Legyőzték a sorsot

<p>Nem engedik, hogy megkeserítse őket az élet, pedig valamit el akart venni tőlük. A riói játékokon is láthattuk, hogy tele vannak életörömmel, elszántsággal, akaratuk sokszorosan felülmúlja az ép sportolókét.</p>

Az augusztus 21-én véget ért olimpia után jó két héttel testi fogyatékkal élők, kerekesszékesek sereglettek Rióba, hogy igazolják, a lehetőségek határtalanok. A világ 162 országából (az államilag szervezett dopping miatt kizárt oroszok távollétében) 22 sportágban 4432-en versengtek nemcsak az érmekért, hanem azért is, hogy nagy-nagy akarattal legyőzzék önmagukat. A különböző kategóriák miatt 528-szor tartottak eredményhirdetést. A XV. Paralimpiát 154 ország televíziója közvetítette, 39-cel több, mint négy esztendeje a londoni seregszemlét.

Bár a paralimpikonok esetében nem a számok, a rekordok a legfontosabbak, mégis készülnek statisztikák, éremtáblázatok. Így például arról, hogy az érmek számát tekintve óriási fölénnyel újra Kína az éllovas – így van ez hagyományosan, utoljára az ezredfordulón végzett Ausztrália az első helyen. Kína összesen 239 érmet szerzett, ebből rekordot jelentő 107 az arany, ami azt jelenti, hogy minden ötödik győztes kínai volt. 

 

18 magyar érem

A 43 fős magyar küldöttség 1 arany-, 8 ezüst- és 9 bronzéremmel a 47. helyen zárta a riói játékokat. A magyar csapat Barcelona (1992) óta egyetlen rendezvényről sem tért haza arany nélkül, bár most Athénhoz és Pekinghez hasonlóan csak egyetlen egyszer szólt a magyar himnusz. Az érmes helyek számát tekintve a riói csapat, amelytől tíz fémet vártak, felülmúlta a 2012-es szereplést (2 arany, 6 ezüst, 6 bronz). Hat sportágban szereztek érmet a magyarok, ez is jobb teljesítmény, mint Londonban, és sikerült dobogóra állni egy most debütáló sportágban, parakajakban is.

A hajrában, a kilencedik versenynapon született az arany a százas hátúszó, Tóth Tamás révén. A kétszeres londoni ezüstérmes 24 éves fiú, a Vasas Totó becenévre hallgató úszója, aki végtaghiánnyal született, a jobb kézfeje nem fejlődött ki, Rióban már kipróbálta, milyen a dobogón. Előtte 100 gyorson a harmadik fokára állhatott. Háton nem vártak tőle érmet – bár 15-16 éves korában hátúszó volt, de aztán gyorsra váltott –, a fordulónál még negyedik volt, aztán hatalmas hajrát vágott ki, s benyúlással győzött.

1992 óta a hetedik paralimpiáján indult Vereczkei Zsolt, akinek fejlődési rendellenesség miatt mindkét alkarja hiányzik. A 38 éves bajai úszó az elmúlt hónapokban sok nehézségen esett át, mégis folytatta sikersorozatát, megszerezte a hetedik érmét, amire magyar honban nincs példa. Vereczkei első három rajtja rendre arannyal zárult, azóta a bronzot kedveli.

Nem hiába magyar sikersport a vívás. Három érmet is hozott haza az ötödik paralimpiáján szereplő kerekesszékes vívó, a kétszeres világ- és ötszörös Európa-bajnok Krajnyák Zsuzsa. Hét paralimpiai érmével Magyarország legeredményesebb parasportolója, akinek születési rendellenesség miatt a bal lába nem fejlődött ki rendesen, tőr egyéniben bronzot, majd Veres Amarillával és Dani Gyöngyivel tőr csapatban ezüstérmet, párbajtőr csapatban pedig még egy bronzot. Osváth Richárd kard egyéniben vívhatott döntőt, s bár azt elvesztette, nagyon boldog volt. A 31 éves szatmárnémeti születésű versenyző, egy 16 hónapos kisfiú édesapja, annak idején ígéretes vívó volt, a román válogatottba is bekerült, de 2008-as balesete kettétörte pályafutását, több műtét után sem tudja hajlítani a jobb lábát. Később Magyarországra költözött, ott kezdődött parakarrierje: Európa-bajnok lett, nyert vb-ezüstöt, négy éve Londonban pedig a paralimpián is bizonyított, felállt a dobogó harmadik fokára.

A 100 méteres pillangóúszásban kétszeres címvédő Sors Tamás nagyszerű versenyzéssel ezúttal 200 vegyesen lett második, saját magát is meglepve. Azért pillangón sem tért haza üres kézzel, százon is jutott neki egy bronz.

„Hihetetlen számomra, hogy már két érmet szereztem, próbálom felfogni, de szerintem ez nem mostanában fog sikerülni” – nyilatkozott szerényen a szigetvári születésű 16 éves Pap Bianka az után, hogy négy számából a 100 hát ezüstje után a 200 vegyesen is dobogóra került. A Biankánál két évvel fiatalabb Konkoly Zsófi, akinek az egyik keze nem fejlődött ki rendesen, de saját bevallása szerint ezt elfogadta, s mindent ehhez igazít, 100 pillangón magabiztosan versenyezve nyert bronzérmet, igazolva, hogy övé a jövő, hisz májusban négy bronzérmet hozott haza a paraúszók Európa-bajnokságáról is.

 

11 szlovák érem, 5 arany

Ebből ketten, Veronika Vadovičová és Jozef Metelka hármat-hármat vitt haza. Veronika, a kerekesszékes sportlövő pekingi győzelme után Londont megkönnyezte, nem is sejtve, hogy aztán minden jóra fordul. Az interneten ismerkedett meg egy fiatalemberrel, aki látván, hogy az első találkára autón érkezett, azt hitte, csak viccelt a lány, amikor azt írta, nem tud járni. Akkor ébredt rá, hogy Veronika igazat mondott, amikor megkérte, vegye ki a csomagtartóból a tolókocsit. Milan Goleňa edzője, partnere is lett Veronikának, s új dimenziókat nyitott a lány életében. Ennek eredménye a két arany és az ezüst.

Ugyanilyen terméssel dicsekedhet Jozef Metelka, aki pályán és országúton is ura volt a helyzetnek. A Londonban élő versenyző, akinek bal térde alatt amputálták a lábát, nem ismer lehetetlent, a kitűzött cél számára szent, s foggal-körömmel harcol, hogy elérje. Úgy tartja, nem elég egyetlen cél az ember életében, minél több kell, mert így nagyobb a lehetőség, hogy ezekből valamelyik, esetleg több is teljesül.

 

 

Ahány résztvevő, megannyi sors, megannyi történet. Szomorú és megható, de végül tanulságos, mert ezek a sportolók példaképül szolgálhatnak nemcsak a fogyatékkal élőknek, hanem minden ép embernek is. Az ő történetük, az, ahogy felvették a kesztyűt, és a sorscsapások ellenére – legyen az születési rendellenesség vagy tragikus baleset, amelynek következtében eleinte úgy tűnt, hogy nincs tovább – tudtak mit kezdeni az életükkel. Egy kis segítséggel, amelyet a családtól, szeretteiktől, tőlünk, szurkolóiktól kaptak, de elsősorban saját erőből, erős akarattal. Ők a végtelen lehetőségeket testesítik meg, azokat, amelyekről a mozgássérült, a testi fogyatékkal élő sportolók lépten-nyomon számot adnak egy korlátok nélküli világban, ahol a lehetőségek is korlátlanok. Helytállásuk, bátorságuk bizonyíték arra, hogy túl tudunk lépni a realitásokon.

 

 

 

 

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa a Vasárnap.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!

Ezt olvasta már?