeztet Mikuláš Huba geográfus, környezetvédő.

 

Drága a vízvizsgálat

A probléma nem új keletű, már tíz éve is találtak atrazint a talajvízben. Akkor azonban még senki sem törődött ezzel különösebben, Szlovákiában 2004-ben tiltották be az atrazint, az EU 2005-ben sorolta azok közé a veszélyes növényvédő szerek közé, amelyek mértékét kötelező ellenőrizni az ivóvízben. Az emberek persze addig is itták, ezért sokan úgy gondolják, hogy ihatják továbbra is, semmi bajuk nem lesz tőle. Az egészségügyi minisztérium is igazolta, hogy tavaly októberben módosították a vízminőségre vonatkozó előírásokat: egy liter ivóvízben 500 nanogramm peszticid a megengedett mennyiség, és ebből 100 nanogramm lehet az atrazin. A közegészségügyi hivatalok azonban csak a községi vezetékekben ellenőrzik a víz minőségét, saját kútjátnak a vizét mindenkinek magának kell megvizsgáltatnia. Ez pedig egyáltalán nem olcsó dolog, ráadásul az atrazin szintjének mérése nem is tartozik az alapcsomagba.

Ezeket a méréseket a vízművek, a regionális közegészségügyi hivatalok és magáncégek is végzik az egészségügyi minisztérium irányelvei alapján – magyarázza Zuzana Drobová, az országos közegészségügyi hivatal szóvivője. Az alapszintű elemzés huszonkilenc mikrobiológiai, biológiai és kémiai mutatóra vonatkozik. A teljes elemzés valamennyi, a vízben található baktériumra, vírusra és mikroorganizmusra kiterjed, s a kliens külön kérheti, hogy melyik nyomelemet szeretné még vizsgáltatni. Ez természetesen növeli az árat, a fémek esetében 5, az anionok esetében 6, a mikroorganizmusok esetében pedig 8 euró minden egyes vizsgált elem.

 

Atrazinüzlet

 

Aki teljesen biztos akar lenni a dolgában, az komplex, 83 mutatóra kiterjedő elemzést is végeztethet, ennek az ára azonban eléri a 600 eurót! Ráadásul tudni kell, hogy a vizsgálat nem egy életre szól: az ajánlás szerint kb. tízévente meg kellene ismételtetni. Szinte biztos, hogy ezt sem a Csallóközben, sem az ország más tájain nem teszi meg senki, a vízelemzés iránt csak akkor nő meg az érdeklődés, amikor az illetékesek felhívják a figyelmet valamilyen veszélyes anyagra. Ez most épp az atrazin, ezért az ilyen elemzést végző laboratóriumok élnek is a lehetőséggel: a kifejezetten erre a peszticidre vonatkozó vizsgálat ára 90-től 180 euróig terjed. 

Ennyit kevesen áldoznak rá, főleg ha az illetékesek is azt mondják, hogy nincs mitől félni, mert épp a határértéken vagyunk. Ami magyarra lefordítva körülbelül azt jelenti, hogy lassan, fokozatosan, kis adagokban fogyasztjuk a mérget, így épp csak olyan mértékben gyengíti és károsítja a szervezetünket, hogy az újabb környezeti és táplálkozási ártalmaknak már ne tudjon ellenállni. És amikor végleg megadja magát, senki sem tudja megmondani, hogy az atrazintól, a munkahelyi ingázás okozta stressztől vagy a temérdek füstölt szalonnától betegek-e a csallóközi magyarok.

 

Mire vonatkozik az ivóvíz alapvizsgálata?

  • vízkeménység
  • vezetőképesség
  • pH-érték
  • ásványianyag-tartalom
  • klórtartalom
  • nitrát- és nitrittartalom

 

Mi befolyásolja az ivóvíz minőségét?

Klórtartalom – Ez a gáz, bár fertőtlenítésre használják, más anyagokkal vegyülve mérgező lehet.

Nitrátok és nitritek – Mezőgazdasági területeken kerülnek a talajvízbe, és főleg a csecsemőkre veszélyesek, mert a vérbe jutva fulladást okozhatnak.

Vas és mangán – Nemcsak a víz színét és ízét rontják, hanem nagy töménységben májkárosodást, vérképződési rendellenességeket, idegrendszeri megbetegedéseket is okozhatnak.

Az ammónia ionvegyületei – Azt jelzik, hogy a vízben ürülék van.

Baktériumok és vírusok – Főleg a széklet jelenlétét jelző coliform baktériumokra kell figyelni. Az E-coli egyes törzsei súlyos betegségeket okozhatnak.

Mechanikus szennyező anyagok – Homok, kavics, hajszálak, rozsda, mikroszemcsés műanyagok.

Gyógyszermaradványok – A vizelettel a szenny- és a talajvízbe kerülő hormontartalmú gyógyszerek például meddőséget okozhatnak.

 

Ki vizsgálja a talajvizet?

A talajvíz minőségét a Szlovák Hidrometeorológiai Intézet (SHMÚ) ellenőrzi, évente legalább két alkalommal. Amint Ivan Garčártól, az intézet szóvivőjétől megtudtuk, a Csallóközben 34 kútból vesznek mintákat 84 különböző, 5 és 90 méter közötti mélységből. A minták többsége 15 méternél mélyebben levő talajvízből származik. A növényvédő szerek jelenlétét évente egyszer ellenőrzik. 2007 és 2017 között 663-szor mutattak ki atrazint a talajvízben, 42 esetben határértéket meghaladó mennyiségben.

 

Ki akar tőlünk vizet kivinni?

2014-ben nagy harsányan alkotmánytörvényt fogadott el a parlament arról, hogy stratégiai nyersanyagnak nyilvánítja az ivóvizet, és betiltja a külföldre való kivitelét. A lengyelek tiltakozása miatt, akik a Szlovákiában vételezett vizet Lengyelországban akarták csomagolni és eladni, az Európai Bizottság előtt kellett megmagyaráznunk, miért védjük annyira a vizet, amelyből annyi van, hogy csak a nyolcadát bírjuk elfogyasztani. Európában Szlovákia rendelkezik az egyik legnagyobb egy főre eső vízkészlettel – ez egy 2012-es kormányjelentés alapján 147 ezer liter/s. 2011-ben 10 600 liter/s volt a vízfogyasztás, és azóta az ipar vízigénye mérséklődésének köszönhetően folyamatosan csökken. A jövőben várhatóan több európai ország is vízbehozatalra fog szorulni. Ebből a Csallóköz is profitálhatna. Bár most inkább úgy tűnik, hogy az atrazinbotrány jobban védi a vízkészletünket, mint az alkotmánytörvény.

 

 

 

 

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa a Vasárnap.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!

Ezt olvasta már?