Jól megtervezni a jövőt, ügyesen gazdálkodni a múlttal

Hunyák József, a település 28 éve megválasztott és azóta is folyamatosan hivatalban levő polgármestere szerint a falu számára az egyik legfontosabb beruházás a községi építésű egészségügyi központ korszerűsítése volt. A létesítmény jelentős bővítésen is átesett. „Ma már nem csak a falunak, hanem az egész Medves-régiónak szolgál. Bővült a szolgáltatás is: a korábbi körzeti orvosi, fogászati és nőgyógyászati ambuláns kezelések mellé belgyógyászati-kardiológiai, ortopédiai és hamarosan még érsebészeti szolgáltatást is tudunk majd kínálni a pácienseknek. Van emellett gyermekorvosi rendelő és gyógyszertár is Ajnácskőn. Az egészségen van a hangsúly: a központ létesítésekor a jó szolgáltatás gyors elérhetőségét tartottuk szem előtt. A másik igen fontos tényező számunkra a környezetvédelem. Ma már elmondhatjuk, hogy falunk saját fúrású kútból nyert, kiváló minőségű ivóvízzel ellátott település. A két kút évekig kihasználatlanul állt, ugyanis a finom szemcséjű homok és az egyik réteget képező agyag belekerült a furatcsőbe. Ezt speciális eljárással felújíttattuk, s ma már bőséges vízhozamot ad. Nagyon fontos az átadás előtt lévő víztisztító berendezés is: ez itt az első ilyen léptékű beruházás. Egy régi álom valósult meg vele, most pedig a folytatást készítjük elő, méghozzá a 2010-ben elkezdett szennyvízelvezető csatorna építését. Pályázati forrásból tervezzük. Erre most nyílt lehetőség, amikor a kétezer lakosnál kisebb lélekszámú falvak is pályázhatnak ilyen céllal. Az egész kistérséget szolgáló víztisztítóhoz egy körülbelül hat kilométernyi szennyvízvezeték, csatornahálózat teljes tervdokumentációja vár megvalósításra” – mondta el Hunyák József.

Mit tartanak még fontosnak?

Emellett Gortván kétszer hat szociális lakásból álló lakótömb is épült, saját tisztítóberendezéssel. „Ha sikeres lesz a pályázatunk, akkor 2019-ben elkezdődhet a csatornahálózat kivitelezése – folytatja a polgármester. – Utána természetesen az útjainkat is rendbe kell majd tenni; erre is fogunk forrást találni. Ajnácskő különleges település, három részből áll. A várhegyet több szinten is körbevevő faluban viszonylag szűkek, helyenként alig egy jármű szélességnyiek az utcák. Ezeken kell ésszerűen megoldani a csatornázást és a felújításokat a közlekedés folyamatosságának fenntartásával. A közvilágítást és a térfigyelő rendszert saját költségvetési forrásokból újítottuk fel és építettük ki. Ezzel növelni lehet a lakosság biztonságérzetét, és a bűnmegelőzésben is komoly szerepe van.”

A polgármester 1990-ben a falu templomának építésében is oroszlánrészt vállalt. Ajnácskő egyike annak a kevés falunak, amely önerőből saját, községi tulajdonú templomot épített a rendszerváltás után. A Kisboldogasszony tiszteletére szentelt, altemplomos épület az Ybl-díjas Novák István tervei alapján készült, s a plébániával együtt 1994-ben szentelték fel. A várhegy tövében áll, s tervezője a futóhomokos altalaj miatt egy műszakilag is érdekes megoldást alkalmazott: hatalmas, betonacéllal merevített és minőségi cementből készült talpazat tartja a felépítményt; ennek köszönhetően az elmúlt 23 év alatt semmilyen károsodás, repedés nem keletkezett a falakon. A templom azért is különleges, mert két tornyán nem központi tengelyes, hanem sarokelhelyezésűek az ablakok.

Gondok és örömök

A falu mindennapos gondjai közül a vidékre jellemző alacsony foglalkoztatottság a legnagyobb. A helybeli vállalkozások mellett Fülek ipari cégeinél és Rimaszombat vállalatainál tudnak munkát kapni a helyiek. A korábbi mezőgazdasági jelleget itt sem találjuk már, a hatalmas gyümölcsös helyén ma már bokros, erdős terület van, a szövetkezet megszűnt, beolvadt, csak néhány magángazda foglalkozik mezőgazdagsággal. Az idegenforgalomban lehetne a jövő, ezért is alakítottak ki a községháza tetőszerkezetének korszerűsítésekor vendégszobákat. Kiemelt beruházása a falunak a Nyugodt Élet Nyugdíjasotthon, amely magas szintű szolgáltatást nyújtó szociális intézmény, idén szeptembertől már harminc idős ember lakik benne. Munkahelyeket is teremtett, főleg helyieknek sikerült benne elhelyezkedniük. A bővítésén is gondolkodnak, mert az idősek száma itt is egyre nő, és a községi szociális intézménybe már csak várólista alapján lehet bekerülni.

„Jó érzés, ha békés, nyugodt öregkort tudunk biztosítani az időseknek, és arra külön büszke vagyok, hogy a máltai lovagrenddel s tagjaival éppen a nyugdíjasotthonunk modernizálása kapcsán kerültem igazán mély, baráti és emberi kapcsolatba. Nincs könnyű helyzetben a falunk, mindig van tennivaló bőségesen. A három településrészen 1250 lakos él, van bő hat kilométernyi utunk, nyolc buszmegállónk, sok közterületünk és négy temetőnk. Ezek karbantartásához kell pénzt, embert, eszközt biztosítani. Nagyon jó, hogy van még iskolánk és óvodánk, mert ezek nélkül egy falu mindig kevesebbet ér. Van futballpályánk, az ötödik ligában játszó csapatunk, van teljes felszerelésű tűzoltószertárunk és egy igen magas színvonalon dolgozó önkéntes tűzoltócsapatunk, van Csemadok, amely kulturális rendezvényeket szervez, van szabadtéri színpad, melyet jó lenne rendbe tenni. Tervezzük egy lakossági közösségi központ kialakítását; ebben szolgáltatásokat tudnánk nyújtani a helyieknek mind a munkahelykeresés, mind a szabadidős tevékenység terén. Ajnácskő a Nógrádi Geopark keleti peremén helyezkedik el, a Várhegy és a Csontos-árok, a Ragács, a Zaboda, a Szárkő, a Pogányvár mind védett természeti képződmény és lelőhely, ezekre nekünk vigyáznunk is kell! Csak kölcsönbe kaptuk az őseinktől, érintetlenül és megvédve kell átadnunk az unokáinknak! Vannak tervek rá, vannak elképzeléseink a hogyan továbbra. Mert Ajnácskő a világ egyik legszebb helye. Ezt olyan emberek is mondták, mint Karel Schwarzenberg herceg, akivel személyes jó barátságban vagyok, és aki szívesen megfordul ezen a tájon, ha éppen ideje engedi. A mi dolgunk Ajnácskőt gazdagítani, szépíteni, az itt élők életét békéssé, nyugodttá tenni!” –tette hozzá Hunyák József. 

Azok a régi idők

A falu neve feltehetően a török eredetű magyar Ajnács személynévből származik, amely bizonyos értelmezés szerint kacér nőt jelent. A monda szerint az elnevezés onnan ered, hogy a honfoglalás után Huba vezér a várat leányának, Hajnácskának adta, aki Gedő vitézzel lépett frigyre. Az biztos, hogy a vár a tatárjárás utáni időből való. A források szerint először Bata almágyi ispán fogott várépítésbe, majd 1247-ben IV. Béla Zólyomi Detre fia Mikónak adományozta ezt a vidéket. Ő fejezte be apósával, Lamperttel a vár építését. A 14. században Csák Máté birtoka, majd Károly Róbert elkobozta, és hívének, Szécsényi Tamásnak adományozta. 1344-ben Anyaskw néven említi egy oklevél. A Szécsényi családé 1424-ig volt. A 15. században már uradalmi központ, 15 falu tartozott hozzá. Az 1450-es években a husziták fészkeltek benne, legyőzésük után visszakerült a Pálóczyak birtokába. Miután gazdája 1526-ban Mohácsnál meghalt, Bebek Ferenc, kaparintotta meg, 1540-ben Balassa Menyhérté, majd a Kubinyiaké lett. Az 1540-es évek közepén az errefelé portyázó török váratlanul megszállta, majd 1566 áprilisában Arszlán budai pasa csapatai foglalták el a kis erősséget. Csak 1593-ban Prépostváry Bálint csapatai szabadították fel. A 16. században Fülek tartozéka, 1649-ben felrobbantották védőműveit. Utána még helyreállították, Vécsey Sándor kapta adományul. 1703-ban állítólag egy tűzvész a korábban megmaradt részeket is elpusztította. Arról is írnak a források, hogy 1744-ben még bebútorozott termeiben laktak a Vay lányok, akik a Vécseyek után a vár felének örökösei voltak. A falu első írásos emléke 1255-ből való.