Közösen volt teljes az élmény

Már-már szociális igénnyé vált a férfiak iránt, hogy ne hagyjanak bennünket magunkra ezekben az órákban, és a gyermek körüli teendőkből is kivegyék részüket. Persze nem mindig kéredzkedhetnek be a szülőszobába: ha nem várt szövődmény úgy hozza, vagy ha műtőben, tervezett császármetszéssel segítik világra az újszülöttet. Ha azonban adott a lehetőség, rajtuk is áll, akarnak-e élni vele.

A férjemnek nem voltak ellenérzései, amiatt jobban izgult, hogy amikor kell, be tud-e majd szállítani a kórházba, mert rakoncátlankodott az autónk. Valójában csak akkortól lehetett velem, miután a vajúdóból átsétáltam a szülőszobába. Már a helyiségben várt rám, steril köpenybe öltöztetve. Bár a szülés során a főszerep a miénk, anyáké, a helyzet az apákat is kihívás elé állítja, ők is megméretnek. Valahogy meg se fordult a fejemben, hogy aggódhatnék is azon, nem viseli-e majd meg például a vér látványa (a vérvételért cseppet sem rajong), annyira természetes volt, hogy ott a helye mellettem. Nem is vallott szégyent, sőt… (Azóta több nővértől is meglepetten hallottam, mennyire nem érett a mi társadalmunk az együtt szülésre. Már-már hősies teljesítmény a kispapától, ha addig ott marad a párjával, míg azt ki nem tolják a szülőszobából.)

Sose felejtem el azt a tekintetet, sose láttam olyan mérhetetlen boldogságot, eufóriát a férjem arcán, szinte a föld felett járt, amikor a karjában odahozta és mellém fektette a kisfiunkat. Csak néztük azokat a pici, hosszú ujjacskákat és nagy körmöket, azt a parányian is tökéletes fület. Más édesanyák történeteit hallva, olvasva számomra akkor jelentett a legtöbbet a párom jelenléte, mikor minden lecsendesült körülöttünk, és magunkra maradtunk. Így is örökkévalóságnak tűnt az a három óra, míg a gyermekágyas osztályra kerültem. Minden más lett volna nélküle. Közösen volt számunkra teljes fiunk születésének az élménye.

Néhány intelem a leendő anyukáknak

• Érdeklődje meg, mire számíthat az adott kórházban: ki(k), hányan lehetnek ön mellett a szülés során, mi mennyibe kerül.
• Ha párja ódzkodik attól, hogy önnel tartson, ne erőltesse rá akaratát.
• Hogyha mindenképpen ragaszkodik egy segítőtárshoz, kérjen meg inkább olyan családtagot vagy barátnőt, akit alkalmasnak tart a feladatra.
• Ha nincs ilyen személy a környezetében, választhat magának szülészt, akivel megbeszélheti igényeit, kívánságait.

Tanácsok apukáknak

• Legyen őszinte a társával: csak azt és annyit vállaljon, amit és amennyit szeretne vagy elbír.
• Szüléskor nem ön a főszereplő, figyeljen a párjára, arra, hogy mi az ő óhaja, mivel tud neki leginkább segíteni – kedves, bátorító, dicsérő szavakkal, támogató kézszorítással, verejtékező homlokának törlésével, együtt légzéssel.
• Fontos, hogy a kórházi személyzet számára se legyen terhes a jelenléte.
• A szülés mindkettőjük számára teljesen új tapasztalat. Készüljön fel a váratlan helyzetekre, kérésékre is. Pl. párja az utolsó pillanatban meggondolhatja magát, vagy elutasíthatja az érintését a vajúdás során.

„A partner buzdítása és gyakorlati segítsége fokozza a vajúdási technikák hatékonyságát, mint például a kreatív képalkotások és légzési minták begyakoroltatása. Ezek jelenléte tehát fokozza az anya esélyét az érzelmileg beteljesedett szülésre.” Carl Jones: A szülési partner kézikönyve

Mit mond a szakember

A köldökzsinórvérből nyert őssejtek felhasználásáról

Válaszol Lukács Péter gyermekorvos

A leendő szülők számára gyakran dilemmát jelent az az ígéretes lehetőség, hogy gyermekük születésekor levetessék és tároltassák-e a köldökzsinórvérből nyert őssejteket. Egyrészt mert ez az egészségbiztosítás nem csekély anyagi áldozattal jár, másrészt mert a témáról pro és kontra véleményekkel egyaránt találkozhatnak a sajtóban.

* Gyermekorvosként, apaként milyen tanácsot adna a döntés előtt álló szülőknek?

Azt szoktam mondani, hogy ha nem lesz rá szükség, akkor a befektetett pénz nem kevés, hiszen elég költséges dologról van szó, ha viszont egyszer olyan helyzet áll elő a családban, hogy valamilyen betegség csak ezzel a módszerrel gyógyítható, másképp egyáltalán nem, vagy sokkal körülményesebb lenne a kezelése, verhetnénk a fejünket a falba, hogy miért nem így határoztunk akkor. Ennek fényében mindjárt más a kérdés anyagi vetülete. Ez a döntés egyszeri, vissza nem térő alkalom, amellyel később nem lehet élni. Hála Istennek, ma már nemcsak a gyermektervezés és az, hogy mi történik a szülést követően, része a szülész-nőgyógyászoknál a tanácsadásnak, hanem a köldökzsinórvér-eltétel is. Mire a kismamák szülni mennek, már tisztában vannak azzal, hogy akarják-e vagy sem.

* Mi az őssejt?

Az őssejt olyan, még nem specializálódott sejt, amely megőrizte mitotikus – azaz osztódó- – képességét, ezért képes a megújulásra és a folyamatos osztódásra. Specifikus, konkrét feladatot ellátó sejttípussá tud differenciálódni attól függően, hogy milyen közegbe kerül, és milyen stimulusokat kap. Ez abszolút egyedi tulajdonságuk az ilyen sejteknek. Őssejtből is többféle van – a két legfontosabb típust a vérképző és az ún. egyéb szöveti őssejtek alkotják –, mindegyiknek picit más a felhasználása. Régebben leggyakrabban hematológiai betegségek kezelésében alkalmazták őket. Őssejtbeültetést több évtizeddel ezelőtt is végrehajtottak már, a huszadik század második felétől rutinszerűen, de nem köldökzsinórvérből, hanem például csontvelő-átültetés formájában; hatása tehát ismert volt. Az ezredfordulót követően kezdték nálunk is egyre magabiztosabban, mind több diagnózisnál alkalmazni. Noha rájöttek, hogy a csontvelő és a köldökzsinórvér összetétele elég hasonló, utóbbival sokáig nem nagyon akartak foglalkozni. Számos érv szólt azonban mellette: például hogy begyűjtése komplikációmentes, nem jár fájdalommal, és lényeges, hogy nagyon nagy mennyiségben vannak jelen benne az őssejtek. Mivel immunológiai szempontból még nem specializálódott sejtekről van szó, kisebb az esélye annak, hogy kilökődési reakciót okozzanak, a szervezet könnyebben tolerálja őket. Az ún. autológ transzplantáció során saját sejtjeit kapja vissza, ezeknek az antigénstruktúrájuk azonos. Az allogén transzplantációkor más emberek szöveteit juttatják a szervezetbe. Ahhoz hogy a beültetés szövődménymentesen történjen, ne forduljon elő kilökődés, elengedhetetlen, hogy a beültetett szövet, vagyis a donor immunstruktúrája hasonló legyen a fogadóéval. Ez a saját őssejtek esetében természetes módon kiküszöbölt probléma.

* Milyen betegségek gyógyításában segíthetnek a köldökzsinórvérből nyert őssejtek?

Az őssejtkutatás az orvostudománynak az egyik leggyorsabban fejlődő ága, mert nagyon sok lehetőség rejlik benne. Ma már több mint nyolcvan betegség esetében alkalmazzák rutinszerűen az őssejteket. Kizárólagos vagy elsődleges kezelésként leginkább még mindig hematológiai, onkológiai megbetegedésekre, az immunrendszerrel kapcsolatos panaszokra, autoimmun betegségekre, de bizonyos anyagcserezavarokra is használt gyógymód. A jövőben egyre több diagnózisra tudják majd alkalmazni, és a regeneratív vagy helyreállító gyógyászatnak is fontos alappillére lehet. Például bizonyos szöveti őssejtek segítségével akár sérült szöveteket is helyre lehet majd állítani, vagy kész szerveket létrehozni megrendelésre, szív- és érrendszeri betegség, infarktus esetén rendbe hozni a megsérült szívizmot, idegsejtet, ideg- vagy izomszövetet, vak ember számára retinát készíteni; de a halláskárosodáson is segíthet, és még sorolhatnánk... Nagyon sokan várjuk kíváncsian, hogy rövid időn belül mire lesz még jó, szinte napról napra kerülnek napvilágra újabb és újabb lehetőségek ezen a téren.

* Testvér vagy más családtag gyógyítására is felhasználhatók a köldökzsinórvér-őssejtek?

Bizonyos azonosság esetén – mivel közeli rokoni kapcsolat lévén, genetikai állományuk hasonlatos – természetesen családon belül is alkalmazhatók. Előfordulhat, hogy előtte immunkezelésre van szükség. Könnyebben megy, sokkal inkább sikeres az ilyen kezelés, mint amikor megfelelő idegen donort kell keresni.