Egy váratlan szülés már önmagában is sokkoló lehet, de kétszeres a megrendülés, ha az anyuka nem párkapcsolatban él, sőt kifejezetten olyan élethelyzetben van, amelyben „rosszkor jön” a gyerek
Egyszülős anyukaként nemcsak azt kell végiggondolni, hogyan illessze a kicsit az életébe, hanem azt is, miként éljen úgy, hogy az mindkettőjüknek elfogadható legyen, és biztonságot jelentsen. És persze örömet – hiszen egy kisbabánál nincs nagyobb örömforrás.
A babával való közös élet azonban jobb, ha nem kettesben kezdődik: fontos, hogy sikerüljön segítséget szerezni az első időkre. Még a nagyon erős és önálló nők is, akik egyébként tökéletesen meg tudják oldani a feladataikat, szembesülni fognak azzal, hogy ez most egy másféle helyzet. Néhány nappal a szülés után még senki sincs csúcsformában. Ráadásul ott egy újszülött – a legnagyobb boldogság és legnagyobb talány. Miért sír? Miért alszik ilyen sokat? Eleget szopik? Nem éhes? Jéghideg a kezecskéje, nem fog megfázni? Egyáltalán, így kell működnie? Ha van rá lehetőség, a baba és a mama mellett legyen ott a nagymama, a testvér vagy egy olyan barátnő, akinek van gyereke. Ő pontosan fogja tudni, hogy mire van szükség, segít, ha fáj, főz, tisztába teszi a babát, szóval sok mindent átvesz. A nyugodtabb és kipihentebb anyuka pedig a babának is jó.
A hirtelen jött anyává válás jó néhány gyakorlati kérdést is fel fog vetni, aminek a végiggondolására azonban nincs kilenc hónap, mint rendes helyzetben. Álljon itt egy kis lista arról, hogy miket érdemes számba venni:
1. Kire számíthatok?
Senkinek nincs akkora szüksége nagy és erős családra, mint egy egyszülős családnak. Természetesen semmi nem ér fel azzal, ha van körülöttük egy támogató, biológiai család. De ha nincs ilyen, akkor sem kell megijedni: igazi barátok, segítőkész kollégák, figyelmes szomszédok komoly segítséget tudnak nyújtani, és nem csak lelkileg. Egy meglepetésbevásárlás, fél óra gyerekvigyázás vagy egy jókor áthozott tál étel sok nehéz helyzetben lehet életmentő.
2. Hol van apa?
Ha az anyukának meglepetés a terhesség, a baba apjának valószínűleg még inkább az lett. Ennek ellenére nem szabad eltitkolni előle, hogy apa lesz. Még ha nem akarta is, ez a kisbaba az övé is, joga van tudni róla, és aztán eldönteni, hogy mit kezd a helyzettel. Láttunk már olyan férfiakat, akik ilyen kezdet után jó apaként nevelték a gyermeküket. Nem szabad elvenni tőlük az esélyt és a döntés jogát.
3. Biztos, hogy egyedül fogom nevelni?
Ha egy anyuka magára marad a terhesség alatt, az még nem jelenti feltétlenül azt, hogy egyedülálló szülő is lesz. A nem tervezett, meglepetésszerű várandósság – sőt néha a tervezett is – ijesztően hathat az apukára. A bejelentés utáni első sokkot neki is fel kell dolgoznia, különösen akkor, ha még nem készült fel az apaságra, ami pillanatokon belül el fog kezdődni.
4. Kapok-e tőle segítséget?
Az egyik első lépés, hogy tisztába kerüljön az anyuka és a baba jogi helyzete. Olyan alapkérdéseket kell tisztázni, hogy kinek a nevét viselheti a gyermek, hányszor látogatja az apa, vagy mennyi gyermektartást fizet. Ha nem túl közeli vagy éppen rossz a szülők között a kapcsolat, sokan azt szeretnék, ha az apa nem lenne benne a gyermek életében. Ez azonban a legtöbbször nem lenne jó a kicsinek.
Nagy Anna, az Egyedülálló Szülők Klubja Alapítvány kuratóriumi elnöke
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.