Kevés az orvos, sok a gond

<p>Tomáš Drucker nemrég lecserélt egészségügyi minisztertől nagyon sokat várt a szakma. Tehetséges menedzsernek tartották, úgy vélték, képes lesz működésképessé tenni a rendszert, de mint kiderült, ha volt is néhány jó ötlete, hiányzott hozzá a politikai támogatás.</p>

Ezért nem sikerült sem megszüntetnie a fenyegető orvoshiányt, sem megoldania a mentőszolgálat problémáit vagy a halottvizsgálatnak az ország egész területén való megszervezését. Ténykedése próbálkozások és tévedések sorozata volt; nézzük, mit hagyott ránk örökül.

Az egészségügyi minisztérium még 2016-ban bevezette a rezidensprogramot, amelynek az volt a célja, hogy enyhítse a hazai orvoshiányt. Szlovákiában egyre több körzetben csak heti egy-két alkalommal rendel az orvos, mert több községet is ellát, és egyre több az olyan falu, ahol végleg bezárt a rendelő. Hiába kínálnak az önkormányzatok orvosi lakást, felújított rendelőt, bérkiegészítést, egyszerűen nincs érdeklődő.

 

Kiöregedő körzeti orvosok

A szaktárca ezen próbált segíteni a rezidensképzéssel, amelyre idén hétmillió eurót fordít. Ebből állja a képzésre jelentkező orvosok bérkiesését, utazási és egyéb költségeit, valamint a képzést biztosító szakorvos fizetését is. Tavaly hatvanan vizsgáztak a program keretében, de ez még mindig csak az öt százaléka annak az 1200 körzeti orvosnak, akit pár éven belül pótolni kell, mert nyugdíjba megy. Az általános orvosok nagy része ugyanis a nyugdíjkorhatár táján van, esetleg már jócskán túl is lépte, s ugyanez a helyzet a körzeti gyermekorvosokkal is. Az elkövetkező öt-hat évben több mint hatszáz gyermekorvost kellene meggyőzni, hogy körzeti rendelőben vállaljon munkát. Ez a Szlovák Orvosi Kamara szerint lehetetlen anélkül, hogy átalakítanák a rendelők finanszírozási rendszerét. „A kórházak jobb feltételeket tudnak kialkudni a biztosítókkal, ezért ott még nem ekkora az orvoshiány, de a körzeti rendelőkben fokozatosan általános és gyermekorvosok százait kellene pótolnunk. Nagy a hiány a szakorvosból is, főleg az endokrinológusok, fül-orr-gégészek, hematológusok, érspecialisták vannak kevesen” – állítja az orvosi kamara. Nem mintha nálunk nem végezne az egyetemeken elég orvos, hiszen ez még mindig presztízsszakmának számít, csakhogy a fiatalok inkább külföldön vagy magánklinikán vállalnak állást, mint falusi körzeti rendelőben.

 

Ukrán utánpótlás

A hazai orvostársadalom elöregedésére és kivándorlására egyelőre nem a kormányzati intézkedések, hanem a külföldről hozzánk érkező orvosok jelentik a gyógyírt. Míg tőlünk 2010 és 2017 között mintegy 1400 orvos távozott külföldre (főleg Németországba és a skandináv államokba), hozzánk ennek a fele, 759 érkezett, elsősorban Ukrajnából (426), Magyarországról (26), Iránból (26) és Szaúd-Arábiából (22). Az ukrán orvosok főleg a kelet-szlovákiai kórházakban és rendelőkben dolgoznak, a lengyelek a tátrai régióban, az arabok pedig Pozsonyban és környékén. Ahhoz képest azonban, hogy Szlovákiában mintegy huszonnyolcezer orvos dolgozik, és több mint ötezer hiányzik a körzetekből, valamint szakrendelőkből, ez elenyésző szám. Ha őket nem sikerül egy-két éven belül pótolni, akkor az egész hazai orvosi ellátórendszert át kell szervezni, ami magyarul azt jelenti, hogy csak azok számára lesz elérhető, akik meg tudják fizetni.

Ugyancsak az orvoshiánnyal indokolták azt az újítást, hogy a gyorsmentők egy része most már orvos nélkül, kizárólag mentőtisztekkel indul a beteghez. A változás részben a Nagyrőcei, részben pedig a Rimaszombati járás 33 települését, mintegy harmincezer lakost érint. A Falck mentőszolgálat a tornaljain kívül a kiszucaújhelyi, kisszebeni, rajeci és lőcsei gyorsmentőállomásain is levette a rohamkocsikról az orvosokat.

A mentőtiszt is megteszi

Az intézkedés célja az, hogy a mentőállomásokat a lehető leggazdaságosabban működtessék. Az ígéret szerint a pácienseket nem érinti a változás, mert a rohamkocsik személyzete kellőképpen kiképzett és gyakorlott. Ezt állítja a Szlovák Vöröskereszt elnöke, Viliam Dobiáš mentőorvos is, aki több mint negyven éve dolgozik a szakmában. Az ő véleménye szerint sem feltétlenül szükséges, hogy minden mentőkocsiban orvos is legyen, mert a mentőtisztek megfelelő képzést kaptak, és elegendő gyakorlatuk van.

„Többnyire baccalaureusi fokozattal végeznek; ez azt jelenti, hogy minden kórházi osztályon és a mentőszolgálatnál is szereztek szakmai gyakorlatot. Megfelelően képzettek, s jogosultak arra, hogy megvizsgálják a beteget, felállítsák a diagnózist, és vagy harmincféle gyógyszert beadhassanak. A legsúlyosabb eseteknél, mint az infarktus, agyvérzés vagy újraélesztés, két mentőtiszt ugyanarra képes, mint az orvos. Az, hogy nálunk mindig orvos is volt a mentőautóban, inkább hagyomány, mint szükséglet, mert a gyakorlott mentős fel tudja mérni, mekkora a baj, és képes megfelelően ellátni a beteget” – mondja Viliam Dobiáš, aki szerint Szlovákiában sokan visszaélnek a mentőszolgálattal, amikor egyszerű influenza vagy hasmenés esetén is a 112-es számot tárcsázzák. Mivel az operátor a telefonbeszélgetés alapján gyakran nem tudja felmérni, mennyire súlyos a helyzet, kiküldi a mentőt, pedig lehet, hogy annak épp akkor máshol akadna sürgősebb, valóban életmentő dolga.

Szemorvos mint halottkém

Míg a mentő személyzetének összetételén életek múlhatnak, az, hogy a halottvizsgáló mikor érkezik, már inkább kegyelet kérdése. Tomáš Druckernek egészségügyi miniszterként még volt ideje átszervezni a halottszemléző orvosi szolgálatot. 2017 végéig általában a körzeti, éjszaka az ügyeletes orvosok végezték a halottszemlét és állították ki a halotti bizonyítványt. Ha épp az élő páciensekkel voltak elfoglalva, gyakran megesett, hogy a hozzátartozóknak órákig kellett várniuk, amíg megérkezett az orvos, és elszállíthatták otthonról a holttestet. Ezen akart a volt tárcavezető változtatni azzal az intézkedéssel, hogy valamennyi orvost halottvizsgálatra kötelezett.

Elképzelése szerint erre a megyei tisztiorvos osztaná be az orvosokat – szakvégzettségtől függetlenül, vagyis megeshet, hogy egy szemésznek vagy nőgyógyásznak kell megállapítania, kinél mikor következett be a halál, és mi okozhatta. Mivel a terv nagy tiltakozáshullámot váltott ki a szakorvosok között, a minisztérium végül úgy döntött, hogy a szolgálat önkéntes lesz – az Egészségügyi Ellátást Felügyelő Hivatal választja ki azokat a cégeket, amelyek biztosítják a halottszemlét, és csak ha ezek nem tudják biztosítani, akkor tehetik kötelezővé az orvosok számára. Jelenleg a dolog ott tart, hogy az egészségügyi felügyelet pályázatot írt ki a halottszemlék biztosítására. Amíg ez ne zajlik le, addig a törvény alapján minden orvos a megyei tisztiorvos beosztása szerint köteles elvégezni a halottszemlét.

Új miniszter, régi gondok

Bár a viccelődés egyáltalán nem illik a témához, abban talán bízhatunk, hogy a legtöbb orvos, szakképesítéstől függetlenül, képes megkülönböztetni az élőt a holttól. Gond a halál okának megállapításával lehet, főleg a bonyolultabb esetekben, amelyek kapcsán a hozzátartozók panaszt szeretnének benyújtani az egészségügyi hivatalhoz, vagy műhibapert indítanának. Az orvosok egy része el is utasította a halottszemlék végzését, s a vonatkozó jogszabály olyan értelemben való megváltoztatását kéri, hogy a szolgálat maradjon önkéntes, és kötődjön szakképesítéshez vagy engedélyhez.

Az egészségügyi minisztérium közvetlenül azelőtt visszakozott, hogy Drucker átigazolt a belügyminisztériumba. Jelenleg úgy áll a helyzet, hogy a halottszemléket önkéntesen végzik az orvosok, és majd kiderül, hogy szükség lesz-e a kötelező szolgálatra is. Ennek levezénylése már az új egészségügyi miniszter asszonyon, Andrea Kalavskán múlik, akinek azt is el kell döntenie, felépül-e végre Pozsonyban az új egyetemi kórház, fizetős marad-e az ügyeleti ellátás, és milyen mértékben kell majd hozzájárulniuk a betegeknek a drágább gyógyszerek térítéséhez. Ha ugyanúgy az egy lépés előre, kettő hátra elv szerint fog haladni, mint elődje, akkor az ő hivatali idejének végén is ott leszünk, ahol a part szakad.

 

Mikor kit kell hívni?

Otthoni halálesetkor a 155-ös számot vagy a helyileg illetések orvosi ügyeletet. Ez lehet napközben a körzeti orvos, délután 16 órától reggel 7-ig az orvosi ügyelet.

Rosszullét esetén az orvosi elsősegély-szolgálatot (Lekárska služba prvej pomoci – ez minden járásban más telefonszámon érhető el, a számok a telefonkönyvben és az interneten is megtalálhatók).

Sürgős esetben, életveszélyben a 155-ös vagy 112-es segélyhívó számot.

Mérgezés gyanúja esetén a 02/5477 4166-ot.

 

 

 

 

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa a Vasárnap.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!

Ezt olvasta már?